Megérkezett a tranzakciós adó, a vállalkozók plusz terhekre számíthatnak. Mutatjuk a részleteket

2025 áprilisától Szlovákiában új tranzakciós adó lépett életbe, amely jelentős hatással lesz a vállalkozások és pénzügyi szolgáltatók mindennapi működésére. Az új szabályozás célja az állami bevételek növelése, de heves vitákat váltott ki gazdasági szereplők, politikai pártok és szakértők körében. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

Kikre vonatkozik az új adó?

A 2025. január 1-jén hatályba lépett törvény értelmében a tranzakciós adó minden olyan természetes és jogi személyre vonatkozik, aki Szlovákiában tevékenykedik, és pénzügyi tranzakciókat végez egy tranzakciós számlán keresztül. Ez nemcsak a belföldi vállalkozásokat érinti, hanem a külföldi cégeket is, amennyiben szlovákiai bankszámlát használnak, akár kizárólag külföldi tevékenységeik lebonyolítására.

Minden egyéni vállalkozónak kötelező tranzakciós számlát nyitnia, míg a jogi személyek használhatnak külföldi számlákat is, de az adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a tevékenység Szlovákiában történik (például bérfizetés formájában).

Milyen tranzakciókat terhel az adó?

Az adó alapját minden egyes pénzügyi tranzakció képezi, mint például:

• átutalások (kimenő és bejövő egyaránt),
• bankkártyás fizetések,
• inkasszók,
• állandó átutalási megbízások,
• csekkes kifizetések.

A nem készpénzes tranzakciók (banki átutalások) esetén az adó nagysága 0,4% lett, maximum azonban 40 euró lehet tranzakcióként. Készpénzfelvétel esetén az adó 0,8%, és nincs felső határ.

Ez az ösztönző rendszer arra irányul, hogy a készpénzhasználat csökkenjen, és a vállalkozások inkább kártyás vagy digitális fizetéseket használjanak. Kártyás fizetés esetén az első tranzakció után 2 euró adót vonnak le, az év többi részében ezek mentesülnek az adó alól.

Hatás a munkabérekre és a vállalkozók költségeire

Bár az új adó közvetlenül nem érinti a magánszemélyek, alkalmazottak fizetését, a munkáltatók által fizetett tranzakciós díj megnöveli a munkabérekhez kapcsolódó vállalati költségeket. Például egy 1 400 eurós bérkifizetés esetén a munkáltató több mint 5 eurónyi pluszköltséggel számolhat.

Ez a fajta közvetett költségnövekedés a bérek növekedésének lassulásához is hozzájárulhat a jövőben.

Adminisztratív következmények és szankciók

Az adózóknak (vállalkozásoknak) nem kell külön bevallást készíteniük, ezt a bankok és egyéb pénzforgalmi szolgáltatók végzik helyettük. Azonban ha egy vállalkozó nem rendelkezik tranzakciós számlával, és mégis pénzügyi műveletet hajt végre, köteles saját maga kiszámítani és befizetni az adót. Ennek elmulasztása akár 3 000 eurós bírságot is maga után vonhat.

A Finančná správa (Pénzügyi Főigazgatóság) kiemelte, hogy az első három hónap (április–június) adóbevallását legkésőbb 2025. július 31-ig kell benyújtani és befizetni.

Kivételes esetek és mentességek

Vannak kivételek is a tranzakciós adó kötelezettsége alól. Ezek:

• bizonyos nonprofit szervezetek,
• központi banki tranzakciók,
• egyes pénzügyi intézmények közötti tranzakciók,
• társadalombiztosítási járulékfizetések.

A kivételekre jogosult non-profit szervezeteknek ezt előzetesen be kell jelenteniük a bankjuknál.

Politikai és gazdasági viták

Az új adó célja a költségvetési bevételek növelése. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický 700 millió eurós éves bevételre számít, ám maga is elismerte, hogy ez csupán becslés, és a tényleges bevétel akár jóval alacsonyabb is lehet.

A független Költségvetési Tanács 466 millió eurós reálisabb becslést közölt, míg az szerint az új adó olyan hatást gyakorolhat, mintha a társasági adókulcsot 27,3%-ra emelnék – ezzel Szlovákia régiós szinten is a legnagyobb vállalati adóterhet rója ki.

Ez az elemzők szerint visszatarthatja a külföldi befektetőket, és gyengítheti az ország versenyképességét a térség más államaival szemben.

Körkép.sk

Nyitókép forrása:  canva