Nyitókép: SITA

 

Vlagyimir Putin bízik erejében a Donald Trump amerikai elnökkel való mai telefonbeszélgetése előtt. A hírügynökség szerint az orosz elnök úgy véli, hogy az orosz hadseregnek sikerül áttörnie az ukrán védelmet, és az év végéig átvennie az irányítást mind a négy, Moszkva által igényelt ukrán régió felett. A Bloomberg minderről egy Putyinhoz közelálló, gondolkodását ismerő személyre hivatkozva számolt be. Ha a kiszivárgott hírek igazak, az azt jelenti, nem valószínű, hogy a Kreml vezetője hajlandó lenne bármilyen jelentős engedményt tenni Trumpnak a tárgyalásaik során.

 

A Bloomberg arra emlékeztet, hogy Trump a több mint három éve tartó ukrajnai háború gyors befejezését szorgalmazza, és világossá teszi, hogy ez nem fog megtörténni a Putyinnal való közvetlen tárgyalása nélkül. Putyin azonban eddig nem igazán jelezte, hogy készen állna a harcok leállítására, hadserege ráadásul szépen lassan halad előre a fronton, ami aggodalmat kelt Kijevben és számos európai országban, hogy Ukrajna kénytelen lesz feladni területének nagyobb részét.

 

„Trump azt akarja, hogy Putyin egyezzen bele a tűzszünetbe, de az orosz elnök ezt nem szeretné”

 

– mondta Szergej Markov, a Kreml korábbi tanácsadója. Szerinte Putyinnak nem fűződik érdeke a tárgyalások kudarcához.

 

„Úgy próbál manőverezni, hogy a tárgyalások a katonai offenzívával párhuzamosan folytatódhassanak”

 

– tette hozzá.

 

Egy magas rangú európai tisztviselő szerint pénteken egy telefonbeszélgetés során Friedrich Merz német, Emmanuel Macron francia és Keir Starmer brit kancellár megpróbálta elmagyarázni Trumpnak, hogy Putyin az orránál fogva vezeti őt. Elemzők szerint az orosz elnököt felbátorította, hogy maximalista követeléseket támaszthat Ukrajnával kapcsolatban anélkül, hogy komoly következményekkel kellene szembenéznie a Trump-adminisztráció részéről.

 

Oroszország négy ukrajnai régióra tart igényt. Ezek Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék, amelyek nagyrészt vagy részben orosz ellenőrzés alatt áll, de az ukrán hadsereg a fennmaradó részek megtartásáért harcol. Oroszország 2014-ben annektálta az ukrán Krím félszigetet, megsértve ezzel a nemzetközi jogot.

 

A Bloomberg azt írja, hogy a nyugati elemzések ellentmondanak Putyin optimizmusának az ukrajnai előrelépésekkel kapcsolatban. Szerintük az orosz hadseregnek nincsenek meg a kapacitásai Putyin céljainak megvalósításához.

 

„Annak valószínűsége, hogy Oroszország év végére meghódítja ezt a négy területet, nagyon alacsony”

 

– mondta Ben Barry, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének munkatársa.

 

„Ha az ukrán védelem összeomlana, akkor lehetséges lenne ilyen módon előretörni, de jelenleg nagyon valószínűtlennek tűnik ez a forgatókönyv”

 

– tette hozzá. Egy, az orosz védelmi minisztériumhoz közel álló, meg nem nevezett forrás szerint ezt a szkepticizmust számos, Ukrajnában szolgáló orosz katona is osztja. Különösen az ukrán drónerők tették költségessé és hatástalanná az orosz erők számára a nagyszabású támadó műveletek végrehajtását,

 

Vasárnap az orosz hadsereg elindította az invázió kezdete óta a legnagyobb dróntámadását Ukrajna ellen, 273 drónt küldve a szomszédos ország területe fölé. Tegnap este 112 drónnal támadtak, amelyek közül 41-et az ukrán légvédelem megsemmisített, további 35-öt pedig károkozás nélkül eltűnt a radarokról, vagy elektronikus hadviselés útján semlegesítettek őket, tájékoztatott az ukrán légierő a történtekről. A mai támadások Szumi, Harkov, Donyeck, Cserkaszi és Kirovohrad régiókat értek. A légierő nem hozott nyilvánosságra további részleteket a károkról.

 

ČTK

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!