A nyugdíjasok következő generációja még a jelenleginél is rosszabb helyzetben lesz

Nyitókép: Getty Images

A nyugdíjasok következő generációja még a jelenleginél is rosszabb helyzetben lesz. Ezt állítja Jozef Mihál adó- és illetékszakértő, aki szerint több tényező is hozzájárulhat a jövő nemzedékek nyugdíjának csökkenéséhez.

A középiskolai és főiskolai tanulmányi időt nem számolják be

Az egyik fő tényező a középiskolai és főiskolai tanulmányi idő beszámításának elmaradása a nyugdíjbiztosításba 2004 óta. Például egy 1962-ben született személynek nyolc év tanulási évet számítanak be, míg egy 1988-ban születettnek nem lesz a nyugdíjbiztosításba beszámítva a tanulmányi ideje.

„2001-től a munkaügyi hivatalban történt nyilvántartás ideje csak arra az időszakra számít bele a megszerzett nyugdíjbiztosítási időbe, amikor az illető ellátásban (támogatásban) részesült, 2004-től a munkaügyi hivatalban történt nyilvántartás idejét egyáltalán nem számítják bele a nyugdíjbiztosításba”

– mutatott rá Mihál. Ez szerinte egyes generációk esetében jelentősen befolyásolhatja a megszerzett nyugdíjbiztosítási idő hosszát.

Gyermeknevelési idő

További szempont, hogy az átlagos személyi bérpont (POMB) számításánál 2004 óta a nők gyermeknevelési ideje, a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon töltött idő is beletartozik a számításba. Az jóváhagyott átlagos személyi bérpont valamivel 0,5 felett van, ami a szakember szerint rontja az ebből adódó átlagos személyi bérpontot.

Az 1962-ben született személynek a POMB kiszámításába nem számolják bele az öt évnyi gyermeknevelést, melynek értéke 1. Míg egy 1988-ban született jövendőbeli nyugdíjasnak öt év gyermeknevelési évet számolnak fel, így nála 0,93 a POMB.

„Elképzelhetően azonos nyugdíjérték mellett az 1962-ben született Jarmila asszony nyugdíja 27%-kal, azaz 254 euróval magasabb lesz, mint az 1988-ban született Miroslava asszonynak 26 év múlva”

– vázolta fel Mihál.

SITA