„(…) Teljes mértékben értetlenül állok Gyárfás Tamás azon nyilatkozatai előtt, miszerint minden a legnagyobb rendben van köztünk. A Szövetséggel való viszonyom továbbra is változatlan. Gyárfás Tamás volt az első, aki 2008-ban azt mondta, hagyjam abba az úszást, és vonuljak vissza. Ha rajta múlik, Magyarország a riói olimpiáról 3 arany- és egy ezüstéremmel kevesebbel tért volna haza. Idén januártól teljes mértékben egyedül, az Úszószövetség segítsége nélkül edzettem. Állíthatom, hogy megkönnyebbültem, teljes erőbedobással a felkészülésemre koncentrálhattam, ami szerencsére az eredmények tekintetében is megmutatkozott.
Ami Gyárfás Tamás állításait illeti, a helyzet nemhogy nem változott tavaly ilyenkorhoz képest, hanem csak romlott 2015 óta. Egy év elteltével jóformán ugyanott tartunk, ahol eddig. Az olimpiai felkészülésemet 0 fokban, sokszor zuhogó esőben, kültéri medencében kellett végeznem, és nem én voltam az egyetlen. (…) Az, hogy a magyar úszás soha nem élt jobb napokat, egyszerűen nem igaz. Rosszabb lett.
Számomra elfogadhatatlan, hogy az eredményeinkkel, keserves, mindennapi munkánkkal a Szövetség sajátjaként dicsekszik, és arra hivatkozik, nélküle nem lenne világversenyek otthona Magyarország. A lényeg nem az úszásról, még kevésbé az úszókról szól. Az egész rendszer érdekek mentén szerveződik. (…)
Gyárfás Tamás kizárólag azért ülhet abban a pozícióban, ahol, mert mi hozzuk az eredményeket, és mert az úszóklubok többsége lehetetlen helyzetben van. A szavazások mellőznek mindenféle demokratikus jelleget, a tisztségekről nyílt, kézfeltartásos szavazással döntenek. Innentől kezdve nem nehéz elképzelni, hogy hányan mernek szembeszegülni a rendszerrel. A tisztségviselő választás során sokkal több forog kockán a kluboknak, mint a vezetői pozíciók. Komoly támogatások vannak veszélyben.
A Szövetség vezetősége nem csak az úszókat, teljes klubokat tart sakkban ígéretekkel vagy megfélemlítéssel. (…) Azon dolgoznak, hogy elhitessék: a rendszeren kívül nincs élet, hogy semmi sem működhet a Szövetség közbenjárása nélkül. Ez egyszerűen nevetséges. Én magam vagyok az élő példa arra, hogy van élet a Magyar Úszószövetség után, sőt akkor van csak igazán.
(…)
Amennyiben Gyárfás Tamásnak valóban fontos a magyar úszás, és olyan elhivatottság van benne a sport iránt, mint ahogy azt állítja, önként távolítsa el a magyar úszásra legártalmasabb tényezőt, önmagát, és mondjon le tisztségéről.”
Hosszú Katinka hivatalos Facebook-oldala (a cikk elolvasható itt)
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
