Nyitókép: SITA
Csehországhoz képest Szlovákiában közel 17 százalékkal drágább egy magasan kvalifikált szakember alkalmazása a cégek, vállalatok számára, miközben a munkavállaló nettó nyolc százalékkal kevesebbet keres, mint a cseheknél. Ezt laikus nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy az állam rengeteget elvesz adó és járulék formájában, cserébe pedig kevesebbet ad vissza a munkavállalónak, mint Csehország.
Szlovákia a termelés és a foglalkoztatás szempontjából a legdrágább ország lett a Visegrádi Négyek és Ausztria között. A magas adók, illetékek és a növekvő fix költségek olyan feltételeket teremtenek, amelyek között nehéz a beruházásokat fenntartani vagy újakat szerezni. Ha ez nem változik, akkor a munkaerőpiac stagnálásával és a beruházási aktivitás csökkenésével kell szembenéznünk. Erről Marcel Vallocka, az Ipari Szakszervezetek és Közlekedési Szövetség (APZD) munkatársa számolt be.
„Az olyan országok, mint Csehország, Lengyelország, Magyarország és Ausztria, stabilabb és kedvezőbb üzleti környezetet kínálnak”
– mondta a szövetség.
„Szlovákiában a legmagasabb a társasági adó a régióban (24 százalék), az eurózóna egyetlen országaként bevezették a pénzügyi tranzakciós adót is, megemelték a társadalombiztosítási járulékok felső határát, és növelték a vállalatok fix költségeit. Ezzel a beállítással elveszítjük a versenyt az új befektetésekért, de az új termékek előállításáért is a már jelen levő befektetőkkel.”
A szövetség szerint fennáll a veszélye annak, hogy nem érkeznek új projektek az országba, és nem jönnek létre jól fizetett, magas hozzáadott értékkel bíró munkahelyek. Csehországhoz képest Szlovákiában közel 17 százalékkal drágább ma a cégeknek egy magasan kvalifikált szakember alkalmazása, miközben maga a munkavállaló nettó nyolc százalékkal kevesebbet keres.
„Az új beruházások stagnálása fokozatosan a meglévő munkahelyek megszűnéséhez vezet”
– figyelmeztetett az APZD.
Kiemelte azt is, hogy a konszolidáció kizárólag az adóterhek növekedését hozta (az intézkedések 96 százaléka erre irányul), az államigazgatás megtakarítása mindössze négy százalékot tesz ki. A strukturális kiadások az APZD szerint a 2022-es bruttó hazai termék 1,3 százalékáról 2023-ra 3,3 százalékra nőttek. 2024-ben 5,2 százalékra becsülik ennek mértékét.
Ez a gyakorlatban a szövetség szerint kevesebb munkalehetőséget és lassabb bérnövekedést jelent.
„Az alapvető állami funkciók finanszírozásához szükséges források hiánya megszorításokhoz fog vezetni a szociális intézkedések, a nyugdíjak vagy az egészségügy területén. A nap végén mindenki megfizeti az árát, nem csak a vállalatok, hanem az összes alkalmazott és családjaik is. Nincs olyan gazdag ország, amely szegény emberekből állna”
– zárta az APZD.
teraz.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
