A PS bemutatta az árnyékkormányát: a brüsszelita Ódor és az atlantista Korčok főszerepet kapott

Michal Šimečka, a Progresívne Slovensko (PS) elnöke kedden hivatalosan is bemutatta a párt „Változás Csapatát”, vagyis az árnyékkormányt. Árnyékkormánynak nevezik az ellenzék (ebben az esetben csak az egyik ellenzéki párt) kvázi miniszterjelöltjeit. A csapat felállításának lényege az lenne, hogy szakmai alternatívát nyújtson a regnáló kabinet minisztereivel szemben. Hát, a PS-nek ez nem sikerült, és ennek több oka is van.

Šimečka hangsúlyozta, hogy a választóknak joguk van tudni, kik képviselik majd az egyes szakterületeket a jövőben. A bemutatott személyek feladata lesz a párbeszéd folytatása a többi ellenzéki párttal is. A cél a közös pontok megtalálása az SaS, a KDH és a Demokraták programjaival.

A PS elnöke szerint a jelenlegi, negyedik Fico-kormány még az alapvető biztonságot és prosperitást sem tudja garantálni (ez egy háborúpárti politikus szájából enyhén szólva is ellentmondásos kijelentés). Emlékeztetett arra, hogy Szlovákia immár a tizenötödik évét éli Robert Fico kormányzása alatt (ez nem igaz, ez a narratíva próbálja elfedni, hogy 2021-2023-ban nem hivatlosan később hivatalosan is progresszív kormánya volt Szlovákiának).

A PS most azt állítja, hogy „kulcsfontosságú területként” kezeli a külpolitikát és a gazdaság újraindítását. Magyarul: háborús és megszorító politika jönne a PS kormány esetében. Megszorításokat ugyanis a mostani előrejelzések szeriont a következő választási ciklusban is alkalmazni kéne, függetlenül a mostani konszolidáció sikerétől.

Korčok és Ódor a húzónevek

A két legfontosabb terület élére ismert szereplők kerültek. A külpolitikai irányvonalat a sikertelen államfőjelölt, Ivan Korčok viszi majd, míg a gazdaságért Ľudovít Ódor felel.

Ódor korábban Zuzana Čaputová progresszív államfő szakértői kormányának miniszterelnökeként ténykedett 5 hónapot. Gazdasági programjának legemlékezetesebb része egy durva, több mint 5 milliárd eurós konszolidációs javaslat volt, amely a nyugdíjak, családtámogatási tételek megnyirbálását és az energiaárak elszabadítását is tartalmazta. Ódor a brüsszeli gazdasági soft power-hálózathoz tartozó Költségvetési Felelősség Tanácsának volt a korábbi vezetője, egy ideig a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke is volt. Ma a PS színeiben EP-képviselő.

Ódor a gazdasági program, a „Tresk” végrehajtását tekinti elsődleges feladatának. Kiemelte, hogy számára nem a pozíció a fontos, hanem a reformok megvalósítása. Céljai között szerepel az alacsonyabb adók bevezetése és a tehetségek elvándorlásának megállítása.

Ivan Korčok politikáját jól ismerjük, vérbeli atlantista, aki tudálos, fárasztó, közhelyszerű semmitmondással védi mindenkor és mindenkitől a nyugati (főleg londoni és brüsszeli) érdekeket, és fordítja le azokat szlovák belpolitikai célokra. Annak ellenére, hogy egy külügyminiszternek eredetileg az lenne a feladata, hogy az ország érdekeit vetítse ki külföldre, és ne fordítva.

Korčok szerint Szlovákia jelenleg Moszkva „trójai falovaként” jelenik meg a nemzetközi színtéren. Ez azért érdekes kijelentés, mert a szlovák szuverenista közvélemény azért ostorozza a smeres kormány, mert miközben keményen nyilatkozik, döntéseiben, szavazáskor igazodik az európai mainstreamhez.

A volt külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy véget vetnek annak a gyakorlatnak, amely a külpolitikát belpolitikai ijesztgetésre használja. Ez is furcsa kijelentés, mert Korčok és brüsszeli elvtársai hergelik a társadalmat egy esetleg NATO elleni orosz támadással.

Célja, hogy visszaállítsa a partnerek bizalmát és Szlovákiát visszavezesse az európai tárgyalóasztalhoz. Ezt sem nagyon tudjuk értelmezni, mert Szlovákia ma is része minden tárgyalásnak, Fico kormányfő még az ukrán elnökkel is találkozott. Ahol egyelőre Szlovákia nincs ott, az a katonák Ukrajnába küldéséről értekező „hajlandók koalíciója”, ami egy francia és brit szemfényvesztés. Ez a projekt azonban a béketárgyalások elnehezítése miatt született, burkoltan pedig ott van a szándék, hogy a nyugati katonák helyett menjenek Ukrajnába a közép-európaiak…

A szakértői csapat további tagjai

A bemutatott árnyékkormányban a párt parlamenti képviselői is jelentős szerepet kaptak. A kultúráért és a médiáért Zora Jaurová felel majd, aki korábban a párt emberi jogi programját is alakította, és aki igen vehemensen védte az állami támogatásokban gyanúsan jól tartott, Šimečka családhoz kötődő szivárványos szervezeteket. A munkaügyi és szociális területet Simona Petrík felügyeli, míg a gazdasági miniszteri poszt várományosa Ivan Štefunko.

Štefunko a párt fő alapítója, a brüsszeli média-propaganda környezetének egyik vállalkozója. Ő indította útjára a progresszív húrokat pengető Euractiv.sk-t is. Štefunko volt a PS korábbi pártelnöke, aki a párt létrehozása után nem sokkal együttműködési szerződést kötött Emmanuel Macron pártjával (2019-ben). Hasonló szerződést kötött Macron pártjával ugyanakkor a magyarorszi Momentum is, ami azóta kiírta magát a történelemből. Štefunko politikai szereplési képességei gyengék, bár az őt követő Šimečka sem épp a legerősebb kés a fiókban.

A befektetések témakörét Michal Truban kezeli majd. Truban az üzleti életből érkezik, valószínűtlen hogy épp ő állná útját a lobbitevékenységeknek – inkább csak a kedvezményezettek köre változna.

A védelmi miniszteri poszt várományosa pedig Tomáš Valášek lett. Ez szorosan összefügg az atlantista háborús politikával, így nem véletlen, hogy a külügyi-védelmi pozíciókat a két legháborúpártibb PS-es politikus kapta meg.

A környezetvédelmi konzultációkat Tamara Stohlová vezeti. Az egyik leggyerekesebben viselkedő politikus a PS csapatában. Egy alkalommal lopásgátlóval felszerelt vajról mutogatott képeket egy vitaműsorban a drágulás mértékét illusztrálandó. A kínos jelenet miatt még a műsorvezető lesajnálóan beszélt vele.

Az oktatásügyet Tina Gažovičová. Ő róla érdemes tudni, hogy a transzgender-kisebbségek és a romák kiemelését jelentő „inkluzivitás” élharcosa. A közlekedésért és informatizációért Ján Hargaš, a pénzügyekért Štefan Kišš felel majd.

Az igazságügyi terület vezetője Zuzana Števulová lesz. Érdemes kiemelni, hogy nem épp a legismertebb név egy olyan párt számára, amely lételemének tartja a jogállamiság védelmét. A belügyet és a rendőrséget pedig Jaroslav Spišiak, volt országos rendőrfőkapitány felügyeli.

A mezőgazdasági témákat Peter Horný viszi, aki a bankszektorból érkezett. A titkosszolgálatokkal kapcsolatos kérdésekben Peter Bátor, volt NATO-nagykövet keresi majd az ellenzéki összhangot.

A sajtótájékoztatón Michal Šimečka a felsorolásból kifelejtette Oskar Dvořákot, az egészségügyi árnyékminisztert. A pártelnök csak egy újságírói kérdés után, elnézést kérve korrigálta a hibát.

Együttműködés az ellenzékkel

Šimečka hangsúlyozta, hogy bár a PS meg akarja nyerni a választásokat, valószínűleg egyedül nem tudnak majd kormányt alakítani. A legjobb esélyt az SaS-szel, a KDH-val és a Demokratákkal való együttműködésben látja. A pártok már megállapodtak a kooperáció formátumáról.

A PS elnöke „együttműködést és tiszteletet” ajánlott a KDH-nak, annak ellenére, hogy nem értenek mindenben egyet. Elismerte, hogy liberális mozgalomként vannak témák, amelyekben különbözik a véleményük konzervatív partnereiktől. Ugyanakkor leszögezte, hogy a kulturális-etikai kérdések jegeléséről nincs formális megállapodás. (Nem is lesz, mert az zsarolópotenciál a PS kezében a KDH ellen – a szerk.)

A KDH reakciója a bejelentésre kimértebb volt. Viliam Karas, a mozgalom alelnöke marketingfogásnak nevezte a PS lépését. Szerinte két évvel a választások előtt az országnak nem szépségversenyre, hanem világos vízióra van szüksége.

Az SaS szintén hűvösen reagált, jelezve, hogy nekik már régóta megvannak a saját szakértőik. Ondrej Šprlák szóvivő szerint mindenki tudja, hogy náluk Marián Viskupič felel a pénzügyekért vagy Mária Kolíková az igazságügyért. A párt szerint a kormányzati pozíciók elosztása a választók bizalmától függ majd.

Elemzői vélemények és történelmi háttér

Jozef Lenč politológus a Pravda.sk-nak azt nyilatkozta, hogy a „Változás csapata” elnevezés kissé alibista megoldás. Úgy véli, a PS még nem gyűjtött elég bátorságot ahhoz, hogy nyíltan árnyékkormányként prezentálja magát. Szerinte a lépésnek van egyfajta marketing jellege is.

Juraj Marušiak, a Szlovák Tudományos Akadémia szakértője rámutatott, hogy az árnyékkormányok összetétele ritkán egyezik meg a későbbi valós kormánnyal. Gyakran előfordul, hogy a szakértők később csak államtitkári pozíciót kapnak. Ennek oka, hogy a miniszteri munka komplexebb politikai látásmódot igényel.

Szlovákiában korábban Robert Fico és Igor Matovič is próbálkozott hasonló modellekkel. A Smer a kétezres évek elején mutatta be árnyékkabinetjét, amelyben Robert Kaliňák és Monika Beňová is szerepelt. Igor Matovič 2017-ben szintén bemutatott egy csapatot, amelyből később többen miniszterek lettek.

Lenč szerint ezek a kezdeményezések pszichológiai jelentőséggel bírnak. Azt az üzenetet közvetítik a választók felé, hogy létezik kormányzóképes alternatíva. A politológus furcsállja is, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok csak most álltak elő ezzel az ötlettel.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: a PS hivatalos facebook-oldala