A TA3 „V politike” című műsorában heves vita alakult ki Tibor Gašpar (Smer-SD) parlamenti alelnök és Zuzana Mesterová (a PS frakcióvezetője ) között. A feszült vita során különös hangsúlyt kapott a 2023-as parlamenti választás brit befolyásolása, de szó volt a gazdasági helyzetről és a közbeszerzések átláthatóságáról is.
Külföldi befolyás a választásokon
A vita központi eleme a szlovákiai választásokba való állítólagos külföldi beavatkozás volt. Tibor Gašpar megismételte Robert Fico miniszterelnök állítását, miszerint a brit kormány, egy ügynökségen keresztül, befolyásolta a szlovák választásokat bizonyos influencerek és újságírók segítségével.
Gašpar ezt „súlyos botrányként” jellemezte, amely aláássa Szlovákia szuverenitását és alkotmányos elveit. A külügyminisztérium még további információkat vár a brit nagykövettől az üggyel kapcsolatban, melyeket augusztus végéig ígértek.
Gašpar szerint ráadásul a 2023-as parlamenti választás eredménye is más lett volna brit beavatkozás nélkül. Úgy fogalmazott:
„mert a választás eredménye ebből a kampányból talán az lett volna, hogy ma a parlamentben nem nehéz, azaz szűk többségünk lenne”.
Megjegyezte, hogy a külföldi befolyásolási műveletek nem korlátozódtak a választások előtti időszakra, hanem „jelenleg is zajlanak”.
A PS mindent tagad
Zuzana Mesterová ezzel szemben „hazugságnak” nevezte Fico állításait, hangsúlyozva, hogy a brit kormány és az ügyek kirobbantó oknyomozó csoport cikkének egyik szerzője is cáfolta a manipulációt.
Körkép-vélemény:
Tegyük hozzá, hogy Mesterová nem mondott igazat. Az illető nema manipulációt cáfolta, épp ellenkezőleg. A szóban forgó oknyomozó újságíró azt cáfolta, hogy hagyományos értelembe vett újságírók érintettek lettek volna a botrányban. Azt azonban megerősítette, hogy azért a fiatalok mozgósítására adott pénzt a brit kormány, mert az a PS esélyeit növelte. Ez pedig kimeríti a manipuláció fogalmát, vagyis Mesterová nem mondott igazat.
Mesterová szerint a kampány célja a fiatalok mozgósítása volt, ami a Progresszív Szlovákia (PS) hosszú távú célja. Mesterová kiemelte, hogy Veronika Cifrová Ostrihoňová európai parlamenti képviselő mindössze utazási és szállásköltségeit térítették meg (2000 euró, de ez sem tény, hanem Ostrihoňová saját állítása, amit csak napokkal a botrány után hozott nyilvánosságra).
Mesterová polgári kampánynak nevezte a britek által pénzelt akciókat, ami megint erősen manipulatív, ugyanis Ostrihoňová hónapokkal később megjelent a PS EP-választási listáján, ahogy Ódor Lajos is – akit a progresszív sajtó függetlennek állított be, de már 2023-ban nyilvánvaló volt, hogy Zuzana Čaputová és a PS embere.
Gazdaságpolitika: Adóemelések, konszolidáció és a „Fico-infláció”
A gazdasági helyzet is élénk vitát váltott ki. Mesterová kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, rámutatva, hogy a DPH (ÁFA) 20%-ról 23%-ra emelkedett, és a kormány tervezi a további emelést 25%-ra, amiről a Pénzügyminisztériumtól szereztek információt. A PS szerint a kormány „elhibázott konszolidációja” további terheket ró a lakosságra, miközben a deficit nem csökken, és Szlovákiában a legmagasabb az infláció az EU-ban.
Gašpar „hoaxnak” és „nonszensznek” minősítette az áfaemelésről szóló híreket, állítva, hogy a miniszterelnök és a pénzügyminiszter is cáfolta azokat. Szerinte a reálbérek emelkedtek (3,7%-kal 2024-ben) , a munkanélküliség történelmileg alacsony szinten van (3,71%) , és az élelmiszer-infláció is csökkent.
Hangsúlyozta, hogy a konszolidációra a korábbi kormányok által felhalmozott „24 milliárdos adósság” miatt van szükség. A Smer-SD célja a szociális standardok fenntartása, a 13. nyugdíj bevezetése és az élelmiszerek DPH-jának 5%-ra csökkentése. Gašpar említette, hogy a kormány fontolóra veszi a szerencsejátékok és a bankok adóztatásának növelését is a költségvetési bevételek emelése érdekében.
Átláthatóság a közbeszerzésekben és a mentőautó tender
A 2 milliárd eurós mentőautó tender átláthatósága is vita tárgyát képezte. Mesterová kifogásolta, hogy Kamil Šaško egészségügyi miniszter nem hozta nyilvánosságra a pályázatot elbíráló bizottság tagjainak nevét és a kiválasztási kritériumokat, különösen annak fényében, hogy az egyik pályázó cég már több mint 80 mentőautót vásárolt – annak ellenére, hogy az elbírálási folyamat még le sem zárult. Szerinte a miniszternek a parlament előtt kellene elszámolnia, és a bizottsági üléseket akár zárt ajtók mögött is meg lehetne tartani az információk védelme érdekében.
Gašpar szerint a tender még nem zárult le, és elhamarkodott lenne bármilyen következtetést levonni. Kiemelte, hogy az Állami Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) és a Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal (NKÚ) ellenőrizheti a folyamatot. Hozzátette, hogy a miniszterelnök határozottan reagálni fog, ha bármilyen visszaélés bizonyítékát találják. Gašpar bírálta az ellenzéket, amiért „feketefelhőt” von a közbeszerzések fölé, és elriasztja a potenciális pályázókat.
Koalíciós feszültségek: Andrej Danko szerepe
Végül szó esett a koalíción belüli feszültségekről is, különösen Andrej Danko (SNS) nyilatkozatairól. Gašpar elismerte, hogy Danko „populista” témákat választ, és bírálta, amiért olyan javaslatokkal áll elő, mint az alkotmányos tisztviselők fizetésének csökkentése.
Gašpar szerint épp ellenkezőleg, a felelősségteljes pozíciókban lévő emberek fizetését emelni kellene.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA, Kollázs: Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: adók ellenzék gazdaság infláció koalíció kormány közbeszerzés külföldi befolyás politika Szlovákia transzparencia választások
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
