Frissítve 2017.05.23., 11:15

 

Tizenhat magyarlakta járásból kilencben alacsonyabb a születések száma, mint az elhalálozásoké. És ez nemcsak a 2016-os év mérlege, hanem az elmúlt 7 év statisztikája.

 

2016-ban 8 olyan magyarlakta járás volt, ahol a halálozások száma meghaladta az élve születések számát, vagyis ahol negatív volt a természetes népszaporulat. Ha a 2010-2016 közötti összesített adatokat vizsgáljuk, akkor 9 magyarlakta járásban csökkent a lakosság száma az alacsonyabb születésszámok miatt.

 

 hirdetes_810x300  

Egy-egy rossz év előfordulhat bármelyik régióban, de hét év negatív mérlege már mindenképpen riasztó jelzésértékkel bír. A leglesújtóbb helyzet az Érsekújvári járásban van, ahol 2010 és 2016 között 3682-vel volt több a halálozások száma, mint az élveszületéseké. A Komáromi járás a második legrosszabb mutatókkal rendelkezik, ahol szintén negatív az elmúlt hét évnyi szaporulata, pontosan -2894. A Lévai járás -2485-tel a harmadik legrosszabb helyzetben lévő régió ilyen szempontból.

 

Adatok: Szlovák Statisztikai Hivatal

 

A gazdaságilag erősebb régiókban sincs ok örömre

 

[stw]

 

A negatív trend nem kerüli el az olyan, gazdaságilag jobb helyzetben lévő járásokat sem, mint a Dunaszerdahelyi vagy a Galántai. Az előbbi esetében 358-cal volt kevesebb a születések száma, mint a halálozásoké, az utóbbinál pedig 835-tel.

 

A legnagyobb természetes népszaporulattal Kassa környéke rendelkezik (2010-2016 között 3767-tel volt több a születés, mint az elhalálozás), őket jelentős lemaradással, 658-cal a Tőketerebesi járás követi. A dobogó harmadik fokán a Rimaszombati járás található.

 

Érdemes megemlíteni azt is, hogy Pozsonyban az elmúlt 7 év mérlege + 7732, Kassán + 2305. Ugyanez a mutató falvak és városok viszonylatában is érdekes képet mutar: a városok természetes népszaporulata 2,6-szor nagyobb, mint a falvaké.

 

Adatok: Szlovák Statisztikai Hivatal

 

A születések száma elmarad az országos átlagtól

 

A 16 magyarlakta járásból 11-ben az országos átlag alatti az ezer főre jutó élve születések száma, a legrosszabb helyzetben a Komáromi, az Újvári, a Lévai és a Nagykürtösi járások vannak. Átlag feletti az élveszületések aránya a Besztercebánya és Kassa megyei magyarlakta járásaiban, Pozsonyban, valamint a Szenci járásban, ahol a „legjobb” a helyzet.

 

 

A magyarlakta járások ugyanakkor elég erőteljes kivándorlással is küzdenek. Bár a Szlovákiát elhagyókra a statisztikai hivatal nem közöl adatokat járásokra lebontva, annyit tudni lehet, hogy az egész országból 2010 és 2016-között közel húsz ezer ember költözött el, főleg Csehországba és Németországba. Nagyjából kétszer ekkora az országon belüli migráció.

 

Kivándorlás

 

A magyarlakta járásokból 11-ben magasabb a kivándorlók száma, mint a betelepülőké. A belső migráció egyik jellegzetessége, hogy a lakosság jelentős része a városokból vidékre költözik.

 

A legnagyobb belső elvándorlás a Lévai járást sújtja, a kivándorlók száma 1745-tel nagyobb, mint a bevándorlóké. A legrosszabb statisztikákkal rendelkező járások a Rimaszombati, a Tőketerebesi és a Nagymihályi. (Az elmúlt 7 évben egyébként Kassáról költöztek ki a legtöbben, többségük Kassa környékére települt át).

 

A legjobb mérleggel a Szenci járás „büszkélkedhet”, 2010-től napjainkig 15 412 lakossal többen költöztek a járásba, mint ahányan onnan elköltöztek. Második helyezett jelentős lemaradással Pozsony (migrációs szaldója 6531), majd Dunaszerdahely következik (4022).

 

 

A fenti adatokból jól látható, hogy a magyarlakta régiók Szlovákiában komoly kihívások előtt állnak. Egyrészt a legtöbb magyart számláló járásokban (Komáromi, Dunaszerdahelyi, Érsekújvári) riasztó méreteket ölt a születések számának csökkenése, miközben fokozódik az elvándorlás, ami a nagyvárosokból származó (többségében szlovákok) betelepülésével párosul.

 

Ez önmagában nem lenne baj, de ahogy arra a Komárom Kollégium kutatása is rámutatott, az egyik legnagyobb veszélyforrásnak a magyarság megmaradása szempontjából a nem magyar anyanyelvűek betelepülését tekintik az Alsó-Csallóközbe. Bár hiba lenne mindezt az egész Felvidékre vonatkoztatni egyetlen régió tapasztalata alapján, tény, hogy a felvidéki magyarság nagyobb mértékben szenved az elvándorlás, elöregedés  vagy agyelszívás jelenségétől, mint a Szlovákiában élő többi nemzetiség.

 

Körkép.sk/KL

Nyitókép: Körkép.sk

 

Kapcsolódó tartalom:

 

Felmérés: Ettől félünk leginkább az Alsó-Csallóközben

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!