A nők és férfiak közötti bérkülönbségek Szlovákiában továbbra is fennállnak, és az Európai Unióban tapasztalható egyik legnagyobb eltérésnek számítanak.
„A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának adatai szerint 2023-ban a férfiak és a nők bruttó havi átlagbére közti különbség elérte a 19 százalékot, miközben az Eurostat az uniós átlagot ugyanebben az évben 12 százalékra becsülte. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiában a különbség jelentősen meghaladja az európai átlagot” – mutatott rá Jitka Kouba, a Grafton munkaerő-közvetítő ügynökség marketingigazgatója. A legnagyobb eltérések a pénzügyi és biztosítási szektorban mutatkoznak (közel 30%), továbbá az informatikai és energetikai ágazatokban.
Mi áll a különbségek hátterében?
A bérezési különbségek mögött többféle ok húzódik meg – az ún. horizontális szegregációtól kezdve (amikor a nők gyakrabban dolgoznak rosszabbul fizetett területeken), egészen a gyermekvállalásig.
„A szülési és gyermekgondozási szabadság, valamint a gyermekekről való gondoskodás túlnyomórészt a nőket érinti, és ez gyakran jelentősen befolyásolja a karrierjük alakulását. Nemcsak arról van szó, hogy évekre megszakad a munkaviszonyuk – a visszatérés után sokan korlátozott lehetőségekkel vagy karrierjük megtorpanásával szembesülnek” – magyarázza Kouba.
Fontos tényező az ún. megmagyarázhatatlan bérkülönbség is, amely a Szlovák Pénzügypolitikai Intézet szerint körülbelül 10 százalékot tesz ki, és előítéletek, sztereotípiák, illetve a múltban alkalmazott egyenlőtlen bérgyakorlatok következménye lehet.
A férfiak sokszor nem érzékelik az egyenlőtlenséget
A téma a munkavállalók körében is visszhangot vált ki. A Grafton ügynökség által készített felmérésben a megkérdezettek 55 százaléka vélte úgy, hogy azonos pozícióban a nők és férfiak nem kapnak azonos fizetést, míg csupán 23 százalék szerint nincs különbség, 22 százalék pedig nem tudott válaszolni.
„Ez egyértelműen mutatja, hogy a nők személyes tapasztalatként élik meg a bérkülönbséget, miközben a férfiak gyakran nem érzékelik azt, vagy nem tekintik problémának” – kommentálta az eredményeket a Grafton egyik vezetője. A felmérésre 2025 márciusában és áprilisában került sor a LinkedInen, 547 válaszadó részvételével.
A bérkülönbségek egész életpályán átívelnek, és a nyugdíjak mértékét is befolyásolják.
„Szlovákiában a nők átlagos öregségi nyugdíja körülbelül 18 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké – ez az eltérés meghaladja az uniós átlagot. Ez már nem pusztán igazságossági kérdés, hanem komoly gazdasági és társadalmi probléma” – hangsúlyozta Kouba.
Változást hozhat az EU új irányelve
Egyes cégek már most is bevezettek bérátvilágítást, átlátható bérsávokat és nyilvános előmeneteli kritériumokat. A változásban kulcsszerepet játszik az állam is, különösen a munka-, szociális és családügyi minisztérium, valamint az Országos Munkaügyi Felügyelet, amely az egyenlő bérezés elvének betartását ellenőrzi.
Változást hozhat az EU 2023/970-es irányelve is, amelyet Szlovákiának 2026 júniusáig kell átültetnie a nemzeti jogba. Az irányelv előírja a bérsávok feltüntetését az álláshirdetésekben, jogot ad az alkalmazottaknak a bérezési kritériumok megismerésére, bérjelentési kötelezettséget ír elő a 100 főnél nagyobb cégek számára, és a diszkriminációval kapcsolatos jogvitákban a bizonyítás terhét a munkáltatóra hárítja.
„Ha az irányelvet következetesen átültetik és megfelelő ellenőrzési rendszer is társul hozzá, az jelentős előrelépés lehet. De önmagában a jogszabály nem elég – legalább ennyire fontosak a szemléletváltás és a vállalati kultúrában bekövetkező változások is” – figyelmeztet a szakértő. Kouba szerint a változás fokozatos lesz, de elkerülhetetlen.
„A béregyenlőség nem csupán a nemek közti igazságosság kérdése – ez gazdasági szükségszerűség is, ha fenntartható és versenyképes munkaerőpiacot akarunk” – zárta gondolatait Kouba.
SITA, Körkép.sk
Nyitókép forrása: Getty Images
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
