Egy utcában akár három iskola is működik – Drucker iskolaösszevonások tervez, teljes épületek és osztályok kerülhetnek megszüntetésre

A túl drágán működő, kis létszámú alap- és középiskolák, amelyek nem érik el az 50 tanulós minimum kapacitást, a közeljövőben kénytelenek lesznek változtatni. Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy a kis falusi vagy városi iskolák tanulóit fokozatosan nagyobb intézményekbe helyezik át. A tervek több mint 600 alapiskolát érintenek országszerte – jelentette be Tomáš Drucker oktatási miniszter. A kormány álláspontja szerint, ha művelt társadalmat akarunk, cselekednünk kell.

Az adatok ugyanis romló tanulmányi eredményekre utalnak. „A mennyiség a minőség rovására megy” – magyarázta Drucker. Az átalakításhoz szükség lesz a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), valamint a regionális oktatási hivatalok együttműködésére is.

Mi változik az iskolákban?

Az oktatási minisztérium tavaly ősszel kapott egy jelentést a pénzügyminisztérium hatékony forrásfelhasználást vizsgáló elemzőcsoportjától (Útvar hodnoty za peniaze). Ez rámutatott arra, hogy az oktatási rendszer elavult és bátortalan. „Nem spórolni akarunk” – mondta Drucker, hozzátéve, a cél az, hogy a forrásokat oda irányítsák, ahol valóban szükség van rájuk. Elmondása szerint a kis iskolákra évente körülbelül 100 millió eurót fordítanak, mégis ezeknek az iskoláknak a tanulói gyengébb eredményeket érnek el.

Zuzana Baranovičová, az Oktatáspolitikai Intézet munkatársa szerint sok olyan iskola működik egyazon utcában – például Pozsonyban –, amelyek különböző fenntartókhoz tartoznak: az egyik állami, a másik magán, a harmadik pedig egyházi. „Mégis mindegyik ugyanúgy jogosult a kiemelt támogatásra” – mondta.

A minisztérium szerint a jövőben a finanszírozás során nem a fenntartó típusa, hanem az iskola teljes tanulólétszáma lesz a mérvadó. „A sok kis létszámú iskola rontja az oktatás színvonalát” – hangsúlyozta a miniszter.

A jövőben a forrásokat csak azok az iskolák kapják meg, amelyek megfelelnek az új nagysági koefficiensnek. „Tárgyalni fogunk a kisebb iskolákkal az esetleges összevonásokról” – tette hozzá Baranovičová.

Az új nagysági koefficiens kiszámítása figyelembe veszi majd az eldugott falvak elérhetőségét is, miközben csökkenti a drágán fenntartott kisvárosi iskolák állami támogatását. A változások több mint 138 iskolát érintenek.

Gondot okoz az is, hogy az alsó tagozat elvégzése után sok gyerek máshová megy továbbtanulni. „Szeretnénk ösztönözni az iskolákat, hogy hosszú távon együttműködjenek, és jutalmat adni azoknak, amelyek konzorciumba lépnek” – mondta Drucker. Az első eredmények tíz éven belül várhatók.

A magániskolák elveszíthetik az állami támogatást

A nem állami iskolák gyakran előnyben részesítik a tehetséges vagy tehetősebb tanulókat. Ha ezek az intézmények közfinanszírozott szereplővé szeretnének válni, ugyanazokat a feltételeket kell majd teljesíteniük, mint az állami iskoláknak. „Szlovákia jelenleg az egyik legnagyobb közpénzből történő magániskola-finanszírozással működő ország. Ezen változtatni akarunk” – hangsúlyozta Baranovičová.

Hosszú távú problémát jelent az alapiskolák alsó és felső tagozatának eltérő finanszírozása is. Az alsó tagozat kevesebb személyi és anyagi erőforrást igényel, míg a felső tagozatnál ezek növekednek. A következő jogszabály-módosítások célja az, hogy a felső tagozat több forráshoz jusson.

Az állami és önkormányzati iskolák kötelesek minden körzetbeli gyereket felvenni, a magán- és egyházi iskolák viszont dönthetnek úgy, hogy nem fogadnak el bizonyos tanulókat. Az új reform előírja, hogy a nem állami iskoláknak legalább a kapacitásuk 20%-át a körzetükből származó tanulókkal kell betölteniük.

Akik nem kívánnak közintézményként működni, továbbra is válogathatnak, de ebben az esetben nem kaphatnak állami támogatást – jelentette ki Drucker.

Szegregáció és középiskolai felvételik

Változás várható a középiskolai felvételik rendszerében is. Két-három éven belül kötelezővé válhat a matematika és a tanítási nyelv felvételije még a jelentkezések benyújtása előtt.

Minden iskola számára ingyenes felkészítő anyagokat biztosítanak, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek, köztük a roma tanulók vagy a szegényebb családok gyermekei is esélyt kapjanak a továbbtanulásra. A szociális alapú szelekció és a jelenlegi, kaotikus körzethatárok súlyos gondot jelentenek, és a miniszter szerint ezt nem lehet így folytatni.

A reform a nemzetiségi oktatást is megerősíti. A miniszter szerint a déli országrészeken kevés a szlovák iskola, mivel a szlovák anyanyelvű gyerekek kisebbségben vannak. „Szükség van új oktatási intézmények létrehozására az alapfokú oktatás területén” – zárta nyilatkozatát Drucker.

HNonline.sk, Körkép.sk

Nyitókép: TA3