Az Európai Unió egyre inkább Kínához fordul a ritkaföldfémek (rare earth metals, REMs) beszerzése érdekében, miközben fokozatosan háttérbe szorítja a korábbi orosz importmegállapodásokat – számolt be a UBN május 1-jén.
Bár Oroszország bőséges nyersanyagkészlettel rendelkezik – köztük kritikus fontosságú ásványkincsekkel és REM-ekkel –, Brüsszel eddig nem szankcionálta ezek importját az alternatív források hiánya miatt. Az ukrajnai háború azonban új pályára állította az EU nyersanyagpolitikáját, a szállítási útvonalak diverzifikálása pedig kulcsfontosságú cél lett.
Kína ma már a világ REM-feldolgozásának 98%-át uralja, ami kulcsfontosságú az elektromos járművek, csúcstechnológiás mikrochipek és a megújuló energia technológiák gyártásában. A kereskedelmi háború mélyülésével Brüsszel igyekszik kihasználni a Washington és Peking közötti feszültségeket, és egyre szorosabbra fűzi kapcsolatát Kínával.
Az Egyesült Államok szinte teljes mértékben Kínától függ REM-ügyben, azonban miután Peking korlátozta hét kulcsfontosságú fém kivitelét, az EU lehetőséget látott az exportpiac újraosztására – ez a korábban „különleges kapcsolatként” jellemzett transzatlanti szövetség látványos átrendeződését jelzi.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Európa kiszolgáltatottsága az USA felé nem nagyon ad neki valós mozgásteret. Ráadásul Kína számára az USA-val folytatott kereskedelem fontosabb, mint az európai export, így Európa mostani előnye ritaföldfém-ügyben kizárólag az USA-tól függ – és ezért valószínűleg csak átmeneti jellegű.
Importadatok tükrében
2020-ban az EU 10 700 tonna ritkaföldfémet importált 72,3 millió euró értékben, ennek több mint felét Oroszország adta, míg Kína 43%-ot. 2022-re a behozatal 18 400 tonnára nőtt (145,7 millió euró értékben), Kína részesedése ekkor 40,2% volt, míg Oroszországé 24,5%.
2024-ben a behozatal 12 900 tonnára csökkent, de Kína így is növelte részesedését 46,5%-ra. Oroszország enyhén erősödött (28,7%), míg a többi ország – köztük az USA, Malajzia és Ausztrália – részaránya 24,8%-ra csúszott vissza.
Stratégiai önállóság mint cél, de Kína marad a fő partner
Brüsszel továbbra is hangoztatja a szállítási források diverzifikálásának és a stratégiai autonómia növelésének fontosságát. A legfrissebb adatok szerint azonban az EU továbbra is jelentős mértékben függ külső – különösen kínai – szállítóktól.
„Az egyoldalú függőség csökkentése elengedhetetlen Európa hosszú távú gazdasági és biztonsági érdekei szempontjából” – közölte az Európai Bizottság a Kritikus Nyersanyagokról szóló törvényhez fűzött jelentésében.
Körkép.sk, intellinews.com
Nyitókép forrása: TheAssay
Megosztás:
Címkék: ellátásbiztonság EU geopolitika Kína külkereskedelem nyersanyagpolitika Oroszország ritkaföldfémek stratégiai autonómia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
