Más államokban már betiltották

 

A PCB-anyagokat, azaz a poli-klór-bifenileket már a 19. század végén is gyártották az iparilag fejlett államokban. Összesen 209 fajtájuk létezik, ennek körülbelül fele alkotja azt az ötven keverékanyagot, amit az iparban ténylegesen használtak. Kondenzátor-, illetve transzformátor-szigetelésként, hűtőmédiumokban, adalékanyagként, szigetelőként és még számtalan más felhasználási területen szerepeltek. Mostanra ugyanazokban az iparilag fejlett államokban, ahol először kezdődött a gyártásuk, már betiltották.

 

Minden állati eredetű élelmiszer mérgező lehet

 

Hosszú ideig eszébe sem jutott senkinek, hogy kártékonyak is lehetnek. A huszadik század folyamán végzett kutatások derítettek fényt e vegyületek alattomos, hosszú időn keresztül tartó, igen súlyos egészségkárosító hatásaira. A PCB egyik legfontosabb tulajdonsága: oldja a szerves zsírokat, sajnos ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy maga is jól oldódik szerves zsírokban. Tehát azokban is, amelyek beépülnek az emberi testbe. Ez a folyamat többnyire a táplálékláncon keresztül történik, szennyezett állati eredetű termékek – hús, zsír, tej, vaj, tojás – fogyasztásával. A lakosság egyelőre elenyésző vegetáriánus része ebből a szempontból előnyben van, a zöldségek és gyümölcsök nem szennyezettek, mert nem tartalmaznak zsírt.

 

Az anyaméh sem biztonságos

 

A szervezetbe bejutott PCB igen nehezen eltávolítható, a tudomány mai állása mellett tömegesen semmiféleképpen sem kivitelezhető. Még az anyaméh sem nyújt biztonságot, a méhlepény „nem regisztrálja” káros anyagként, így a magzat megszületésekor már eleve PCB- vel mérgezett. Az anyatej is szerves zsírsavakat tartalmaz, tehát a szoptató anyukák jóhiszeműen saját tejükkel mérgezik gyereküket.

 

Súlyos tünetek

 

A PCB hosszú távon még nyomokban is kártékony minden élőlény számára. Igen kis adagokban is károsítja a májat és az idegrendszert, gyengíti az immunrendszert, negatívan befolyásolja a szaporítószervek és a belső elválasztású mirigyek, főleg a pajzsmirigy működését. A belső fül károsításával egyensúlyzavarokat okoz, de vércukorszint-labilitást, azaz diabéteszt, hosszú távon intelligencia-csökkenést is. A mérgezés egyik jellemző tünete a fogzománc elvékonyodása, de e fentiekhez képest ez már igazán elhanyagolható semmiség.

 

A Chemko Strážske (archív)

 

Fürödni tilos, a hal is mérgező

 

A volt szocialista Csehszlovákiában az 1959-ben alapított őrmezői (Strážské) „Chemko Strážske” gyártott PCB-anyagokat, Delor, Delotherm és Hydelor márkaneveken. 1984 januárjáig 21 500 tonnát sikerült termelniük, ebből 10 000 tonnát a volt KGST-piacra, a többi maradt hazai felhasználásra. A vegyi üzem szennyvize egy csatornán át egyenesen a Laborc folyóba ömlött, amely a népszerű, NDK-turisták által igen kedvelt Šírava víztározót táplálta. Az eredmény? A víztározóban jó néhány éven keresztül tilos volt a fürdés, a horgászat is csak úgy, hogy a halhúst emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősítették. (A legendás süllőfogásoknak ezzel vége is lett.) Aztán ez módosult „saját felelősségre”, amit a hotelok, üdülőkomplexumok mesterséges medencék kiépítésével igyekeztek kompenzálni. Hogy valaki most jelenleg fürdik, halat fog és megeszi, az az ő privát dolga, amelybe senki nem szólhat bele. Ha valakinek megfelel, hogy a szálló medencéjében úszkál és csak onnan nézegeti a gyanús Šíravát, az is az ő dolga.

 

Méreg a táplálékláncban

 

Ha a Chemko szennyvízcsatornája kiszáradt, a szél felkapta az üledéket és beterítette a környező szántóföldeket. Ha a folyó kiáradt, majd visszavonult és otthagyta az üledéket, az innen már egyenesen, a termesztett haszonnövényekkel bekerült a táplálékláncba. A PCB, mint a legtöbb zsírban jól oldódó vegyület vízben szinte egyáltalán nem oldódik, azaz a természetbe kijutva nem bomlik el magától. Ezért a vízben nem is úszik, nem is lebeg, leülepedik a vízfenékre. Az áramlat viszi, görgeti, sodorja, ha van vízmozgás, elvileg egy idő után el is tűnik egy adott területről. Tovább, tovább a vízáramlattal, a szomszédok nagy örömére.

 

Szép és veszélyes…(archív)

 

Ötven százalékkal nagyobb esély az infarktusra

 

2003-ban kezdődött egy egészségügyi felmérés, a reprezentatív csoport, akkor született csecsemő szervezetét vizsgálva derült ki, hogy szervezetükben már jelen vannak a Chemkoból származó PCB-anyagok. A csoportot azóta is figyelik, jelenleg már jó húszéves fiatalemberek és nők. A „halál háromszögének nevezett” Homonna (Humenné)-Varannó (Vranov nad Toplou) –Nagymihály (Michalovce) kelet-szlovákiai területen kimutathatóan magasabb bizonyos betegségek aránya. Kérdezhetné valaki, biztos, hogy ez a Chemko bűne? Legalábbis hozzájárult. Említettük, hogy más országokban még sokkal hamarabb kezdtek PCB-t gyártani, igaz, hamarabb be is tiltották. A világ állítólag legszabadabb államában, az USA-ban a General Electric 1947és 1975 között 590 tonna PCB-t juttatott a Hudson-folyóba. Az érintett területen élőknek már születésükkor ötven százalékkal nagyobb esélyük volt az infarktusra, mint szerencsésebb polgártársaiknak. Még akkor is, ha bizonyíthatóan egészségesebb életmódot éltek: kevesebbet dohányoztak, egészségesebb ételeket fogyasztottak és többet sportoltak.

 

Kormányok jöttek, kormányok mentek

 

A Pellegrini-kormány, néhány nappal mandátumának lejárta előtt, a PCB-szennyezés miatt Strážskén rendkívüli állapotot hirdetett. A Matovič, majd a Heger-kormány is lépett ez ügyben, Ódorék alatt hatmillió eurót különítettek el a PCB hulladékok likvidálására. Mire elég ez a pénz, illetve mi történt eddig?

 

Légkalapács, csákány, szkafander, sósav

 

A Chemko „Ošípáreň” elnevezésű lerakodóhelyén a tűzoltó testület tagjai önfeláldozó munkával tizenhét erre a célra gyártott konténerbe pakolták az évtizedekkel ezelőtt hordókba gyűjtött hulladékot. Ezt a munkát más néven nem is lehet nevezni: a rozsdás, összedobált, lyukas hordókból folyt az esővíz meg a fekete, ragacsos massza. Ahol megkeményedett, ott csak légkalapáccsal, csákánnyal lehetett felszedni, mindezt talpig szkafanderben, minden létező védőfelszereléssel ellátva. A hordók közül nyolc darab koncentrált sósavat tartalmazott.

 

A szennyező anyagot hordókba, majd konténerekbe pakolják. Irány Bécs. (archív)

 

Szlovákiában ez már csak így van, irány Bécs

 

Jó mulatság, férfimunka volt, mondhatták a tűzoltók, aztán valószínűleg elvonultak egy jól megérdemelt sörözésre, aztán a trutyi ott ázott a konténerekben még vagy két évig, mert Szlovákiában ez már csak így van, ezt már Mečiar is megmondta. Ez év elején aztán felvonult az aktuális politikai nómenklatúra, elegánsan felöltözve, sajtó kirendelve, ahogy szokás és ünnepélyesen bejelentették, hogy a veszélyes rakomány ezennel végre elindul Bécsbe. Szép hazánkban nincs olyan hely, ahol az ilyen típusú veszélyes hulladékot hivatalosan likvidálni lehetne, Bécsben van.

 

Ötezer hordó, ötvenezer tonna talaj

 

Nem ingyen persze. Ott a veszélyes anyagot ezeregyszáz fokon elégetik, melynek során szén- és nitrogénoxidok, valamint víz és szervetlen hamu keletkezik. A klórt hidrogén-kloriddá konvertálják, a káros anyagokat szűrőkkel felfogják, kész. Félmillió euró. Az őrmezei üzem területén és az üzemen kívül is több helyen, még több hordó van. Talán ötezer. Ami az elégetett mennyiség tízszerese. És van itt még vagy ötvenezer tonna talaj is, amit meg kéne tisztítani. Lesz erre pénz valaha is?

 

Raktározás a disznóólban (archív)

 

Ahogy már említettük, van gond a PCB- vel máshol is. A négy legszennyezettebb hely a világon: a Feröer-szigetek, Kanada néhány arktikus területe, Aniston városka az USA Alabama államában. És a kelet-szlovákiai „halál háromszöge”. A szennyezettség súlyossága egyrészt az érintettek számából adódik, másrészt a szennyező anyagok egyedenkénti koncentrációjából. A kettőnek a szorzata határozza meg a helyzet súlyosságát. Greenpeace szakértők szerint ezen számítás alapján sajnos mi visszük el a pálmát. Hát, mit mondjunk. Tényleg jobb lett volna valami másban elsőnek lenni.

 

Mi van a mérleg serpenyőjében?

 

Milyen szépen mondták politikusaink: a tét ezúttal nem lehet politikai nyereség. A mérleg egyik serpenyőjében többnyire ez van. A másikban meg néhány tízezer kelet-szlovákiai lakos élete, akik születésüktől kezdve, most is, per pillanat és minden áldott nap szennyezett táplálékot vesznek magukhoz. Jó eséllyel kevesebb ideig élnek és betegebben halnak meg, mint szerencsésebb honfitársaik.

 

Tóth Ferenc

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.