Mit kínál Brüsszel az engedelmességért cserébe Szlovákiának?

Brüsszel sokat tud kínálni Szlovákiának címmel közölt írást az Aktuality.sk, amelyben több szakértőt is megszólaltattak. Eszerint több uniós forrás jutna Szlovákiának és jobb kereskedelmi feltételekkel is járna, ha „Európa magjához” tartoznánk. Persze, mindez több Brüsszelből jövő elvárással is járna.

Az európai politikusokat és általában az európai politikát mélyen megrázó tavalyi Brexit-népszavazás óta Németország és Franciaország eltökélt szándéka, hogy szorosabbra húzza az európai integrációt. Mivel az ötletet több tagállam is vitatta – hiszen ez a nemzeti kormányok hatásköreinek megnyirbálásával is járna Brüsszel javára –, létrehozták a többsebességes Európa koncepcióját, benne az Unió magja vagy elit (illetve első liga) elképzelését.

A V4-ek a kötelező betelepítési kvótákkal szembeni ellenállásuk, a nyugati bérekhez való felzárkóztatás elmaradása és a Lengyelország valamint Magyarország elleni brüsszeli kampány miatt szintén azokhoz az országokhoz tartoznak, akik vonakodnak még inkább alárendelni magukat az Európai Bizottság akaratának. Illetve részben mégsem.

   

Szlovákia, a kivétel

Szlovákia szomszédaival ellentétben most különutas politikát folytat, és Robert Fico kormányfő választási ígéreteivel ellentétben még a kvóták bizonyos szintű teljesítésére is hajlandó volt, hogy kedvébe járjon az Európai Bizottságnak.

„Ha valósággá válik a többsebességes Európa, akkor Szlovákia Európa magjához akar tartozni, mert életbevágóan fontos projektnek tartja az EU projektjét”

jelentette ki a szlovák kormányfő márciusban. Mit nyerhetünk azzal, ha Fico tervei megvalósulnak?

Fico: Az eurózónát szorosabbra kell fogni, Szlovákia a magjához akar tartozni

A béreinkről van szó… Tényleg?

Folytatás kattintás után…

[stw]

Az Aktuality.sk írása szerint az uniós költségvetés speciális beruházási alapjaihoz kapnánk hozzáférést, mint például az ún. Juncker Alaphoz. További előnyként említi a nyugati, legfejlettebb európai gazdaságokhoz való hozzáférést.

„Ez rendkívül fontos a termékek és szolgáltatások exportját illetően. Más országokkal ellentétben könnyebben hozzáférnénk a nyugati piachoz és a külföldi befektetők is jobb szemmel néznének ránk”

idézi a portál Boris Tomčiakot, a Finlord elemzőjét, aki hozzátette: A bérek Szlovákiában annak köszönhetően fognak nőni, hogy multinacionális vállalatok jönnek hozzánk üzemépítés, kutatási és vezetői központok építése céljából, ugyanakkor aligha várható el, hogy a németországi és franciaországi béreket fizetnék ki itt is.

Minderre természetesen reális esély van, de néhány fontos kérdést vet fel. Például, hogy miért nem mutatkoztak meg a fenti előnyök Szlovákia uniós csatlakozásának elmúlt 13 évében, ha mondjuk a külföldi cégek beáramlásáról, vagy a bérnövekedéséről beszélünk. Az is érdekes szempont, hogy a szakértő által említett könnyebb hozzáférés a nyugati piacokhoz már most is megvalósul (a V4-ek legfontosabb kereskedelmi partnere Németország, illetve saját maguk). Ráadásul az is kérdéses, miképp lehet majd szorosabbra fűzni a nyugati országokkal zajló kereskedelmet, ha Csehország nem lesz tagja az „elitnek” (aligha akarják egyelőre bevezetni az eurót).

Francia-visegrádi összecsapás volt az EU csúcson, újra beigazolódott: Szlovákia kilóg a V4-ből

Nincs ingyen ebéd…

A fenti előnyökért cserébe a szakértők úgy vélik, hogy Szlovákiának engedményeket kell tennie Brüsszel felé – például a migránskvóták esetében. Ahogy azt említettük, Fico már megtette az első lépést a homonnai tranzittábor fenntartásával illetve a rá vonatkozó migránskvóták teljesítésének megkezdésével.

Radovan Geist, az Euractiv.sk munkatársa szerint Szlovákia ebben nagymértékben különbözik a V4 többi országától, amelyek között ott van a Brüsszelt kritizáló Magyarország és Lengyelország:

„A jelenlegi magyar és lengyel kormány illetve az uniós tagállamok többi országa között fennálló konfliktus viszonylag mély és nem csak a migrációról, hanem a jogállamiságról is szól”

A Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásról már többször írtunk (például itt és itt), és érdemes hangsúlyozni, hogy Magyarország szankcionálása esetén Brüsszel nyilvánvalóan kettős mércét alkalmazna – például Szlovákia javára is, példaként említhetnénk a Hedvig-ügyet (jogállamiság) vagy a korrupció elleni harc hiányosságait.

Szlovákia jó esélyekkel indul

Az európai elithez való csatlakozás tekintetében Szlovákia eurozónás tagsága miatt jó esélyekkel indul. Geist szerint

„Szlovákia az euróövezet tagja, ezért az integráció elmélyítése esetünkben sokkal kézenfekvőbb, mint más a saját valutával rendelkező országoknál. (…) Németország, Franciaország úgy tekint Szlovákiára, mint egy kicsi, ártalmatlan országra, akivel együtt lehet dolgozni. A mi előnyünk az alacsony eladósodottság, aminek köszönhetően nem fenyeget az a veszély, hogy pénzügyi mentőövre lenne szükségünk”

Mindenesetre ennek a kijelentésnek is van egy másik oldala. A Fico-kormány bármennyire is az európai mag felé akar elmozdulni, jelenleg a szlovák kormány egyik prioritása épp az adósságfék feloldása, ami megnyitja az utat az államadósság növelése felé – úgy, hogy abba ne bukjon bele a kormány (erről bővebben itt).

Egy következő fontos szempont, hogy hogyan végződnek majd a német választások, és az új német kormány milyen stratégia mellett kötelezi el magát az új európai rend kialakításánál. Szlovákia ugyanis amennyire ártalmatlan, olyannyira jelentéktelen. Lényegében megszűnt az orosz gáz tranzitországának lenni, és előfordulhat, hogy a kapott figyelem is csak ideig-óráig tart – fontossága kimerül abban, hogy Brüsszel kapott egy szövetségest a V4-eken belül.

Régiónk legnagyobb hátránya a szakképzett munkaerő elvándorlása Nyugat-Európába

Körkép.sk

Nyitókép: pravda.sk