Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott, hogy megvitassa az észt légtérbe történt orosz vadászgép-behatolásokat. Az incidenseket az észt kormány és az ENSZ is megerősítette. Az elmúlt hetekben a NATO-országok több hasonló légtérsértést is jelentettek. Az európai vezetők szerint ezek a behatolások Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborújának tudatos eszkalációi. Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint Oroszország azzal, hogy nyíltan megsérti az észt légteret, aláássa azokat az elveket, amelyek minden ENSZ-tagállam biztonsága szempontjából alapvető fontosságúak.
Fontos kiemelni, hogy a britek és az észtek a leghangosabb háborúpártiak Európában. Az előbbieknek gazdasági és nagyhatalmi érdekük fűződik a háborúhoz, az utóbbiaknak pedig a nyugattól ingyen kapott védelmi garanciák van ínyükre, ami a geopolitikai biztonságon kívül a nyugati tőke bevonzását is segíti. Mivel az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas maga is volt észt miniszterelnök, az ENSZ BT-n elhangzott kirohanások kvázi brit-észt koprodukció volt, ám ettől még nem lesz veszélytelenebb a dolog.
„Súlyos és ismétlődő” incidensek
Az elmúlt héten három orosz MiG-31-es repült be az észt légtérbe, és 12 percen keresztül ott is maradt. A NATO azonnal reagált, és elfogta a repülőgépeket. A szövetség válaszában Olaszországból észtországi bázisra telepített F-35-ös vadászgépek, valamint svéd és finn repülőgépek is részt vettek.
A NATO szeptember elején indította el a „Keleti Őrszem” (Eastern Sentry) hadműveletét, hogy megerősítse a szövetség keleti szárnyának védelmét. Margus Tsahkna kiemelte, hogy Oroszország idén már négyszer sértette meg az észt légteret, ami önmagában is elfogadhatatlan.
Hozzátette, hogy Oroszország „egyre kiterjedtebb” határellenőrzéseit és „agresszivitását” „a politikai és gazdasági nyomás gyors növelésével” kell ellensúlyozni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „szisztematikus választ” szorgalmazott a „rendszeres orosz kampányra, amely Európa, a NATO és a Nyugat ellen irányul”.
Mi azért hozzátesszük, hogy a korábban felmerült a gyanú, hogy az észtek tevékenyen vagy hallgatólagosan engedélyezték Ukrajnának a légterük használatát, hogy balti-tengeri orosz orosz célpontokra mérjenek csapást. Eszkalációs szándék tehát nem feltétlenül csak az egyik oldalon van. Főleg a fentebb említett brit és észt célokat tekintve.
Moszkva cáfolja a vádakat
Az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy megsértette volna az észt légteret, és kijelentette, hogy a repülés megfelelt a nemzetközi előírásoknak. Oroszország lengyelországi és romániai légtérsértései is napirendre kerültek.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök a NATO-Szerződés 4. cikkelyére hivatkozva kért egyeztetést a szövetség többi tagállamával.
Dmitrij Poljanszkij orosz nagykövethelyettes szerint a Nyugat állításaira nincs bizonyíték, és a vádakat „alaptalannak” minősítette. Azt is elmondta, hogy a három orosz vadászgép tervezett repülést hajtott végre Karéliából a kalinyingrádi területre, szigorúan a nemzetközi légtér-előírásoknak megfelelően.
Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője szintén az észtországi bizonyítékok hiányára mutatott rá, és „üresnek, megalapozatlannak” és a feszültség eszkalációjának részeként értékelte az észt állításokat.
A brit külügyminiszter, Yvette Cooper kijelentette, hogy London készen áll megvédeni a szövetség légterét, és ha kell, konfrontálja az engedély nélkül működő repülőgépeket. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter-helyettes szerint az incidensekre katonai erővel kellene válaszolni.
Körkép.sk, Axios, Standard.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Yuki Iwamura
Megosztás:
Címkék: ENSZ ENSZ BT észtország légtérsértés NATO orosz-ukrán háború Oroszország ukrán válság védelmi politika
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
