Új-zélandi önkéntesek versenyt futnak az idővel, hogy megmentsenek legalább néhányat abból a 400 bálnából, melyek partra vetették magukat. 300 példány már elpusztult, nagyjából száznak még van esélye a túlélésre. Ez Új-Zéland történetének eddigi legnagyobb tömeges partra vetődési esete.

 

A mentésben többszáz ember segédkezik, önkéntesek és a katasztrófavédelem is.

 

A tudósok nem tudják, tulajdonképpen miért vetik magukat partra a bálnák. Az még érthető lenne, hogy egy-egy beteg példány elveszti tájékozódó képességét, és az enyhe lejtésű strandoknál parton reked, ám amikor tömeges jelenségről van szó, arra még nincs magyarázat.

 

A bálnák még csütörtök este vetődtek partra, a kataszrófavédelem azonban reggelig nem lépett, mert túl kockázatosnak tartotta sötétben elindítani a mentési munkálatokat.

 

 

Az önkéntesek összesen 416 bálnát számoltak meg. Igyekeznek hűvösen és nedvesen tartani az álatok testét, ám a szárazföldön a nagytestű víziállatokra ható nehézségi erő jóval nagyobb, mint a vízben, a szervezetük nem bírja sokáig a terhelést.

 

Még mindig vannak bálnák, amelyek próbálnak a partra jutni, az önkéntesek elő láncot alkotva próbálják őket távol tartani. Ha a még életben lévő bálnák problémáját megoldják, a hatóságoknak újabb gond miatt főhet a feje: minimum 300 bálnatetem marad majd a parton, ami ha bomlásnak indul, komoly egészségügyi kockázatot jelent majd.

 

 

BBC.com, Körkép.sk

Nyitókép: BBC.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!