Szerdán sorsfordító döntést hozhat a Nagyszombati Járásbíróság: 27 év után feltételes szabadlábra helyezhezik Mikuláš Černákot, a ’90-es évek szlovák alvilágának hírhedt alakját.

 

Černák életfogytiglani börtönbüntetését tölti zsarolás és hat ember meggyilkolása miatt – bűncselekmények kapcsán beismerő vallomást tett. Összesen több mint húsz bűncselekményt ismert el, köztük további tizennégy gyilkosságot is, amelyekről öt évvel ezelőtt beszélt a bíróság előtt. Ennek ellenére, mivel már életfogytiglani büntetését tölti, ezekért nem szabtak ki újabb ítéletet.

 

A feltételes szabadlábra helyezés lehetősége a szlovák büntetőjog szerint 25 év után merülhet fel. A döntés azonban nem csupán jogi, hanem erkölcsi és szakmai kérdés is. Ondrej Mularčík büntetőjogász a TA3 hírcsatorna stúdiójában úgy fogalmazott:

 

„Ez a bírák felelősségének és bátorságának kérdése. Ha a törvény által meghatározott formális jogi feltételek teljesülnek, a döntés a szakértői véleményeken és a bírói megítélésen múlik.”

 

A döntés alapja pszichológiai és pszichiátriai szakvélemény lesz, amelyek nemcsak a reszocializáció mértékét, hanem Černák jelenlegi pszichés állapotát és társadalmi beilleszkedési képességét is vizsgálják. Mularčík kiemelte:

 

„Nem elég, ha a bíró hisz neki, hiszen a bíró nem a mentális egészség szakértője.”

 

A helyzet érdekességét azonban nemcsak Černák múltja, hanem a mostani kezdeményezés módja is adja. A kérelmet nem ő maga, hanem a Reštart – nový život (Újrakezdés – új élet) nevű civil szervezet nyújtotta be. A szervezet évek óta dolgozik együtt Černákkal, aki – állításuk szerint – bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól, valamint egyéves reszocializációs tervet is kidolgozott. Ebben vállalja, hogy szabadulása után prevenciós tevékenységekbe kezd, illetve vállalkozni szeretne.

 

A lipótvári börtön pedagógusai is támogató véleményt fogalmaztak meg – ez Szlovákiában példátlan eset egy életfogytiglani elítélt esetében. Mularčík is megerősítette, hogy ilyen civil kezdeményezésre még nem volt példa a szlovák igazságszolgáltatás történetében.

 

A döntést nehezíti azonban Černák brutális múltja. A bírák számára komoly dilemma, hogy egy ilyen előélettel rendelkező ember vajon ténylegesen képes lehet-e új életet kezdeni. „A bíróság még mindig dönthet úgy, hogy nem vállalja ezt a felelősséget” – mondta Mularčík.

 

Ha azonban mégis pozitív döntés születne, Černák nem élvezhetné a teljes szabadságot. Tíz évig hatósági felügyelet alatt állna, elektronikus nyomkövetőt viselve. Az ügyvéd szerint: „Nem élhetne szabadon, és nem tehetné azt, amit csak akar.”

 

A társadalom és az áldozatok hozzátartozói hivatalosan nem vehetnek részt a folyamatban – nyilatkozott Mularčík –, de a közvélemény figyelmét és reakcióját a média természetesen közvetítheti.

 

Fontos megjegyezni, hogy az elsőfokú döntés nem végleges. Akár az ügyészség, akár a védelem fellebbezhet, ebben az esetben a megyei bíróság hozhat végső döntést. Ha Černák most nem jár sikerrel, legközelebb három év múlva próbálkozhat újra.

 

Bár Mularčík szerint volt már példa arra, hogy hosszú börtönbüntetés után valaki sikeresen visszailleszkedett a társadalomba, Černák ügye számos tekintetben egyedülálló. Az igazságszolgáltatás most nemcsak jogi, hanem erkölcsi próbát is kiáll.

 

Körkép.sk, TA3

Nyitókép forrása: SITA/Martin Medňanský

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!