2025 októberétől drasztikusan megváltozik a politikai és társadalmi témájú online hirdetések világa Európában. A Meta – a Facebook, az Instagram és más platformok anyavállalata – bejelentette, hogy az uniós jogszabályok szigorodása miatt teljesen leállítja az ilyen jellegű hirdetések közzétételét. A Google hasonló döntést már 2024 novemberében meghozta.
Bár a cél az átláthatóság növelése és a külföldi befolyás csökkentése az európai választásokban, a változások messze túlmutatnak a pártok kampányain. Érintik a civil társadalmat, szakpolitikai szervezeteket, környezetvédőket, jogvédőket és bármely olyan csoportot, amely hirdetések segítségével próbál hatást gyakorolni a közvéleményre vagy a döntéshozatalra.
Nemcsak kampányidőszakban lesz tilos
Az új szabályozás szerint nemcsak a választások idején lesz korlátozott a politikai hirdetés, hanem minden olyan esetben, amikor a cél egy jogszabály vagy döntés befolyásolása – akár uniós, nemzeti vagy helyi szinten. Ez érinti az olyan posztokat és kampányokat is, amelyek egy-egy társadalmi ügyre, környezetvédelmi programra vagy törvénymódosításra hívják fel a figyelmet.
Az NGO-k, think tankek, érdekvédelmi szervezetek ezzel egy olyan kommunikációs csatornát veszítenek el, amely eddig gyors, célzott és viszonylag olcsó volt.
Miért lépett vissza a Meta és a Google?
A háttérben az úgynevezett TTPA (politikai hirdetések átláthatóságát szabályozó uniós rendelet) áll, amely rendkívül szigorú előírásokat tartalmaz. Ezek között szerepel, hogy:
- a hirdetők kilétét nyilvánosságra kell hozni,
- a hirdetési adatokat hét évig meg kell őrizni,
- tilos célzott reklámokat megjeleníteni politikai nézet, etnikum vagy más érzékeny adat alapján.
A Meta és a Google szerint ezek a kötelezettségek nemcsak költségesek, de technikailag is nehezen teljesíthetők úgy, hogy közben a reklám hatékony is maradjon. Ezért inkább teljesen kivonulnak a politikai hirdetések piacáról.
Kik járnak a legrosszabbul?
A hagyományos politikai szereplők talán még találnak más megoldásokat – például tévé-, óriásplakát- vagy sajtókampányokat –, de a kisebb civil szervezetek és új mozgalmak nehéz helyzetbe kerülnek. Ők eddig az online hirdetéseken keresztül tudták elérni a célcsoportjukat gyorsan, kis költséggel, még ha nem is rendelkeztek nagy követőtáborral.
Most viszont nekik is több pénzt kell majd költeniük kevesebb elérésért – ha egyáltalán lesz rá lehetőségük.
Nem mindenki volt lelkes az uniós döntés miatt
A TTPA szavazásán Magyarország ellene szavazott, míg Észtország és Ausztria tartózkodott – valószínűleg előre látva, hogy a szabályozás nemcsak a választási manipulációt fogja korlátozni, hanem a demokratikus részvétel egyik fontos eszközét is: a véleményformáló kampányokat.
A nagyok így is boldogulnak – a kicsik maradnak csendben?
Akik már most is nagy adatbázisokkal, követői bázissal és fejlett technológiákkal rendelkeznek (például mesterséges intelligenciával dolgozó politikai tanácsadók vagy influencerek), azok valószínűleg könnyebben alkalmazkodnak. De akik most építenék fel a közösségüket, kampányt indítanának egy társadalmi ügyért, vagy csak hallatni szeretnék a hangjukat – ők nagyon nehéz helyzetbe kerülnek.
A demokrácia digitális terében így egy új korszak kezdődik, amelyben kevesebb a mozgástér, több a szabály – és talán kevesebb a valódi párbeszéd is.
Körkép.sk, Euronews
Nyitókép: SITA
Megosztás:
Címkék: civil társadalom demokratikus részvétel digitális kampány EU-szabályozás Facebook Google hirdetési tilalom Instagram közösségi média META NGO politikai hirdetések TTPA választások véleménynyilvánítás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
