A szlovákiai önkormányzati lapok háromnegyede propaganda újságként működik

A szlovákiai települések háromnegyede olyan önkormányzati lapot ad ki, ami inkább árt, mint használ a közvélemény tájékoztatását illetően.

A szlovákiai városok többsége évente jelentős, a nagyobb települések akár milliós nagyságrendű összeget is költhetnek rendszeresen megjelenő városi lapjaikra – írja a Transparency International Slovensko (TIS) legfrissebb tanulmányában, melyben az ország 100 legnagyobb városának önkormányzati újságjait vette górcső alá.

Nem nagyon felelnek meg eredeti céljaiknak

   

A TIS szerint ezeknek a sajtótermékeknek az lenne a feladatuk, hogy a lakosokat olyan önkormányzati témákról tájékoztassák, amelyekkel az országos vagy régiós sajtó már nem foglalkozik. A felmérés azonban megállapította, hogy

„a városháza által kiadott lapok elferdítik a valóságot és elsősorban a polgármesterek szócsöveként szolgálnak”

írja a TIS, amely egy Benefit Index nevű mutatószám segítségével rangsorolt Szlovákia 100 legnagyobb városa közül 83-at.

A TIS vizsgálta a városi a politikai témájú írások arányát, az alternatív (értsd: ellenzéki) témájú írások és a városatyák jövőbeli terveit és döntéseit illető írások mennyiségét, az anonimitást (lehet-e tudni, ki írta a cikket?), illetve azt is, hogy a város aktuális vezetése mennyi terjedelmet szán a lapban az ellenzék támadására vagy nevetségessé tételére. Ezentúl fontos szempont volt a polgármesterről megjelent fotók száma is az adott évfolyamban.

A lakosok szempontjából a legtöbb pozitív hozadékkal Pozsony-Újváros lapja bír, ahol több mint 40 százalékban foglalkoztak önkormányzati ügyekkel. Emellett 9 százalékban az ellenzéki szempontok is helyet kaptak.

A második helyezett a nagyszombati Noviny z radnice című újság, ami alig 18 százalékban foglalkozott önkormányzati témákkal, de egyúttal a legnagyobb mértékben tájékoztatta a lakosságot a jövőbeli eseményekről.

Felvidéki magyar propagandalapok

A felvidéki magyar városok közül sokan elég rosszul teljesítettek, persze akadnak kivételek is. A rimaszombati Gömöri Hírlap az utolsó helyen végzett, mert abnormálisan gyakran propagálja a város aktuális vezetését és alig kap helyet benne a politikai vita. Ráadásul az egy lakosra eső költségek tekintetében a negyedik legdrágább a listán.

A Dunaszerdahelyi Hírnök a harmadik legrosszabb eredményt érte el a rangsorban. A TIS szerint a lap csak a város vezetésének véleményét közli, a vita és az ellenzéki vélemények teljesen hiányoznak, és túl gyakran propagálja az önkormányzat tagjait.

A lévai Novinky z levickej radnice azonban jól szerepelt, összesítésben a 6. helyen végzett. A Szenci Senčan is előkelő, a 15. helyen szerepel. Gyengén, de a városok felénél még mindig jobban teljesített az Érsekújvári Castrum Novum (31. hely) és a párkányi Párkány és Vidéke (40. hely) újság. Mindkettőnél pozitívumként szerepel, hogy viszonylag kiegyensúlyozott mértékben szerepeltetik a városvezetést, de negatívum, hogy teljesen hiányzik a vita és az ellenzéki vélemény a lap hasábjairól és csak a polgármesterek véleményét tükrözik a cikkek.

A Komáromi Lapoknál a szerzőt sem tudni

A Komáromi Lapok a 41. helyen végzett. A TIS azt rótta fel a lapnak, hogy túl sok az anonim cíkk az újság hasábjain, de legalább némileg az ellenzéki is helyet kap benne, és kiegyensúlyozottan szerepeltetik a városvezetést.

Összességében tehát elmondható, hogy a városok önkormányzatai által pénzelt, kiadott és szerkesztett lapok nem éppen objektivitásukkal szólítják meg az olvasókat, amin sajnos nincs semmi meglepő. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy az helyi újságokat közpénzből finanszírozzák, elvárható lenne, hogy a város aktuális vezetése ne önös politikai célokra használja fel őket, vagy legalább legyen mértékletes.

A TIS azt javasolja az önkormányzatoknak, hogy független szerkesztőbizottságokat hozzanak létre, amelyben a polgármesterek nem kapnának helyet.

A teljes rangsor és az egyes települések értékelései ide kattintva érhetők el.

Körkép.sk

Nyitókép: levice.sme.sk