Évtizedek óta húzódó nemzetközi jogvita árnyékában, de a környezetvédelmi hatóságok jóváhagyásával új fejezet kezdődhet a Duna szlovákiai szakaszának energetikai hasznosításában. Közel négy évig tartó vizsgálat után zöld utat kapott a Dunacsún II (Čunovo II) vízerőmű terve, amely egy közepes méretű város áramellátását biztosíthatja a jövőben anélkül, hogy a Magyarország felé tartó vízhozamot befolyásolná. A hírről a Környezetvédelmi tárca számolt be.
A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügye Szlovákia leghosszabb ideje tartó nemzetközi vitája. A konfliktus gyökerei a hetvenes évekre nyúlnak vissza, amikor az akkori Csehszlovákia és Magyarország megállapodott a közös dunai beruházásról. A rendszerváltás után azonban Magyarország 1989-ben leállította a nagymarosi építkezést, amire Pozsony a saját oldalán folytatott munkálatokkal és a Duna elterelésével válaszolt. A bős-nagymarosi erőmű végül megépült, de a két ország közötti jogvita a mai napig nem zárult le teljesen.
Új erőmű a láthatáron
Ebben a történelmi kontextusban kapott most engedélyt egy újabb energetikai létesítmény. A már 1997 óta működő dunacsúni erőmű mellett, amely a Duna régi medrét táplálja, a szlovák állami Vízgazdálkodási Vállalat egy második, Dunacsún II elnevezésű egység megépítését tervezi. A cél az, hogy energetikailag hasznosítsák azt a vízmennyiséget, amely jelenleg kihasználatlanul folyik át a duzzasztóművön.
„Az új dunacsúni vízerőmű, melynek névleges teljesítménye 14,83 megawatt, egy kisebb kerületi város teljes áramellátását lesz képes biztosítani. Az is fontos, hogy megújuló energiaforrásból termelné az áramot”
állapította meg Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter azzal, hogy a projekt nem sérti a Szlovákia és Magyarország között 1995-ben kötött megállapodást sem a Duna és a Mosoni-Duna vízhozamának biztosítása kapcsán.
Az 50 millió eurós beruházás tervét még 2021-ben nyújtották be a hatóságoknak, a környezetvédelmi minisztérium azonban csak a múlt héten adta ki a jogerős, támogató állásfoglalását.
A hatástanulmányban a minisztérium 22 technikai intézkedést határozott meg a vállalat számára, melyek a projekt kedvezőtlen környezeti hatásait hivatottak elhárítani vagy csökkenteni. A tárca kifejtette, hogy a tanulmány során a halak migrációját is szem előtt tartották, és a halak ellenőrzésével, valamint a hallépcsők átjárhatóságának bebiztosításával kapcsolatban is javasoltak intézkedéseket.
Energia egy városnak, vita nélkül?
A Vízgazdálkodási Vállalat hangsúlyozza, hogy az új erőmű nem változtatja meg a Duna vízhozamát és nem képez újabb akadályokat. A projekt tervezésekor figyelembe vették azt az 1995-ös kormányközi megállapodást, amelyben Szlovákia és Magyarország rögzítette a magyar oldalra átengedendő vízmennyiséget.
A Dunacsún II tervezett kapacitása évente körülbelül 21 ezer átlagos háztartás, vagyis egy 60 ezer fős város – például a szlovákiai Trencsén – villamosenergia-igényét képes fedezni.
Peter Molda, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat elnöke szerint már zajlanak a projekt előkészületei.
„Véglegesítettük a megvalósíthatósági tanulmányt és a költség-haszon elemzés is ki van dolgozva. Terv szerint 2028-ban kezdődnek az építési munkák”
mondta Molda.
Az erőmű megépítésének összköltségét minimum 50 millió euróra becsülik, a végső összeg a közbeszerzéstől függ. A vállalat nagyrészt saját költségvetéséből akarja fedezni a beruházást.
Az új vízerőmű terv szerint 82 gigawattóra energiát termelne évente. Mindez azonban eltörpül a bős-nagymarosi vízerőmű 720 megawattos gigantikus kapacitása mellett, amely önmagában Szlovákia éves áramfogyasztásának nagyjából tizedét fedezi.
Nem csak nemzetközi, belföldi viták is akadtak
Nem Magyarország az egyetlen, amellyel Szlovákiának vitái akadtak a dunai vízerőművek kapcsán. Az állam korábban a Szlovák Villamos Művekkel is pereskedett a bős-nagymarosi és a dunacsúni létesítmények üzemeltetéséért. A bírósági eljárás eredményeként 2015 óta mindkét erőmű a környezetvédelmi minisztérium alá tartozó állami Vízgazdálkodási Vállalat kezelésében van. A Robert Fico vezette kormány akkor azzal indokolta az állami átvételt, hogy az olasz Enel által irányított Szlovák Villamos Művek elhanyagolta a karbantartási és felújítási terveket.
Ironikus módon azonban éppen a legnagyobb vízerőmű, Bős-Nagymaros turbináinak általános nagyjavítása az, ami évek óta csúszik. A több százmillió eurós értékű tendert többször is elhalasztották, majd törölték, és stratégiai beruházásként újra kiírták. A 371 millió euróra becsült megbízás sorsa a mai napig nem dőlt el. A Dunacsún II projekt zöld jelzése tehát egy pozitív, de viszonylag kis lépés a dunai vízerőművek körüli, kihívásokkal teli történetben.
A Dunacsúni Vízerőmű a II. számú létesítménnyel egy ikertestvért kap. Azonban egy harmadik rész is tervben van. Erről a Vodotika vállalat tájékoztat a honlapján. A tervezett mérnöki létesítmény teljesítménye elérheti a 17,7 megawattot.
Az erőmű a duzzasztómű, illetve a biokoridor bal oldalán kapna helyet. Egy átlagosan csapadékos évben a villamosenergia-termelés várhatóan 156 318 MWh lesz – tájékoztat a Vodotika. foto: vodotika
hnonline.sk, teraz.sk
Nyitókép forrása: hnonline.sk – EIA cunovo II
Megosztás:
Címkék: beruházás Bős-Nagymaros Čunovo Duna Dunacsún energetika környezetvédelem magyarország megújuló energia Szlovákia villamosenergia-termelés vízerőmű Vodotika
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
