Az elmúlt hetekben ismétlődő orosz légtérsértések Lengyelország és más keleti NATO-tagállamok felett nem csupán provokációk. Ezek az incidensek egy mélyebb geopolitikai folyamatra világítanak rá. Lengyelország geostratégiai jelentősége megállíthatatlanul növekszik. Varsó Európa egyik kulcsszereplőjévé válik.
George Friedman geopolitikai elemző szerint a drónokkal elkövetett provokációk Oroszország gyengeségét, nem pedig erejét mutatják. A Moszkva számára kedvezőtlenül alakuló ukrajnai háborúban a Kreml célja a NATO megosztása. A katonailag csekély jelentőségű légtérsértések politikai üzenetként szolgálnak: Moszkva próbálja kiugrasztani a nyulat a bokorból. Arra számít ugyanis, hogy éles, felfokozott nemzetközi helyzetben egyes NATO-szövetségesek vonakodva vállalnák csak a háború kockázatát egy másik szövetséges országért. És ha ez kiderülne, azzal éket lehetne verni a tagok közé.
Történelmi kényszer, tudatos építkezés
Friedman felhívta a figyelmet, hogy Varsó számára a nagyhatalmi szerepvállalás nem választás kérdése. Lengyelország földrajzi elhelyezkedése a történelem folyamán mindig sebezhetővé tette. Az ország az Észak-európai-síkságon fekszik, Oroszország és Németország között. Ez a pozíció egyszerre jelentett veszélyt és stratégiai fontosságot. A történelmi traumák, mint az 1939-es felosztás, máig meghatározzák a lengyel gondolkodást.
E tapasztalatokból egyértelmű nemzeti stratégia született. A túlélés két pilléren nyugszik: a katonai önellátáson és a szoros transzatlanti szövetségen. Az ukrajnai háború drámaian felerősítette Lengyelország szerepét. A lengyelek számára a konfliktus nem távoli, hanem saját biztonságukat érintő küzdelem.
Gazdaság és haderő: a lengyel erő két pillére
A katonai erő szilárd gazdasági alapokat igényel. Lengyelország az elmúlt évtizedekben tudatosan építette gazdaságát. Az ország gazdasági dinamizmusa messze meghaladja a nyugat-európai átlagot. Előrejelzések szerint hamarosan a G20-csoport tagja lehet.
Sőt, az évtized végére az egy főre eső GDP tekintetében Lengyelország lehagyhatja Nagy-Britanniát is.
Ez a gazdasági teljesítmény teszi lehetővé a haderőfejlesztést. Varsó mára a NATO harmadik legnagyobb haderejével rendelkezik az USA és Törökország után. Friedman ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a lengyel haderő célja a védelem és az elrettentés, nem a támadás. Így a haderő a szövetség keleti szárnyának gerincét adja.
Változó szövetségi viszonyok
Lengyelország sikerének záloga a szövetségesi kapcsolatok minősége is. Az amerikai-lengyel viszony mély stratégiai partnerséggé érett. Washington elismeri Varsó kulcsfontosságú szerepét az európai biztonságban.
Ezzel szemben a hagyományos nyugat-európai hatalmak, mint Németország és Franciaország – Friedman szerint – lassabban fogadják el Varsó új státuszát. A régi eliteknek nehéz elfogadniuk a hatalmi központok eltolódását. Ez a különbség súrlódásokat okozhat a NATO-n belül, de a valóság felülírja a régi prekoncepciókat.
A jövő biztonságának záloga
Függetlenül az ukrajnai háború kimenetelétől, Lengyelország nélkülözhetetlen szereplővé vált. Bármilyen békerendezés is szülessen, Varsó pozíciója megkerülhetetlen lesz. Az ország egy lehetséges jövőbeli biztonsági rendszerben akár a béke egyik garantálója is lehet.
Az elemző úgy véli, hogy Lengyelország felemelkedése tartósan átrajzolja Európa stratégiai térképét. A kontinens jövőbeli biztonsága és stabilitása nagymértékben függ egy erős és elismert Lengyelországtól.
Körkép.sk, Geopolitical Futures
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Czarek Sokolowski
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
