Az európai migrációs válság 2015 óta tartó, megoldatlan problémái arra kényszerítik az uniós tagállamokat, hogy egyéni intézkedéseket hozzanak a helyzet kezelésére. Ez a tendencia, amelyet egyre több ország követ, azt mutatja, hogy a Magyarország által régóta képviselt álláspont – miszerint a migrációt a külső határokon kell megállítani, és a menekültkérelmeket is ott kell elbírálni – mára a politikai fősodor részévé vált. Legalábbis ez derül ki a Magyar Külügyi Intézet elemzéséből.
A belső határellenőrzések bevezetése ugyanakkor komoly kihívások elé állítja a schengeni rendszert, és felveti a kérdést, hogy vajon Schengen a felszámolás vagy az újjászületés küszöbén áll-e.
A német dominóhatás
A migrációval kapcsolatos szigorítások Európa-szerte terjednek, és a jobboldali pártok követeléseit már a centrista pártok is átveszik a kommunikációjukban. Németországban a migrációs szigorítások bevezetése politikai sikert hozott a kormánynak, és jelentősen csökkent a menedékkérelmek száma. A belső határellenőrzések bevezetése azonban jogi és diplomáciai problémákat is okozott.
Németország a külső határvédelem hiánya miatt belső határain, többek között a lengyel határon is ellenőrzéseket vezetett be, ami dominóhatást indított el. A német hatóságok vizsgálat nélkül utasították el a menedékkérők kérelmeit, akik biztonságos országból, Lengyelországból érkeztek.
Egy berlini közigazgatási bíróság azonban az uniós jog elsőbbségére hivatkozva jogellenesnek ítélte az elutasításokat, mivel a dublini rendelet értelmében a kérelmeket formálisan vizsgálni kellett volna.
Lengyelország lépéskényszerben
A német intézkedések diplomáciai következményei is voltak, mivel a Lengyelországon keresztül érkező, de Németország által visszautasított migránsok sorsa a lengyel kormány felelősségévé vált. Ez a helyzet Donald Tusk miniszterelnököt lépéskényszerbe hozta, különösen a 2025-ös elnökválasztási kudarc utáni belpolitikai megingások idején. A lengyel kormány, a társadalmi nyomás hatására, július 7-én ideiglenes határellenőrzést vezetett be Németországgal és Litvániával közös határán.
A lengyel-litván kapcsolatok is feszültté váltak a lengyel döntés miatt. A lengyel lakosság véleménye is egyértelműen a határellenőrzések mellett szól, egy 2025 februári felmérés szerint a válaszadók 62,2%-a egyetértett a belső határellenőrzések visszaállításával a migránsok beáramlásának megfékezése érdekében.
A schengeni rendszer jövője
A schengeni övezetben az utóbbi időben egyre több tagállam él vissza a jogszabály szerint csak ideiglenesen bevezethető határellenőrzésekkel. A probléma gyökere nem maga a schengeni rendszer, hanem az, hogy a külső határokon belépő illegális migránsok és menedékkérők túl nagy nyomást gyakorolnak a belső rendszerre. Ez a helyzet végső soron a schengeni övezet erodálódásához vezethet.
Azonban senkinek sem érdeke a schengeni rendszer összeomlása, mivel az nem csupán a szabad mozgást, de a gazdasági előnyöket is veszélyeztetné.
Az egyetlen logikus megoldás a külső határok védelmének megerősítése és a kérelmek ottani elbírálása lehet. Ezen a területen Magyarország régóta képviselt politikája előrelátónak és működőképesnek bizonyul. A migrációval kapcsolatos elvárások és a gyakori belső határellenőrzések azt mutatják, hogy a migráció kezelésének hangsúlya visszakerül a nemzeti hatáskörbe, megerősítve a magyar álláspontot.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: belpolitika európai unió határellenőrzés jogi konfliktus Lengyelország magyarország migráció Németország Schengen
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
