Az Európai Unió és az Egyesült Államok között egyre feszültebbé válik a kereskedelmi kapcsolat. Donald Trump amerikai elnök újabb vámokat vezetett be, amelyek nemcsak Kínát, de az EU-t és számos más, eddig szövetségesnek tekintett országot is érintenek. Az Európai Unió válaszra készül, de Brüsszel továbbra is tárgyalásos megoldásban bízik – legalábbis egyelőre.
Maros Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa szerint a két gazdasági nagyhatalom közötti kapcsolat nehéz helyzetbe került. Az USA szinte az Egyesült Államokba irányuló uniós export 70 százalékára 20–25 százalékos, vagy akár magasabb vámokat vetett ki. A biztos szerint az amerikai vámokat nem lehet puszta taktikai lépésként kezelni, mert az Egyesült Államok ezeket „korrekciós intézkedésnek” tekinti.
Brüsszel válaszol – de óvatosan, mert nincs semmilyen alkupozíciója
Az EU április 15-én dönt az amerikai vámokra adott válaszintézkedések bevezetéséről. A döntés előtt több mint 600 érdekelttől érkezett visszajelzés alapján állították össze az ellenintézkedések listáját, amely több tagállam között arányosan osztaná el a terheket.
A tervezet szerint:
- a szavazás április 9-én történik meg,
- az első vámcsomag április 15-én lép életbe,
- a második hullám május 15-től hatályos.
Mindeközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kinyilvánította a tárgyalási hajlandóságát. Mint mondta: „Európa mindig készen áll egy jó üzletre.” Brüsszel konkrét ajánlatot tett: nulla vám minden ipari termékre – ha az USA is ugyanígy jár el. Az amerikai fél egyelőre nem mutatott nyitottságot erre.
Amerika más irányba fordul?
Az USA gazdasági tanácsadói, köztük Kevin Hassett is hangsúlyozzák: Trump nem zárkózik el a tárgyalásoktól, de csak akkor hajlandó egyeztetni, ha azok előnyösek az amerikai gyártók és farmerek számára. Az elnök stratégiája egyértelmű: a vállalatokat visszacsábítani Amerikába, új munkahelyeket teremteni, és védeni a hazai piacot.
Ez a stratégia azonban globális szintű gazdasági vihart kavart. Az amerikai vámemeléseket megtorló intézkedések követték Kína részéről, az USA erre visszakézből további vámokkal és exportkorlátozásokkal válaszolt – különösen kritikus nyersanyagok, például ritkaföldfémek terén.
Kína a célkeresztben
Trump keményen lép fel Pekinggel szemben. A kínai árukra kivetett vámokat április 9-től 50 százalékkal emeli meg, ha Peking nem hajlandó visszavonni saját megtorló intézkedéseit. A helyzet eszkalálódik: a múlt héten már 34 százalékos különvám, valamint 20 százalékos fentanillal kapcsolatos szankciós vám is életbe lépett.
Trump világossá tette: ha Kína nem hátrál meg, megszakítanak minden további tárgyalást. Eközben a világ más országai – Trump szavai szerint – „sorban állnak, hogy egyeztessenek az Egyesült Államokkal”.
Pánik a piacokon
A vámháború súlyos következményekkel jár a globális pénzpiacokra nézve. Az amerikai tőzsdék kilengései, az offshore jüan árfolyamának esése, valamint az európai és ázsiai piacok zuhanása mind azt jelzik, hogy a befektetők pánikba estek.
A világ legnagyobb technológiai vállalatai – köztük az Apple, a Microsoft, az Nvidia, a Meta és a Tesla – százmilliárd dolláros veszteségeket szenvedtek el. Elon Musk személyes vagyona például néhány hónap alatt 486 milliárd dollárról 302 milliárdra csökkent. Zuckerberg és Warren Buffett sem maradtak érintetlenek: előbbi 28 milliárdot, utóbbi 13 milliárdot veszített néhány nap alatt.
Káosz a kommunikációban is
Egy rövid ideig reménykeltő hír kezdett el terjedni: Trump 90 napra felfüggesztené a viszonossági vámok alkalmazását. A hír gyorsan szárnyra kapott, a tőzsdék emelkedni kezdtek – ám a Fehér Ház végül hivatalosan is cáfolta az információt. Az S&P 500 index például 8 százalékos emelkedés után hirtelen 5 százalékot zuhant, amikor a cáfolat napvilágot látott.
Ez a fajta kiszámíthatatlanság csak tovább fokozza a pénzügyi instabilitást.
Az EU új szövetségeseket keres
Az EU válaszképpen nemcsak az amerikai vámokra készül reagálni, hanem új kereskedelmi partnereket is keres. Ursula von der Leyen példaként említette Indiát, Thaiföldet, Malajziát és Indonéziát. Az EU a Mercosur-csoporttal, Svájccal és Mexikóval is tárgyalásokat folytat. Az üzenet világos: az EU nem kíván kizárólag az USA-ra hagyatkozni, különösen egy olyan globális kereskedelmi környezetben, ahol a protekcionizmus újra tért hódít.
A dolog érdekessége, hogy Magyarországot évekig kritizálták a keleti nyitás gazdaságpolitikája miatt. Most az EU is ebbe az irányba tapogatózik.
Egy új korszak küszöbén?
Trump intézkedései sokak szerint véget vethetnek a II. világháború utáni nyitott világkereskedelem korszakának. A globalizáció helyét a relokalizáció és a nemzeti érdekekre épülő gazdaságpolitika veheti át.
A kérdés már csak az: Európa képes lesz-e saját érdekeit megvédeni anélkül, hogy teljesen elszigetelődne, és el tudja-e kerülni a gazdasági recessziót egy újabb világkereskedelmi háború árnyékában?
Körkép.sk, Reuters, VG.hu, Bloomberg
Nyitókép forrása: Mesterséges intelligenciával generált tartalom
Megosztás:
Címkék: befektetők BUX Donald Trump európai unió export gazdasági válság geopolitika globális gazdaság kereskedelmi háború Kína piacok relokalizáció S&P 500 tech szektor tőzsdei összeomlás tőzsdeindexek Ursula von der Leyen vámemelések vámháború vámintézkedések
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
