A szlovákiai polgárok családi költségvetésük ötödét költik élelmiszerre, többet, mint az európai átlag

Nyitókép: Getty Images

Egy átlagos szlovákiai háztartás havi kiadásainak közel 20%-át élelmiszervásárlásra költi. Az Eurostat adatai szerint az európai háztartásokban az élelmiszerek és alkoholmentes italok költségei átlagosan az összes kiadás mintegy 14 százalékát teszik ki. Szlovákiában a nyolcadik legdrágább az élelmiszer az Európai Unióban, mégis pazaroljuk. Erre a közelgő élelmezési világnap alkalmából, amely október 16-án van, Eva Sadovská, a Wood & Company elemzője hívta fel a figyelmet.

„Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára Franciaország mellett Szlovákiában a nyolcadik legmagasabb az EU-ban. Az élelmiszerárak 2022-ben a történelem során először haladták meg 1,9%-kal az uniós átlagot, 2023-ban pedig 6,7%-kal”

– számolta ki.

A visegrádi négyek (V4) szomszédos országaiban átlagosan olcsóbb az élelmiszer. Az Eurostat 2023-as adatai szerint Magyarországon 5%-kal, Csehországban 7%-kal, Lengyelországban 27%-kal volt kevesebb.

Az elemző emlékeztetett arra, hogy az előző két évet, 2022-t és 2023-at Szlovákiában rekordmagas élelmiszerinfláció jellemezte, mégpedig 18,6%-os és 17,3%-os. 2024-ben már lényegesen lassabb árnövekedésről van szó, amely az első nyolc hónapban 0,1% és 4,9% között mozgott, és átlagosan 1,8% volt.

„Szlovákiában a polgárok túlnyomó többségének hozzáférése van élelmiszerhez, de a minden második nap elfogyasztott kiadós ebéd a szlovák háztartások közel 18%-ának nem magától értetődő. Ez a probléma leginkább az egyedül élő időseket, a kiskorúakat egyedül nevelő szülőket, valamint a háromnál több gyermeket nevelő családokat érinti”

– magyarázta Sadovská.

Az Eurostat adatai szerint EU-szerte a háztartások átlagosan 9,5%-a nem engedheti meg magának a húsos ebédet vagy annak vegetáriánus alternatíváját.

Míg a szlovákok egy része nem engedheti meg magának a megfelelő ebédet, mások pazarolják az ételt – mutatott rá az elemző. 2021-ben a Szlovák Köztársaságban egy lakosra 99 kilogramm (kg) élelmiszer-hulladék jutott. Ennek 67%-át a háztartások állították elő. A fennmaradó 33%-ot az elsődleges termelésből (4%), az élelmiszeriparból (23%), a kiskereskedelemből és elosztásból (3%), valamint a vendéglátó-ipari létesítményekből származó hulladékok (2%) adták.

„Ez a fajta hulladék jelentős szennyező és üvegházhatású gázok előállítója, különösen, ha nem válogatják szét, és hulladéklerakókba kerülnek” – hangsúlyozta Sadovská. Szerinte az élelmiszer-pazarlás nemcsak ökológiai, hanem gazdasági probléma is. Egy átlagos szlovák férfi vagy nő 100-150 euró értékű ételmaradékot dob ​​ki a lejárati idő után.

Teraz.sk