Amióta van folyékony víz bolygónkon, azóta folyamatosan emelkedik vagy csökken a világtengerek szintje.
Manapság elég sokat hallunk a tengerszint emelkedéséről, és sokak számára világos is, hogy a tengerszint folyamatosan változik. A jelenkori helyzetet az teszi különösen kritikussá, hogy rengeteg ember él olyan földrajzi helyszínen, amelyet a tengerszint kis mértékű emelkedése is súlyosan érint, és ne csak a sík korallszigetek lakóit, hanem számtalan, tengerparton épült metropoliszt is számítsunk bele e csoportba, írja a National Geographic. Sokan azt is tudják, hogy a jégkorszakok idején a mainál jóval alacsonyabb volt a tengerszint, hisz ekkor rengeteg víz a több kilométer vastag jégtakarókban volt, nem a tengereket gazdagította.
A földtörténet különböző korszakainak megvoltak a maguk jellemző tengerszintjei. Ezt részben a kontinensek elhelyezkedése, és az ezáltal meghatározott óceáni medencék mélysége, részben pedig az említett sarki jégtakaró határozta meg.
Az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban nemrégiben közzé tett kutatás azt vizsgálta, hogy pontosan milyenek is voltak e változások az elmúlt 540 millió év során, az eredményeket az Utrechti Egyetem ismertette. Ezt évmilliós szinten, mondhatni nagyjából ismertük, most azonban évezredes időtávú, vagyis sokkal részletesebb adatokat kaptak a kutatók.
A korábbi vizsgálatokat az ősmaradványok alapján végezték, ezek segítségével azonosították, hogy mekkora is lehetett a tengerszint. Azonban a fosszíliák kormeghatározása évmilliós szinten működik, ennél igazán nem tudunk finomabb részleteket belőlük előcsalogatni.
Mivel a fosszíliák az elmúlt 540 millió évre engednek átfogó visszatekintést, ezért ez volt az a határvonal, ameddig vizsgálták a tengerszint változásait. Évmilliós időskálán akár 200 méternyit is változott a tengerszint, azonban bizonyos, hogy ennél sokkal rövidebb idő alatt is történtek jelentős változások, ám ezekről nem voltak eddig bizonyítékok.
A kutatók két üledékes kőzet, a mélyebb vízben kialakuló, igen finom szemcsés iszapkő, illetve a sekélyebb vízben, a partokhoz közelebb kialakuló durvább szemcsés homokkő rétegeit vizsgálták meg. E rétegek váltakoznak is egymással az aktuális körülmények függvényében, különösen azokban az időszakokban, amikor hidegebb a klíma.
Az eljegesedések idején, amikor néhány tízezer éves időtávon billeg a Föld tengelye s ezzel a kialakulnak és megszűnnek az eljegesedések, akár 100 métert is változhat a tengerszint. A tengerszint e változását az üledékes kőzetek rétegeinek váltakozásából olvashatták ki a szakemberek.
Nincsenek persze ennyire jó kőzetrétegeink a teljes félmilliárd éves időszakból, ezért a meglévő adatok és az aktuális jégborítás, tengerszint összefüggéseit kiszámították a kutatók. E számítások révén aztán az egész időszakról elkészíthették a nagy felbontású, vagyis rövidebb időszakokat átfogó tengerszint-változások adatsorát.
A dinoszauruszok korában például nem voltak sarki jégsapkák, ekkor a tengerszint se nagyon ingadozott. Azonban a karbon időszakban, amikor az óriás szitakötők repkedtek bolygón lápvidékei felett, a déli félteke jelentős jégtakarója miatt változékony volt a tengerszint is.
Az így kapott részletes tengerszint-adatok számos más tudományág képviselőjét segíthetik, így például az evolúció kutatóit, vagy a klímakutatókat, akik a modellszámításaikhoz minden korábbinál pontosabb adatokat használhatnak mostantól. A tengerszint és a képződő kőzetrétegek közti kapcsolat pedig gyakorlati alkalmazásokhoz is segítséget nyújt.
Az agyagkő záróréteget képez, míg a homokkő alkalmas arra, hogy például a levegőből kivont szén-dioxidot eltárolja. A kétféle kőzetrétegek globális térképe is létrehozható az adatok segítségével, s így a gyakorlati szakembereket segítő adatok is készülhetnek.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
