Nyitókép: Shutterstock
Izrael gazdasága nyomás alatt áll a gázai háborús műveletek és az Iránnal való konfliktus miatt, miközben felmerül a kérdés: vajon Izrael képes-e anyagilag is kitartani a Közel-Kelet átalakításáért vívott harcban?
Jeruzsálem utcái kiürültek – a helyiek szerint „olyan a hangulat, mint a járvány idején”. Az üzletek és iskolák zárva tartanak, sokan otthonról dolgoznak, hogy közel maradjanak az óvóhelyekhez. Ez azonban súlyos gazdasági következményekkel jár – áll a The Telegraph cikkében.
Liam Peach, a Capital Economics vezető közgazdásza szerint „az izraeli gazdaság néhány éven belül várhatóan körülbelül 5 százalékkal kisebb lesz, mint a háború előtt”. Ennek oka, hogy sok tartalékost hívtak be katonai szolgálatra, miközben a Gázai övezetből érkező munkavállalók hiánya is érződni látszódik.
Korábban Izrael gazdasága évente legalább 4 százalékkal nőtt, a Hamász támadása előtt például 6,5 százalékos volt a növekedés. 2024-re viszont már 1 százalék alá esett vissza. A hadikiadások eközben több mint 60 százalékkal emelkedtek, ami miatt a költségvetési hiány meghaladta a GDP 6 százalékát, az államadósság pedig közel 70 százalékra nőtt.
A hitelminősítő intézetek – mint a Fitch, a Moody’s és az S&P – aggódva figyelik a fejleményeket. Izrael osztályzata még éppen a befektetésre ajánlott kategóriában van, de mindegyik negatív kilátással. Az S&P egyébként egy múlt heti közleményében figyelmeztetett: „a katonai konfliktus elhúzódása jelentősen meggyengítheti Izrael gazdaságát, annak államháztartását és fizetési mérlegét is”.
Válaszként a kormány már megemelte az áfát, és a közalkalmazotti bérek befagyasztását tervezi. Ráadásul a hitelminősítés romlása miatt Izrael nem tud olyan kedvező feltételekkel kölcsönt felvenni, mint más fejlett országok – emiatt költségcsökkentésekre lesz szükség.
Vannak azonban optimista kilátások is, amelyek nem csak a háború rövid távú gazdasági hatásaira koncentrálnak. Ezek a hosszabb távú lehetőségekre hívják fel a figyelmet – például arra, hogy ha Izraelnek sikerülne mérsékelni az iráni fenyegetést, az a térség stabilitását is erősítené.
Eugene Kandel közgazdászprofesszor, Benjamin Netanjahu volt tanácsadója úgy fogalmazott: „ha Izrael békét tud hozni a régióba, és sikerül lenyugtatni az iráni helyzetet, hatalmas gazdasági fellendülés jöhet”.
Szerinte a térség biztonságosabbá válásával a magánbefektetések is jelentősen nőnének – és ha Irán is nyitna a befektetések felé, az még nagyobb lehetőségeket jelentene, hiszen Irán egy „óriási ország”. Kandel úgy véli: rövid távon a megnövekedett hadikiadások kiszoríthatják a közberuházásokat – például az utak, iskolák vagy kórházak fejlesztését. Hosszú távon viszont a védelmi kiadások ösztönözhetik a gazdaságot, mivel Izrael így még több hadiipari terméket exportálhat. Hozzátette: az izraeli gazdaság már többször bizonyította, hogy képes ellenállni a nehézségeknek.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
