Ilyen sem volt még: Az oroszok újraindítanák az Északi Áramlatot – az USA-val közösen

A Financial Times információira hivatkozva a Világgazdaság azt írja, hogy a 2022 szeptemberében felrobbantott Északi Áramlat 2 gázfolyosó újraindítása lehet az ukrajnai béketárgyalások egyik aduásza – bár rengeteg akadályt kellene elhárítani hozzá.

Matthias Warnig, egy volt kelet-németországi Stasi-tiszt és Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli barátja az Északi Áramlat 2 gázvezeték újraindítását tervezi, ebben pedig amerikai befektetők támogatására számít, ami elképzelhetetlen lett volna néhány évvel ezelőtt – írja a lap.

Warnig 2023-ig az Északi Áramlat 2-t üzemeltető Nord Stream AG vezérigazgatója volt, most pedig úgy tűnik, hogy újra akarja indítatni a kulcsfontosságú gázvezetéket. Warning az utóbbi hetekben többször is megpróbálta felvenni a kapcsolatot Trump csapatával, hogy meggyőzze őket, az Északi Áramlat újraindítása kiváló közös projekt lenne Oroszország és az USA számára, és le lehetne fektetni vele az ukrajnai béketárgyalások alapjait is. 

Washingtoni tisztviselők szerint a Trump-adminisztráció néhány alakja már képben van az amerikai befektetők bevonására irányuló kezdeményezéssel, ám azt egyelőre csak úgy kezelik, mint a Moszkvával való kapcsolatok helyreállítására irányuló törekvések egy részét.

Az üzlet mindenek felet?

Mindenesetre, orosz részről valószínűleg ennél jóval többről van szó. A FT úgy tudja, hogy amerikai részről már el is készült a keretmegállapodás vázlata, amit a szankciók esetleges visszavonása után a Gazprommal köthetnek. Vagyis az ügy az oroszellenes szankciók feloldásához vezető egyik lehetséges útként is felfogható.

Az Északi Áramlat jelentőségét nehéz alábecsülni, az ugyanis nem csak arról szól, hogy amerikai engedéllyel (és valószínűleg nyereség-részesedéssel) újraindulhat az orosz gázszállítás Európába.

Az azért sejthető, hogy az Egyesült Államok lényegében még nagyobb befolyást szerezne az európai energiaellátás felett.

Szabotázsakció – az oroszok szemet hunyhatnak…

Fontos tudni, hogy az Északi Áramlat 1 és 2 gázfolyosókat az USA a kezdetektől ellenezte. Ennek két oka volt: az egyik a viszonylag drága amerikai palagáz európai eladásának kieszközlése, a másik az orosz gáz fegyverként való alkalmazásának ellehetetlenítése. Ez utóbbit nyugodtan értelmezhetjük úgy, hogy az USA-nak nem volt érdeke egy gazdaságilag erős és olcsó orosz energiából profitáló Németország.

Az Északi Áramlat felrobbantása körül is rengeteg a tisztázatlan kérdés, ám a legvalószínűbb forgatókönyv szerint az amerikaiak norvég segítséggel robbantották fel a német gazdaság ütőereként is működő Északi Áramlat 1 és 2 összesen három vezetékszálát. Mivel senki nem meri hivatalosan elismerni, hogy egy NATO-tagállam egy másik NATO-tagállam energiaellátása ellen követett el támadást, ezért előbb az oroszokat, később az ukránokat vádolták meg (persze, csak óvatosan) a szabotázsakcióval.

Amit azonban az Északi Áramlat újraindítása kapcsán érdemes még figyelembe venni, az az, hogy a vezeték használata elképzelhetetlen anélkül, hogy az USA feloldaná az oroszok elleni szankciók jelentős részét. 

A németek már készülnek

A hírnek lehet alapja, tekintettel arra, hogy a német vállalatok már elkezdtek arra berendezkedni, hogy hamarosan véget ér szankciós időszak, és újra hozzájutnak az olcsóbb orosz gázhoz. Ezt kizárólag egy részleges kormányváltásra alapozni nem lenne túl észszerű döntés. Ugyanakkor Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég arról beszélt, hogy az USA gazdasági előnyökre tehetne szert az ukrajnai rendezés keretében, és számos vállalat kapcsolatba lépett amerikai és orosz oldalról – többek között az Északi Áramlat ügyében is.

A Gazprom ráadásul hirtelen engedélyt kapott az Északi Áramlat 2 javítási munkálatainak helyreállítására. 

Azt azért kiemeljük, hogy az Északi Áramlat 2 csak két vezetékszálat jelent, amelyből az egyik még működőképes (nem sikerült felrobbantani 2022-ben), a másik viszont javírásra szorul. A hírek nem szólnak az Északi Áramlat 1-es folyosó két vezetékszáláról, amelyek közül mindkettő megsérült a szabotázsakcióban.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Markus Schreiber