Világi Slovnaftja nem akar extraprofitadót fizetni. Most állami ellenőrzést kap

Nyitókép: SITA

Frissítve: 13.34

Az orosz-ukrán háború alapjaiban változtatta meg Európa gazdaságát. A szankciós politika átírta az addigi üzleti viszonyokat is. Sokan, főleg a kisemberek, a pénztárcájukon érzik a háború negatív hatását. Megszorítások vannak, a szlovák kormány is konszolidációra kényszerül, amit szintén a nép fizethet meg.

Egyes nagyvállalatok azonban jól jártak a háborúval. Közéjük tartozik a Slovnaft is, mely az olcsó orosz nyersanyagnak és az áremelkedésnek köszönhetően több milliárd eurós pluszbevételre tett szert. Az előző, Igor Matovič-kormányzat ún. szolidáris adót rótt ki ezen szubjektumokra.

Kezdetben 70 százalék mértékben, melyre a Világi Oszkár vezette Slovnaft azzal fenyegetőzött, hogy nemzetközi bíróság elé viszi az ügyet. Az a Slovnaft fenyegette meg a legitim szlovák kormányt, melynek anyavállalata, a magyar MOL (melynek Világi Oszkár a második embere) Magyarországon ennél is nagyobb extraprofitadót fizetett be szó nélkül a magyar államkasszába.

Szlovákiában az akkori koalíciós párt, az SaS ellenkezésére végül 70 százalékos adókulcsnál kevesebb adót róttak ki a Slovnaftra, mely így 519 millió euró extraprofitadót fizetett be a költségvetébe.

Idén ugyanúgy azzal számolt az állami költségvetés, és immár Robert Fico kormánya, hogy az extraprofitadóból 180 millió euró bevétel érkezhet az olajipari óriásvállalat részéről. A Slovnaft ugyanis továbbra is jól keres a háborún. Csakhogy Világi Oszkárék lépése azt mutatta, hogy nem fizetnek egyetlen fityinget sem, pontosabban szimbolikus, alig 2 millió eurót.

Az egész mögött egy könyvelési ügyeskedés áll, a Slovnaft ugyanis azt állítja, azzal, hogy

„A kőolajból származó bevételei nem érték el a vállalat összbevételének 75 százalékát, nem esik a szolidaritási befizetésre kötelezett vállalatok közé.”

Azaz, a Slovnaft azzal érvel, hogy mivel kőolaj-finomításból származó bevételei nem érték el a teljes forgalom 75%-át, így a társaság nem tekinti magát adóalanynak. A társaság úgy értékelte ki, hogy más típusú jövedelemből származott a forgalmuk, így nem kell szolidáris adót fizetniük.

Robert Fico kormánya furcsa módón első látásra szó nélkül tudomásul vette a nagyvállalat döntését, amit Gyimesi György sem tudott mire vélni. Hogy a Slovnaft lépése kérdéseket vet fel és problémás, több podcast adásban (például Karty na stôl) és Fb-bejegyzéseiben is jelezte.

Október 9-én a Pénzügyőrség vezetője, Jozef Kiss bejelentette, hogy az állami szerv ellenőrzés alá vonja a Slovnaftot.

Miközben tehát az állam a kisembereken veri el a port, és fizetteti meg velük a megszorítások árát, egyes szubjektumok afféle állam az államban státuszt élveznek. És legfeljebb külső nyomásra hajlandóak szolidaritást vállalni extra bevételükből. Hogy milyen eredménnyel zárul végül a Pénzügyőrség vizsgálata, arról a későbbiekben még beszámolunk olvasóinknak.

Körkép.sk