Ez a járvány alapjaiban fogja megváltoztatni a Csallóközt – Horváth Tamás, Alistál polgármestere a Körképnek (Interjú)

Nyitókép: Körkép.sk

A Csilizközi Falvak Társulásának elnökeként hozzá tartozik jelenleg Baka, Csiliznyárad és Medve is, melyek a száj- és körömfájás vírus fő gócpontjai Szlovákiában.

Alistál polgármestereként, mely település a 10 kilométeres megfigyelési sáv határán található, saját maga is szorgalmazza az alapos járványmegelőzést, fertőtlenítést. Vallja, hogy olcsóbb megelőzni a vírus terjedését, mint fizetni a károkat.

Horváth Tamással a következő témákról beszéltünk:

• Milyen az aktuális járványhelyzet az érintett településeken?
• Mennyiben változtak meg a csilizközi emberek a probléma súlya alatt?
• Miért kell megölni az egészséges állatokat is és Magyarországon is ezt teszik?
• Miben volt más a magyarországi és a szlovák járványkezelés?
• Hogy kezelték a vírust 50 évvel ezelőtt?
• Hogyan fogja megváltoztatni a járvány a Csallóköz jövőjét és arculatát?
• Mire számíthatnak a kisgazdák és mire a nagy vállalatok és a dán?
• Hány kis gazda lesz, aki nem áll fel belőle?
• Mit kellene változtatni a járványkezelésen?

Polgármester úr, milyen most a járványhelyzet a Dunaszerdahelyi járásban?

Ha egy szóval kellene kifejeznem, akkor katasztrofális. Ha ezt magyarázni szeretném, akkor azt kell, hogy mondjam, rettentő nehéz és iszonyatos súly, ami most a településeket nyomja. A legnagyobb problémát egy 50 év után újonnan előforduló száj- és körömfájás okozza, ami, mint ismeretes a haszonállatokat nagyon-nagyon keményen megtizedeli.

A közvélemény leginkább a nagy farmok helyzetét ismeri, ahol ugye az elsőszámú gócpontok vannak. Csallóköz a legnagyobb kiterjedésű mezőgazdasági terület, eleve a legtöbb haszonállat Szlovákiában is itt él. Ez alatt nem csak a kisebb-nagyobb farmokat értjük, de a háztáji kis gazdaságokat is. Gondoljunk bele, hogy milyen ritkán fordul elő, hogy egy ilyen komplex problémában a legnagyobb gazdaságtól kezdve a közepeseken, a kicsiken át még a lakosság is érintve van. E járványhelyzetben minden egyes szereplő egyenlően fontos.

Száj- és körömfájás: Megkerestük a válaszokat a miértekre. Szlovákia történetének egyik legnagyobb válságával került szembe

A régió egyik kincse, hogy az emberek egy része hagyományt ápolva fontosnak gondolja, hogy a saját asztalukra a saját maguk által megtermelt hús kerüljön, ami szerintem is a legegészségesebb. A nagy gazdaságot és kis gazdát ez az egész egyformán sújtja, és ettől iszonyatosan nehéz ez a válsághelyzet.

Ön a Csallóközi Falvak Társulásának elnöke is. Az érintett települések Baka, Nyárad, Medve ugyanennek a társulásnak a tagjai. Hogy látja, milyen a járványkezelés menedzselése?

Tizennyolc falu közösségéről beszélünk, és igen, az említett gócpontok is ide esnek. Az összes falu ide tartozik. A polgármester kollégákkal napi kapcsolatban vagyunk. A reggelekhez hozzátartozik, hogy egyeztetünk. Folyamatosan ismertetjük, hogy melyik falu milyen helyzetben van. Per pillanat Alistál esetében egy kis remény, hogy a 10 kilométeres körzeten még kívül esik.

Tehát egyrészt azon dolgozunk, hogy próbáljuk a bajt megelőzni – fertőtlenítéssel megakadályozni a baj eszkalálódását.

Másrészt viszont átérezve a kollégák kegyetlen terhét, a falvak lakosainak a terhét, a farmokon dolgozó emberek terhét, a felszámolásban érintettek terhét – próbáljuk az ő helyzetüket megkönnyíteni, együttműködni, amiben lehet.

Hallhatjuk a járványkezelés egyes módozatait: vannak gócpontok, ahol a telepek le vannak zárva, van a bakai telep, ahol már megtörtént az állatok elszállítása. Úgy látom, hogy az emberek zárkózottabbak lettek. A helyzet komolysága mindenkit megérint, de a visszahúzódás ellenére nagyon nyitottak a közösségi érdek irányába. Mindenki keményen odateszi magát, ami a megelőzési munkálatokat illeti – a fertőtlenítést.

Hogyan kell elképzelni a járványkezelést a gyakorlat szintjén? Amióta krízishelyzet van, konkrét intézkedéseket hoztak. Hogy telnek itt a mindennapok reggeltől estig az intézkedések gyakorlati betartása, azok kivitelezése terén? Hogyan kell ezt elképzelni? Mi zajlik itt? Írja le, kérem.

Kiadták az utasításokat, és egész országra kiterjedő rendkívüli állapot hirdettek. Ezt azt jelenti, hogy az egész országra érvényes utasítások jönnek, pontról pontra leírva a konkrét teendőket. Erről folyamatosan értesítjük a lakosságot hangosbemondón, tehát minden egyes szócsövön, amivel csak módunk van kommunikálni – a közösségi hálótól kezdve a hagyományos eszközökig.

Én azt tapasztalom a környezetünkben, hogy az emberek felelősséggel állnak hozzá, tehát fertőtlenítenek, betartjuk a járványügyi intézkedéseket. A többi faluból is ugyanaz a hír járja. Azokban a falukban, ahol megmaradhattak a háztáji állatok, folyamatosan fertőtlenítenek. A tegnapi nap folyamán (szerk. megj. március 25-én, kedden) egy ígéret született Magyarország részéről, hogy fertőtlenítőszert tudnak juttatni a falukban az egyes gazdákhoz. De a polgármesterek is azon dolgoznak, hogy ahol tud, ott segít: ha valakinek valamilye elfogyott, fertőtlenítőszerre van szüksége, akkor próbálnak odavinni, hogy időben intézkedhessenek.

1000 literről beszélünk, ami Magyarországról fog érkezni. Mire elég ez a mennyiség? Sok? Kevés? Egy település igényeihez viszonyítva mit jelent ez a mennyiség?

Tudomásom szerint ez egy tömény anyag, amit hígítani lehet. Annyi információt kaptam, hogy több 1000 litert lehet vele csinálni. Nyilván a gócpontokat oldják a nap 24 órájában, de a gócpontokon kívül is ugyanilyen fontos, hogy megelőzzük a bajt. Mivel a betegség az emberekre nem veszélyes, tehát a szabad mozgás a falvak és a járásban nincs leszabályozva, ami óriási rizikófaktor. A szabad mozgással ugyanis az emberek maguk is terjesztővé válhatnak. Ezt megakadályozandóan mondom, hogy az ezer litert akármennyire is hígítjuk, ennyi falunál ez nem sok, de nagy segítség.

Mi okozza a legnagyobb problémát a gyakorlati intézkedések terén a mindennapokban?  Az oltások, a fertőtlenítő szerek hiánya? A kamionok? Az, hogy egyetlen dögégető van az országban? Esetleg a hermetikus lezárható járművek kérdése? Hogy látja, mi a legfőbb probléma?

Most jelenleg tudomásunk szerint az állatok elszállítása. A nyáradi és a medvei telepet leoltották a hétvégén. Ez azt jelenti, hogy bizonyos mértékben eliminálni tudják a járvány terjedését. Az állatok fertőzőképessége ezáltal csökken. Nem mondhatjuk, hogy 100 százalékosan megállt, de óriási mennyiségben lecsökkent a fertőzőképességük. Van egy pici levegővétel. Az ottani emberekkel és a kollégákkal beszélve tapasztalom, hogy nagyon jó lépésnek tartják, mert megvan az esélye, hogy már nem viszik tovább a fertőzést.

Egy újabb tragikus pont, hogy ezeket a vakcinázott állatokat is nyilván le kell vágni, mert emberi fogyasztásra már alkalmatlan a hús is és az összes többi tejtermék. Minden, amit abból előállítanának. Igen, ez egy óriási probléma.

Mi a helyzet az ország egyik részéből a másik részébe való szállítással?

A feldolgozóba a tetemeket kamionok szállítják, hermetikusan el vannak zárva. A kamionok fertőtlenítve vannak, de mégiscsak iszonyatos távolságokat mozgatnak meg.

Maga látta ezeket a kamionokat?

Én nem láttam. Nem volt alkalmam arra, hogy lássak egy ilyen kamiont.

Magyarországon mint ismert, március 7-én jelent meg hivatalosan a vírus. Kisbajcson kívül gyakorlatilag nem bukkant fel sehol máshol, kezdetben sikerült eliminálniuk. Most van egy másik fertőzött telepük, vélhetően tőlünk fertőződött meg. Ellenben Kisbajcs után, 15 nappal később Szlovákiában rögtön 3 telepen jelentették a vírus megjelenését, és ezzel együtt jelentek meg az első konkrét intézkedések. Szintén laikusként kérdezem, hogy mi tartott ilyen sokáig? Miért volt ilyen hosszú ez a reakcióidő?

Nézze, tudjuk, hogy Kisbajcs március 7-én kibukott, és a rákövetkező napokban a medializált információk alapján abban a pillanatban lezárták a telepet. Az állategészségügy nagyon kemény, jó intézkedéseket vezetett be: senki se be, se ki. A régi világba térek kicsit vissza. Az édesapám 1973-ban megélte a száj- és körömfájást. Érdekes, hogy ugyanúgy húsvét előtt bukkant fel, mint most. És igen, ő is reggel elment munkába, és utána egy hónapig nem engedték ki a telepről.

Visszatérve a kérdésére, nem tudom állítani, és nem tudom bizonyosan mondani, hogy ez alatt az elmúlt 14 nap alatt elégségesek voltak-e a hozott intézkedések. Annyi információm van, hogy a határon történtek abban az időszakban intézkedések. A rendőrség ki volt vezényelve, tehát ellenőrizték az autókat.

Szám szerint tudok annyit mondani, hogy volt olyan nap, hogy 10-20-30 kamion is, ami mozgott, mind rendben volt. Tehát nem szállítottak már élő állatot. De, hogy azon a 14 napon milyen intézkedéseket foganatosítottak az egyes telephelyek, arról nincs százszázalékos információm. Tény és való, hogy azalatt az az időszak alatt, igen 21-én, sőt 20-án este már megjelentek a hírek, hogy a 3 telephelyen felütötte a fejét a vírus. És tetézve a bajt, az alatt a két hét alatt volt két-három olyan nap, amikor a széljárás sem volt kedvező – Magyarország felől fújt a szél.

Nem lehetett volna hamarabb, legalább az oltásokat elvégezni? Az előbb említette, hogy csak most, az elmúlt 2-3 napban végezték el a medvei és a nyáradi telephelyeken az oltást. Nem lett volna észszerűbb már március 7-e után néhány nappal oltani?

Tudomásom szerint uniós és a nemzetközi rendeletek értelmében a haszonállatokat nem lehet oltani, amit húsnak és tejterméknek szánnak. Tehát amikor felütötte a fejét a vírus, Németországból azonnal hoztak vakcinákat. Másnap, 24 órán belül elkezdtek oltani. Tehát én visszatérve erre az eredeti kérdésre.

Tehát, amíg nincs kijelentve, hogy járványhelyzet van, és jelen van a vírus, addig úgy veszik az állatokat, hogy emberi fogyasztásra alkalmas, így nem szabad őket oltani. Mikor pedig oltani kezdik, az már emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik. Jól értjük?

Igen, és a vírus ebben az esetben „csak” arra szolgál, hogy a járvány terjedését fékezze. Hosszútávon valóban szörnyű helyzet, ami számomra is érthetetlen, de a másik oldalon érthető, hogy mit szánhatunk emberi fogyasztásra.

Beszéljünk arról, hogy az elmúlt napokban több olyan szívszorító felvétel, bejegyzés is megjelent, amikor a kisgazdák, háztájival rendelkező magánszemélyek osztják meg történetüket, hogy egészséges állataikat is elviszik, megölik őket. Sokkoló esetek is vannak, amikor a vadász a tulajdonos saját udvarában mészárolja le az állatokat barbár módra. Tegyük ezt tisztába, hogy miért kell megölni az egészséges állatokat?

Igen, ez számomra is szívszorító. Visszatérek megint a régmúltba. Ötven évvel ezelőtt azokon a telephelyeken, ahol felütötte a fejét a száj- és körömfájás, ott a háztáji gazdaságot azért meg tudták menteni, nem bántották. Nyilván ugye a gócpontok esetében a körülötte lévő 3 kilométeres körzet az egy nagyon-nagy rizikófaktor. De lehet, hogy tényleg át kellene értékelni, hogy ezekben a 3 kilométeres körzetekben, hogy ha az állatoknak tényleg nincs semmi bajuk, arról először a mintavétellel lehetne meggyőződni róla.

Magyarországot tudom felhozni példának, hogy Kisbajcs környékén a 3 kilométeres körzetben a kisgazdákat és az embereket nem érintette ez az intézkedés: nem vágták le az állataikat, hanem mintavétel után nagyon kemény kéthetes karantént rendeltek el. Azaz tizennégy napos karanténban voltak.

Tudomásom szerint nincsenek levágva sehol sem ezek az állatok, és ha egyszerű paraszti logikával megyek tovább, nyilván a széljárással nem tudunk sok mindent kezdeni. A szél az utóbbi időben Csallóközben mintha itt ragadt volna, tehát folyamatosan kering. Ami eddig sok embernek – például nekem se tűnt fel – hogy merről fúj, de most ebben a nagyon nehéz helyzetben mindennap azt is figyeljük, hogy a széljárás milyen, hogy merről fúj. A kis gazdaságokat érintő intézkedéseket szerintem át kellene értékelni. Az emberek sokkal jobban, és sokkal szigorúbb körülmények között ellenőrzik a saját állományukat.

Ez viszont a központi országos intézkedések eredménye? Ők hozták ezt a döntést?

Tudomásom szerint igen. A válságstábon született döntés, hogy a 3 kilométeres körzetben azokat az állatokat is likvidálni kell, ahol még nem mutattak ki semmit. És lehet, hogy ez kérés a részemről, de több polgármester nevében is nyilatkozok e témában, akiknek szintén volt ilyen felvetése, hogy érdemes lenne átgondolni ezt a 3 kilométeres körzetet. Hozzáteszem, tisztában vagyunk azzal, hogy a megfékezés az első számú cél. De azért mindenképp otthoni védelemről és az otthoni higiéniáról, és otthoni fertőtlenítésről van szó. Főleg olyan embereknél, akik a telepen nem dolgoztak, nem kontaktszemélyekről van szó.

Száj- és körömfájás: Az állatok „indokolatlan likvidálása” ellen tüntettek Nagylúcson – Képek, videók

50 évvel ezelőtt ezek szerint ezt is okosabban csinálták, mert aki ott érintkezésbe került vagy kerülhetett a vírussal a telepen, az nem mehetett haza, de cserébe az otthoni állatai kaptak esélyt.

Igen, 50 évvel ezelőtt reggel bementek dolgozni. Ahogy kibukott a járvány, abban a pillanatban lezárták a telepet és senki nem ment haza. Édesapám elbeszélései alapján a telephely előtt az ekecsi úton az utat annak szélességével megegyező széles sorompóval zárták el. Nem volt se ki, se be semmilyen autóforgalom.

Mit lehet tudni a vírus származásáról? Nem tudom, hogy erre vonatkozóan van e információja. Kielemezték e már a magyarországi mintákat, illetve az itteni mintákat, és ha igen van eredmény, hogy honnan származik?

A magyarországi résszel kapcsolatban pakisztáni vírust emlegettek. Azaz, hogy a pakisztáni vírustörzs van jelen, de itteni részen nincs semmilyen információm. Nyilván megvannak a szakemberek, akik ezzel foglalkoznak, úgyhogy előbb-utóbb meg fogjuk kapni a szükséges tájékoztatást.

Mit jelent ez a mostani katasztrófa helyzet a honi mezőgazdaságra?

A honi mezőgazdaságban én azt gondolom, hogy egy láncreakciót fog elindítani. Sőt, máris indított egy láncreakciót. Ugye magában a hús, a tej, a haszonállatok eladása, a tejtermékekre óriási ráhatása van. És nem csak a Csallóközre, hanem egész Szlovákiára. Ez már egy országos probléma. Jön majd az aratás, itt a gabona, itt van minden, ami még ebből adódóan a mezőgazdaságot óriási mértékben érinti. Ha nem lesznek állatok, tegyük fel a kérdést: mi fogja ezt a gabonát megenni? Nem lesz, ami elfogyasztja a gabonát. De az aratást meg kell ejteni, a gabonát be kell termelni a földekről.

3 falu telephelye érintett itt a környéken. A medvei, a csiliznyáradi és a bakai. Gyakorlati kérdés, hogy miért épp a bakainál kezdték az állatok likvidálását?

Nem tudom. Annyi információm volt, hogy pénteken vagy csütörtökön visszaigazolták, hogy Bakán kezdik meg az állatok leölését. Nagyon gyorsan reagáltak arra is, hogy a medveit és a nyáradit pedig átoltják.

Az tudható, hogy a bakai a Világi Oszkár érdekeltségi körébe tartozó Exata vállalat tulajdonában van, amely nagy játékos a piacon. Több más telephelye is van. Feltételezem, hogy ugyanazt a takarmányt eszik az állatok, mint Bakán, vagy Alsószeliben, illetve akár ugyanazok a járművek mozoghatnak és végezhetik a napi munkát az állatok körül. Feltételezem, hogy nincs telephelyenként külön járműparkjuk, amely kizárólag ott végezte csak a munkát, hanem van átjárás. Ez mennyiben jelent, jelentett problémát a fertőzés terjedése szempontjából?

Biztos, hogy az utóbbi időben igen, mivel a vírus áthordása egyben a gépek és az emberek mozgástere. Információk szerint mindent megtettek a kockázat csökkentése érdekében. Tudomásom szerint a gépek a rendkívüli helyzet kihirdetése óta már nem járnak át az egyes farmokra, nincs mozgás. A gépek külön helyen parkolnak. Itt Alistálon szintén van az Exatának egy nagy telephelye, ahol borjúk és üszők vannak. Ide se mennek be. Az első pillanattól kezdődően le volt zárva az alistáli telephely. Gépek nincsenek bent, fertőtlenítések zajlanak, nagyon szigorúan betartják, a telep hermetikusan zárva van.

Mit jelenthet a mostani száj-  és körömfájás járvány a jövőre nézve? A piaci szereplők számára? Kicsik és nagyok helyzete mennyiben változhat  a járvány után?

Alapjaiban rengeti meg most a mezőgazdasági szektort.

Fejtsük ki, hogy miben.

Óriási károk lesznek, már most több tízmillió euróról beszélnek. A kormány részéről ígéret van arra, hogy kártalanítják mind a nagyokat, mind a kicsiket. Az elmúlt napokban azoknál az embereknél, ahol a háztájinál leölték az állatokat, 10-ből 9 ember azt mondta, hogy nem is kezd bele újra, befejezi. Tehát óriási kiesés lesz. Az állatok, amik most le lettek ölve, tegyük fel a kérdést, hogy tehénből mikor lesz újra tehén? Évekre van szükség az állomány újbóli felépítésére. Amíg megszületik, felnő, tejet kezd adni, azok évek. Mérföldkő lesz nagyok és kicsik számára is annak függvényében, milyen lesz a kártalanítás és mennyi pénzeszköz áll majd rendelkezésre.

Olyat is hallottam, hogy a leölés és a fertőtlenítés után 5 hónap, amíg újra mozogni lehet majd a telepen. Üres rész lesz a faluban. Akárki is itt a szereplő, nagyok és kicsik, ez a közösségeket is érinteni fogja. A falu valójában ezekből a cégekből áll össze. Verseny is van, helyi adókat szedünk be, mindez maga a közösség, a falu életét is befolyásolja.

Lehet mondani, hogy amelyik istálló egyszer bezár, az nagy valószínűséggel nem fog újra megnyílni, illetve hogy a nagyok túlélhetik, a kicsik pedig el fognak tűnni?

Van rá esély, igen. Nem mondanám azt, hogy komplett el fognak tűnni, de szerintem a nagyobb részük saját elmondásaik alapján nem fogja újrakezdeni. Ezt mondják nekem is a napi kommunikáció során.

Nem beszélve arról, hogy a kártalanítás csak a járvány okozta károk megtérítésére szolgál, de az állomány, az új állomány létrehozására nem.

Igen, az állomány nagyon fontos. A károk ha meg is lesznek térítve, de van itt egy eszmei érték is. Mert azért tegyük azt hozzá, hogy ezek az emberek, mi, napi szinten együtt élünk az állatokkal. Ott élünk velük az állatok hozzánk nőnek. Van egy óriási eszmei érték is, az embernek a lelki terhet is tovább kell vinni. A nagy kérdés, hogy ha a kártalanítás megtörténik, ki lesz az, aki ebből föláll? Nyilván a nagyok, a nagy vállalkozók, a nagy holdingok megteszik, ők azért ilyen szempontból könnyebb helyzetben vannak.

De itt a háztáji és valójában a vidéknek, a csallóközi vidéknek volt a jelképe mindenhol a szarvasmarha, a kecske, a juh. Az emberek próbálkoztak, állatokat neveltek helyesen, ami jó értelme volt az életnek. Sőt, még tovább megyek, mert az új generációtól, amikor az iskolában megkérdezik, hogy hogyan néz ki egy tehén, itt mi magunk vittük a példát. Igaz, hogy lassan hírmondója voltunk ennek a példának, de én is azt tartottam mindig mezőgazdasági emberként, mezőgazdasági iskolával, hogy kell, hogy legyünk azok, akik a jövő generációjának megmutatjuk, hogy ez a tehén hogyan néz ki és mit jelent a tartása. A mostani tragédiának így a jövőre nézve is óriási hatása van.

Ha konkrét segítségről beszélünk, amire szükség lenne a kormányzat, vagy a külföld részéről, akkor mire lenne most a leginkább szükség? Mit mutat a járványkezelés gyakorlata napi szinten?

A gócpontok környékén maximális az állatorvosi szolgálat. A gócpontokon kívül mi magunk is segítséget kérünk. Fertőtlenítőszereket, párnázásokat készítünk elő, embert mozgósítunk. Alistálon kívül több község van, melynek polgármestere így gondolkodik. Most még a peremen vagyunk, de könnyen a járvány gócpontjában találhatjuk magunkat. Így már mi is oldjuk, fertőtlenítjük az áthaladó kocsikat, a helyi tűzoltók mindenhol aktívak. Kellene eszköz meg anyag.

Bármennyibe is kerül a megelőzés, de ha 10 farmból 2-t megmentünk, már sikeresek vagyunk a jövőre nézve. Ha az a kis falu megmarad, ha az embereknél megmaradnak az állatok, akkor mi már sikeresek vagyunk. De a külső peremeken is szükség van a fertőtlenítésre, megelőző intézkedésekre.

Mi a helyzet a vadállománnyal? Mi a helyzet a vadászattal? Tudjuk, hogy ez a vírus levegőben is terjed. Nagyon hosszú a lappangási ideje akár a takarmányban is, és tudjuk azt is, hogy a vadállomány is ezt terjesztheti. Hoztak intézkedéseket a vadászat leállításával kapcsolatban. De mi a helyzet a beteg vadállatoknak a kiszűrésével kapcsolatban?

Helyi szinten Alistálról beszélek. Amint kijött a rendelet, a vadászokkal kihelyeztük a táblákat a mozgás korlátozásáról az emberek számára. A vadászokkal minden nap egyeztetve föl van állítva 3-4 csoport is, mely folyamatosan figyeli a kinti vadállományt. A Csilizközben is mozog a vad, a szarvas, az őz, nagy távolságokat tesz meg. Nem tudjuk bezárni őket, így hordozhatják a vírust.

Nagyon intenzíven elkezdték a vadászok napi szinten figyelni, hogy ha az állat sántít, vagy nyáladzás, jelentve legyen. A járványügyi intézkedések betartása végett a napokban sikerült ötszáz-hatszáz liter fertőtlenítőszert beszereznem száz százalékos koncentrátumút, amit anno a Covidnál is használtunk.

Tehát csak a maga falujára a felét annak, amit a Magyar Szövetség az egész Felvidékre szerzett. Ezt hol fog fogják felhasználni?

Készülve a legrosszabbra, hogy adott esetben azonnal tudjunk menni  fertőtleníteni. Ebből adtam tegnap a vadászoknak, hogy ha kimennek, az autókat még a falu határában fertőtlenítsék visszatérés előtt.

Kellett már kilőniük a vadászoknak gyanús vadat?

Még nem, hála Istennek.

Mi a helyzet a dánokkal és mit jelentene az ő szempontjukból, ha ez a vírus kiszabadulna és elérné a dán disznófarmokat, amelyekből több is működik a környéken? Be is csukhatnák a boltot?

Tudomásom szerint itt a környéken 135 ezer disznó van a dán farmokon. Kimondva a szám is sok, következményei pedig mindenki számára világosak. Komplett vége lenne és a hús, ami a piacra megy, az térdre kényszerítené az ágazatot országos szinten is. Itt már az ország élelmiszer-önellátásának a kérdése foroghat kockán. Meg kell tennünk mindent a fertőtlenítés érdekében. Nem szabad sem időt, sem energiát, sem hatóanyagot sajnálni.

A régi világban mésszel és lúggal fertőtlenítettek. A mai világban ezek a fertőtlenítőanyagok az emberre nem veszélyesek. A takarmányt is le lehet fújni, ezekkel pedig nem szabad spórolni.

A gócpont környéki falvakat összefogó társulás elnökeként, aki ismeri a helyi viszonyokat, mi a kérése, üzenete az emberekhez, lakossághoz?

Per pillanat, aki nem a Csilizközben lakik, az kerülje ezt a környéket. Próbáljanak meg úgy mozogni, hogy a csallóközi részt elkerüljék, mert ezzel tudnak segíteni. Akik itt élnek és érint bennünket, megértették és nagyon felelősségteljesen viselkedünk. Nem megyünk oda és nem járunk a gócpontok környékén.

A 3 és 10 kilométeres körzetekben élőknek elég teher van a vállukon. Nem hiányzik nekünk még a külső tényező, az autókkal való mozgás. Nyomatékosítjuk, hogy a száj- és körömfájás vírus mindenben megkapaszkodik. Ragályos, jöhet a széllel is, ami ellen nem tudunk védekezni. De azzal tudunk védekezni, ha saját magunk és embertársaink iránti felelősségből nem keressük ezeket a helyeket.

A végére magyarázzuk el, hogy mit is jelent a 3 és 10 kilométeres körzet.

A 3 kilométer a gócpontok körül a legközelebbi kontaktrész, ahol a telepeken kívül a háztáji gazdaságokban is az állatokat leölik. A 10 kilométeres részen belül pedig pillanatnyilag összeírják az állatokat és következő lépésben a fogékony állatokhoz ki tudnak menni kivizsgálni őket, nehogy valami baj történjen. De az elsődleges lépés, hogy feltérképezik mennyi állat van. Ami logikus. Hozzátéve, hogy mint említettem, a 3 kilométeren belül a háztájinál az egészséges állatokat meg kellene kímélni. Helyette inkább a megfigyelés és a vérvétel lenne javasolt, hiszen itt az emberek nagyon keményen betartják az intézkedéseket és a karantén is kivitelezhető. A saját állataira mindenki nagyon ügyel.

Branislav Becík (Hlas-SD) az állatok leöléséről: Kezdjük el végre követni a józan eszünket!

Hogy működik a mintavétel és milyen gyorsan lehet kimutatni, hogy az adott állat fertőzött-e vagy sem?

Vesznek vért, amit Zólyomba az Állategészségügyi Főközpontba küldik, ahol kiértékelik és 1-2 napon belül van eredmény.

Köszönöm a beszélgetést.

Király Zsolt