Radičová, Sulík, Figeľ, Bugár és a többiek…

…avagy a szlovák kormányprogram elemzése.

54 oldal, 562 bekezdés, 2562 sor, 155 200 karakter. Terjedelmileg ennyit tesz ki a kormányprogram, melyet Polgári felelősség és együttműködés címmel múlt szerdán fogadott el a szlovák kormány a következő, 2010 – 2014-es időszakra. A tervezet parlamenti jóváhagyása a holnap kezdődő ülésszakon esedékes.

A bevezetőn kívül 3 részre és 14 fejezetre (13 szaktárca plusz az emberi jogok védelme) osztott anyag konkrét számadatokat nemigen tartalmaz, és sok helyütt bizony elég visszafogottan fogalmaz. Afféle óhajlista, melynek feladata az ország újjáépítése.

Fenntartható költségvetés, az ország eladósodásának megállítása, az államháztartási hiány csökkentése, foglalkoztatás-barát környezet, járulékterhek csökkentése, az oktatás, tudomány, kutatás fokozottabb támogatása, korrupció-ellenes küzdelem, átlátható, transzparens kormányzás, a képviselők mentelmi jogának csökkentése, kisebbség-barátibb politika. Címszavakban ezek a kormányprogram legfontosabb céljai.

Milyen Szlovákiát akar az új jobboldali kormány? Mit terveznek az egyes miniszterek? Nézzük meg közelebbről az egyes fejezeteket.

Pénzügyminisztérium (Ivan Mikloš, SDKÚ-DS)

A kormány alapvető célja, hogy 2013-ra az államháztartási hiányt az éves GDP 3 százaléka alá való szorítsa, középtávon pedig a kiegyenlített költségvetés. Az ezek eléréséhez szükséges  intézkedések terén a kormányprogram azonban már elég homályos. Bevételi oldalon csupán annyi olvasható, további konkrétumok nélkül, hogy a kormány intézkedéseivel a stabilitásra törekszik, mellyel elérhető a bevételek GDP-n belüli arányának növelése. Kiadási oldalon a hatékonyság növelésével és a korrupció visszaszorításával számol. Ivan Mikloš pénzügyminiszter saját Facebook oldalán mindenesetre elégedetten nyilatkozott a kormányprogramról, melyet ambiciózusnak tart. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a GDP hiányát sikerül 2013-ra 3 % alá tornázni, miközben a Fico kormány által örökölt idei deficit 8 %-os lesz.

Pozitívum, hogy a kormány alkotmánytörvénnyel kívánja kierőszakolni a költségvetési felelősséget a jövőn, azaz hogy a kormányok különböző pénzügyi és könyvelési cselekkel már ne hazudhassanak a lakosságnak az ország gazdaságának valódi állapotáról.

Bevezetésre kerül majd a szuperbruttó bér, és amennyiben pénzügyileg legalább nullszaldósnak mutatkozik, a járulékbónusz is. A kormányprogram kijelenti, hogy  a stratégiai vállalatok privatizációjával nem számol, így érthető, ha a ciklus során a Nemzeti Vagyonalap is megszűnik. A kormány célja, hogy az adó, járulék és vám beszedése egy helyen történjen majd, és éves bevallásukra is ugyanúgy, egy közös nyomtatvány szolgáljon. Kisebbségi és emberi jogok (Rudolf Chmel, Most-Hid)

Bár e fejezetben már érezhető Petőcz Kálmánnak, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala eddigi ügyvivőjének  munkája, aki Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes mellett a napokban hivatalvezetői posztot kapott, a hazafisági törvény módosításához ő is kevés volt. A dolog pikantériája, hogy a hazafisági törvény elleni tavaszi tiltakozó diákmegmozduláshoz támogatóként a Most-Híd elnöke, Bugár Béla, valamint képviselőtársai is tiltakoztak, most, kormánypozícióban mégsem sikerült áttörést elérniük ez ügyben.

A kormányprogram emberi jog és kisebbségi része mindenesetre kitér a nemzetiségi sajtó, oktatás és kultúra több fontos kérdésére is. Szól a jövőre esedékes népszámlálásra való felkészülésről, melynek során a kisebbségek identitásának növelésére is oda kíván figyelni.  A Ficotól örökölt államnyelvtörvény, állampolgársági törvény és iskolaügyi törvény terén olyan változtatásokról is említést tesz, melyek tiszteletben tartják majd a kisebbségek alkotmányos jogait.

A dokumentum ígéretet tesz többek között a kisebbségi kultúra védelméről és támogatásáról szóló törvény mielőbbi elkészítésére, valamint a kisebbségi és regionális nyelvi Charta implementációjának befejezésére is. E célok megvalósítása érdekében Rudolf Chmel hivatala is megerősödik úgy perszonális, mint anyagi értelemben.

A lehetőségek tehát adottak, a következő időszak fogja csak megmutatni, hogy a hazafisági törvényhez hasonló negatív, vagy pozitív példákból lesz több.

Egészségügy (Ivan Uhliarik, KDH)

Az egészségügyi miniszter eddig lépései egyértelműen azt mutatják, hogy a gyógyszertári lobbi már megtalálta a hozzá vezető utat. Uhliarik kinevezése után leszögezte, hogy két prioritással számol. Az egyik a kórházak rendbetétele, a másik pedig a gyógyszerfogyasztás reformja. Az utóbbival kapcsolatban két változásra számíthatunk: az egyik, hogy a jövőben az orvos a betegnek nem a konkrét gyógyszer nevét írja majd fel a receptre, hanem a hatóanyagot. Az ezt tartalmazó gyógyszert pedig maga a kliens választhatja meg a gyógyszertárban, annak ára alapján. Az érdekesség az egészben az, hogy ezzel a lépéssel a gyógyszergyártó és forgalmazó lobbi az orvosoktól hamarosan átnyergel majd a gyógyszertárakhoz. Az ő kezükben lesz ugyanis ezentúl a döntés, melyik gyógyszernek lesz keletje és melyiknek kevésbé.

A gyógyszertárakkal kapcsolatos hír az is, hogy Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter szabályozni kívánja az újabb gyógyszertárak nyitását, szerinte ugyanis sok van belőlük.  Ez a döntés már csak azért is érdekes, mert a cégjegyzék adatai szerint a Farmedix, s.r.o. által ez év július 28-ig maga Uhliariknak is volt egy gyógyszertára, melyet kinevezését követően átíratott a feleségére. A további gond ott van, hogy ez a lépés, mármint a további gyógyszertárak létszámának szabályozása ellentétes a kormányprogrammal, mely negyedik bekezdésében a betegek jogai fejezetben épp a lakosság gyógyszerhez való hozzáférésének növeléséről ír.

Az egészségügy terén azért a kormányprogram szerencsére pozitívumokat is tartalmaz: bevezetésre kerül az elektronikus egészségügyi dokumentáció, megszűnnek az ún, ajánlószelvények a szakorvosi vizsgálatnál. Várható a kórházak gazdasági társulásokká való transzformációja, az egészségbiztosítók pedig adott feltételek között újra termelhetnek majd hasznot.

Munka-, szociális és családügyi minisztérium (Jozef Mihál, SaS)

A szociális ügyek terén a kormány legégetőbb feladata a járulékrendszer reformja, ill. a munkajogi normák olyan módosítása, mely a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével növeli a munkahelyteremtés lehetőségét.

A kormány külön figyelmet szentel a felosztó-kiróvó elvű  nyugdíjrendszer, az ún. első pillér pénzügyi stabilizálásának, a biztosítási díjak hatékonyabb beszedésének, valamint a kinnlevőségek behajtásának.

Megszűnik a szociális szolgáltatásokat nyújtó köz ill. magánintézmények, azaz a nyugdíjas otthonok közti egyenlőtlenség, és lehetővé válik a polgár számára a szabad intézményválasztás. Mint minden jobboldali kormány programjában, itt is szerepel a Munkatörvénykönyv rugalmasabbá tétele, valamint a munkahelyi és családi élet hatékonyabb összehangolása.

A tervezet a szakszervezetek privilégiumait alaptalannak tartja. A megszorítások egyik formájaként a közszféra és az állami alkalmazottak részére a kormány megszünteti a nyugdíj melletti munkaviszonyt.

A szociális biztosítás rendszerében a járulékrendszer reformja az egyes biztosítási kulcsok nagyságának felülvizsgálatát hozza. A nyugdíjrendszer szolidaritásának érdekében a kormány át kívánja értékelni a nyugdíjak valorizációját. Ez mindenképp az eddigi, svájci alapú valorizációs rendszer módosítását jelenti, mely valószínűleg azzal jár, hogy a nyugdíjak legfeljebb az éves infláció mértékével fognak növekedni. Várható, hogy az ellenzéki, ill. parlamenten kívüli pártok ezt a lépést keményen kritizálni fogják. A kormányprogram tartalmazza az ún, minimálnyugdíj intézményének bevezetését is, melynek célja, – a nyugdíjrendszeren belüli szolidaritás növelése mellett – hogy meghatározott nyugdíjbiztosítási időszak után senki ne legyen anyagi szükséghelyzetben. Megjegyezendő, hogy a minimálnyugdíj, a szuperbruttó bér bevezetése mellett már a Szabadság és Szolidaritás fő választási programjának, a járulékbónusznak az előszele.

A 2. pillérrel kapcsolatban a kormány alkotmánytörvényként a parlament elé terjeszti a az öregségi nyugdíjbiztosítási rendszer védelmét, meghagyva az eddigi 9-9 százalékos elvonásokat, egyben meghatározva, hogy az állami vagyon eladásából származó bevétel csakis a nyugdíjreform finanszírozására szolgálhat. E sorok írója szerint talán ez a javaslat tekinthető a kormányprogram legnagyobb pozitívumának. A kormány a nyugdíjalapok jogi szabályozásában található deformációkat is el kívánja tüntetni, az anyagi szükséghelyzetben levők számára pedig az ún. E-pay kártyákat vezeti be, az eddigi készpénzfelvétel helyett. Várható, hogy az érintettek részéről ez is komoly ellenreakcióba ütközik.

Oktatásügy (Eugen Jurzyca, SDKÚ)

A kormány a négyéves ciklus alatt növelni kívánja az oktatásba, sportba, tudományba áramló pénzösszeg nagyságát, az eddigi játékszabályok módosítását követően, amennyiben azok átláthatóbbá és követhetőbbé válnak. Nem szól viszont arról, hogyan akarja ezeket a szabályokat ellenőrizni és betartatni.

A kormányprogram kötelezi az oktatási minisztert, hogy a nemzetiségi oktatás terén lépéseit az emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettessel koordinálja, ami az eddigi, SNS-es Mikolaj által megismert gyakorlathoz képest egyértelmű előrelépés.

Kötelező idegen nyelvként fokozatosan bevezetésre kerül majd az angol, növekedni fog a szlovák nyelv oktatásának minősége a nemzetiségi iskolákban, és tankönyv-liberalizáció is várható, ill. növekszik a tanári karokon  belüli karrier lehetősége, az egyetemek között pedig a versenyhelyzet.

Kultúra (SaS)

Daniel Krajcer miniszter egyik fő célja a kultúra többpilléres finanszírozása, a közpénzek és egyéb források bevonása mellett. A fejezetben a nemzetiségek jogainak megőrzése mellett azért megjelenik az államnyelv védelme,  melynek kapcsán a 2006-ban érvényes status quo lesz a mérvadó.

A közmédiák terén fontos megjegyezni, hogy a kormány szándéka eltörölni a koncessziós illetéket, és olyan pénzügyi, szervezési és működésre vonatkozó jogi keretet alkotni, mely növeli ezen médiák hatékonyságát, erősítve ezzel közhasznú jellegüket.

Gazdasági minisztérium (Juraj Miškov, SaS)

A hőszolgáltatóknál és az autóbuszközlekedési vállalatoknál az állam részéről további tulajdonrész csökkentés várható. A gázszolgáltatás terén a kormány célja, hogy Szlovákiát csatlakoztassa a Déli-áramlathoz (Nabucco, South Stream, stb.). Az olajszállítás terén a kormány kijelenti, hogy elutasítja a Csallóközön keresztül haladó esetleges kőolajvezetéket. A Jaslovské Bohunice-i atomenergia termelés csak állam nélkül, magánbefektetéssel elképzelhető.

Közlekedési, régiófejlesztési és idegenforgalmi csúcsminisztérium (Ján Figeľ), KDH

A kormány tervei szerint az öregségi nyugdíjbiztosításban (II. pillér) található euromilliárdokat be kívánja vonni a sztrádaépítésbe. 2014-ig pedig össze kívánja kötni Kassát Pozsonnyal, valamint a D1, D4, ill. R2, R4, R7, R9 gyorsforgalmi utak effektívebb kiépítésére is ígéretet tesz.

Ezen kívül a vasúti teherszállítás és légi közlekedés felfuttatása is a kormányprogram része. A régiók közti különbségek csökkentése szintén az ígéretek között szerepel.

Mezőgazdaság (Simon Zsolt, Most-Híd)

A mezőgazdasági fejezet magyar szempontból fontos célkitűzései közé sorolható az illeték eltörlése a földalapból való kivételnél. Az itthoni dán befektetőkkel tapasztalatot szerzettek számára lehet jó hír, hogy a kormány elejét kívánja venni a külföldi befektetők szelektív támogatásának. Ami a gazdák támogatását illeti, a kormányprogram úgy szól, hogy Szlovákia az EU közös agrárpolitikáján belül a mezőgazdasági dotációk eltörlését szorgalmazza. Addig is azonban, míg erre sor kerül, a szlovák gazdák versenyképességének megőrzése érdekében olyan feltételekre törekszik, mely nem diszkriminatív számukra.

Környezetvédelem (? Most-Híd)

A tárcát előbb újra létre fog kelleni hozni, a leköszönő Fico-kormány ugyanis azt megszüntette. A kormányprogramban mindenesetre külön fejezetet kapott, bár várományosa egyelőre nem ismert. Jelöltjét a Most-Híd adhatja majd, melyért már most óriási harc folyik érte a párton belüli egyes érdekcsoportok között.

Az új miniszter feladatai közé fog tartozni a meleg levegő eladásának átláthatóbbá tétele, valamint a Magas-Tátra védett területeinek olyan zonációja, mely a turizmus fejlődése mellett a védett biotópokat sem veszélyezteti. Az utóbbi kapcsán érdekes lesz figyelemmel kísérni az új miniszter, és az előző kormány alatt a Tátrát szinte kisajátító J&T csoport kapcsolatát, esetleg további érdekcsoportok felbukkanását.

Külügyi, belügyi, igazságügy, hadügy (SDKÚ, KDH, SDKÚ, SaS)

Bár fontosak, terjedelmi okokból e tárcákat most külön-külön nem említjük meg. Közös jellemzőjük az átláthatóságra való törekvés, a közbeszerzési, bírósági eljárások anyagainak interneten való közzététele, az igazságügyben annak deharabinizálása, az állampolgárok részéről a minimális bizalom növelése, a külpolitika és hadügy terén pedig egyfajta keletről nyugat felé fordulás. Mindez a visegrádi négyek szerepének növelése, ill. a Magyarországgal való jószomszédi viszonyra való törekvés mellett, kiindulva az 1995-ös szlovák-magyar alapszerződésből.

A hivatal vs. állampolgár kapcsolatában a kormány egyfajta nem a polgár van a hivatalért, hanem a hivatal a polgárért elvre törekszik.

Mint látható, a kormányprogramból ugyan hiányoznak a konkrét számadatok és  helyenként elég sótlan, mégis  elmondható, hogy ambíciókkal teli, liberális vonalvezetésű olvasmány, mely lehetőséget ad úgy az abban foglaltak megvalósítására, mint azok kíméletlen kritikájára is az ellenzék részéről. Hogy melyikük lesz sikeresebb, a ciklus végére kiderül.

Király Zsolt

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!