Bezártak a szavazókörök Magyarországon, megkezdődött a voksok összeszámlálása

Nyitókép: MTI

Vasárnap este 7 órakor befejeződött az önkormányzati, nemzetiségi és európai parlamenti (EP-) képviselők választása Magyarországon, a 10 119 szavazókörben.  Ha este 7 órakor még sorban állnak választópolgárok a szavazáshoz, akkor ők még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem.

 Részvételi arány – 18.30 óra – 56,09 százalék

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 56,09 százaléka (4 416 794 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 57,56 százaléka, 773 293 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.

Részvételi arány – 18.30 óra – vármegyénként

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 56,09 százaléka járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

Baranya vármegye                 55,39 százalék    167 253 szavazó
Bács-Kiskun vármegye             52,5 százalék     215 648 szavazó
Békés vármegye                   53,88 százalék    146 764 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye    55,49 százalék    281 857 szavazó
Csongrád-Csanád vármegye         55,43 százalék    179 986 szavazó
Fejér vármegye                   56,05 százalék    191 596 szavazó
Győr-Moson-Sopron vármegye       58,47 százalék    220 572 szavazó
Hajdú-Bihar vármegye             52,44 százalék    221 873 szavazó
Heves vármegye                   57,08 százalék    134 700 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye    52,41 százalék    154 122 szavazó
Komárom-Esztergom vármegye       53,44 százalék    130 523 szavazó
Nógrád vármegye                  57,12 százalék    86 982 szavazó
Pest vármegye                    56,21 százalék    599 011 szavazó
Somogy vármegye                  56,37 százalék    143 410 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye  56,99 százalék    248 133 szavazó
Tolna vármegye                   56,32 százalék    98 807 szavazó
Vas vármegye                     61,56 százalék    126 154 szavazó
Veszprém vármegye                58,64 százalék    164 836 szavazó
Zala vármegye                    57,78 százalék    131 274 szavazó

A végleges, nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottságok először összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát (külön a nemzetiségenként megjelentek számát is), csak ezek után bonthatják fel az urnákat.

A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzítik a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)

A szavazókörökben először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, mert ha az nincs ott, akkor az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat és a tartalmukat összekeverik a mozgóurnák tartalmával.

A szavazatszámláló bizottságnak szét kell válogatnia a fehér és a nemzetiségi szavazatokat tartalmazó zöld borítékokat – valamint a boríték nélkül talált zöld szavazólapokat -, a zöld borítékokat nemzetiségenként csoportosítania kell, hogy azokról jegyzőkönyvet tudjanak kiállítani. A zöld borítékokat és a borítékon kívül talált zöld szavazólapokat nemzetiségenként külön-külön szállítóborítékba zárják és a helyi választási irodába szállítják. Ha tartottak települési nemzetiségi választást, akkor a nemzetiségi szavazatokat a helyi választási bizottság számolja össze, ha csak területi és országos szavazatokat adtak le a településen, akkor a szavazatokat a területi választási bizottság számolja meg.

A szavazatszámláló bizottság tagjai csak a fehér borítékokat bonthatják fel, és különválogatják a polgármesteri (Budapesten főpolgármesteri), a képviselő-testületi, a vármegyei közgyűlési (Budapesten fővárosi közgyűlési) és az európai parlamenti szavazólapot. Választástípusonként és jelöltenként, valamint listánként külön-külön megszámlálják a szavazatokat, kötegelik, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírják az érvényes szavazatok számát.

A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét, a szavazólapok hátoldalára pedig ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát. Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve – az egyéni listás választás kivételével – több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt).

A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számlálja meg, és az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A jegyzőkönyvvezető a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a helyi választási irodát, amely rögzíti az adatokat az informatikai rendszerben.

A szavazatszámláló bizottság megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki, ezt követően a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség.

A helyi választási bizottság várhatóan hétfőn a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint a képviselő-választás (tízezernél kevesebb lakosú településeken az egyéni listás választás, illetve a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületi választás) szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét. A tízezernél több lakosú településeken a helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított, jogerős jegyzőkönyvek alapján megállapítja a kompenzációs listás választás eredményét.

A vármegyei önkormányzati, a fővárosi önkormányzati és főpolgármester-választás eredményéről kiállított, valamint a részvételi adatokat tartalmazó általános szavazóköri jegyzőkönyv egy-egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb hétfőn 10 óráig eljuttatja a területi választási irodához. A helyi választási iroda a jegyzőkönyvekkel együtt továbbítja azon nemzetiségi választások szállítóborítékait, amelyek esetében nem volt települési nemzetiségi választás. A területi választási bizottság pedig a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapítja a vármegyei önkormányzati választás eredményét, a Fővárosi Választási Bizottság pedig a főpolgármester-választás és a Fővárosi Közgyűlés választásának eredményét.

Az EP-választás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) állapítja meg, ehhez a Nemzeti Választási Irodába szállítják (legkésőbb csütörtök éjfélig) és megszámlálják a külképviseleteken leadott szavazatokat, valamint összeszámlálják a sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok levélben leadott voksait.

Az NVB külön határozatban állapítja meg a külképviseleti szavazás, valamint a levélszavazás eredményét, ezek ellen jogorvoslattal lehet élni. A jogorvoslati határidő letelte után állapítja meg a bizottság – a 10 119 magyarországi szavazóköri jegyzőkönyv, a külképviseleti szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyv és a levélben leadott szavazatok megszámlálásának eredményéről szóló jegyzőkönyv alapján – az EP-választás eredményét, legkésőbb június 28-án.

MTI