Hangulatok 03 – A kicsi ház

Hol most még csak magas fák és

Élénk-smaragd Zöld lakik,

Arra vezet majd a járda

Takaros kis házadig.

Tavaszonként szűz virágok

Szirma zsong az udvaron,

S minden télen Játék s Öröm

Kergetőz majd a havon.

.

Hol most még csak kopár föld él,

Álmok helye lesz majd ott,

S varázs-valóság kapuja

Lesz a drága otthonod,

És ott benne milljom csoda,

Fahéj illat terjeng majd,

S ki belép, ott elfeledi

Mind az ártó szörnyű zajt.

.

S Ott hol még csak árnyékodat

Látni nyári nappalon,

Ott fekszik majd a kis szoba,

S Elképzelt szép otthonom,

Az, hol Színek, Jókedv s Meleg

Hatja majd át lelkemet,

Ott, hol, ahogy álmaimban

Együtt élhetek veled.

.

S Te leszel majd e kis laknak

Legigazibb Csodája,

Te, a világ folyton-mosoly

Angyali kis leánya.

S bár kuckód még nem épült fel,

Képzetemben ott ragyog,

S helyét látva, remélem csak

Otthonom lesz otthonod.

.

Mert oly édes kiskuckó lesz,

Óvó, meleg, erős öl,

Benne sok-sok Szeretet, és

Megértés és Vágy, Gyönyör,

Élénk színek ragyogják be

Benne mind a falakat,

S apró csodád méltó helye

Lesz ez áldott kicsi lak.

.

S Te a Barát, Feleség és

Édesanya is leszel,

Ki szavával s mosolyával

Egész világot ölel,

És én hozzád kívánok biz

 Megtérni majd minden nap,

Hogy a könnyű színes ruhád

Susogja be álmomat.

..

.

Kerepesi Igor