Először Spanyolország, majd Csehország – Európa idén már két jelentős áramszünetet is átélt, amelyek órákra megbénították a közlekedést. Sokan liftben rekedtek, és a tűzoltók segítségére szorultak. Spanyolországban még a nagyobb repülőterek is megbénultak.
A vizsgálatok szerint a Pireneusi-félszigeten a hálózat túlterhelése okozta a problémát, míg Csehországban egy leszakadt nagyfeszültségű vezeték állt az áramszünet mögött.
A vezetékek sérülését például a rendkívül magas hőmérséklet is okozhatja, amely Európa egyre több térségében válik rendszeressé – még olyan helyeken is, ahol korábban ez csak ritka jelenség volt.
A Hospodárske noviny ezért megkérdezte a hazai energiaszektor szakértőit, mi történne, ha Szlovákiában is leszakadna egy túlterhelt nagyfeszültségű vezeték – például olyan, amely a mohi (Mochovce) vagy a jászlóapátszenmihályi (Jaslovské bohunice) atomerőművektől indul.
Egy hajszálra voltunk a katasztrófától
Valami hasonló, mint ami Csehországban vagy Spanyolországban történt, már nálunk is fenyegetett – még a kilencvenes években. Akkor az ország energiagazdálkodása komoly kihívás elé került.
„Egész Mohit le kellett állítani. Az ok egy nagyfeszültségű vezeték hibája volt, közvetlenül az erőmű közelében. Hirtelen ezer megawatt energia hiányzott Szlovákiában”
emlékezett vissza Andrej Hanzel villamosenergia-szakértő.
Ez az akkori energiafogyasztás mintegy 30 százalékát tette ki, vagyis jelentős mennyiségről volt szó, amely nem jutott el az elosztóhálózatba. A válsághelyzetet csak a határokon átnyúló vezetékek segítségével sikerült megoldani.
„Ha Szlovákia nem lett volna összekötve az európai hálózattal, akkor szinte biztos, hogy teljes áramszünet – azaz blackout – következett volna be”
állítja Hanzel.
Ez akkor történik meg, ha a hálózat frekvenciája 49 Hz alá esik. A rendszernek stabilan 50 Hz-en kell működnie, mivel minden elektromos készülék és eszköz ehhez van kalibrálva. A szakértők szerint már egyetlen hertzes eltérés is túlterheli a hálózatot.
Ez a példa is jól mutatja, hogy Spanyolországhoz képest Szlovákiának komoly előnye van: az ország Közép-Európa szívében található, és fizikailag is össze van kötve a szomszédos országok elektromos hálózataival.
Ennek köszönhetően ellenállóbbak vagyunk az áramkimaradásokkal szemben, mert vészhelyzet esetén Szlovákia külföldről is kérhet úgynevezett vészáramot. Ez akkor történik, amikor a hazai hálózat nem tudja egyensúlyban tartani a rendszert, és csak a szomszédos országokból származó tartalék segíthet.
Miért omlott össze Spanyolország?
„Egy spanyolországi nagyságrendű blackout kockázata nálunk jóval alacsonyabb – természetesen feltéve, hogy a határokon átnyúló összeköttetések működőképesek maradnak”
emelte ki Vladimír Miškovský, a Fuergy vállalat vezetője.
Spanyolország a kontinens peremén fekszik, és az európai energiahálózat perifériáját képezi. Ennek következtében korlátozottak az összeköttetései a szomszédos országokkal, a túlterheltség miatt pedig ezek a kapcsolatok megszakadtak, így a kért vészáram nem jutott el Spanyolországba. Az ország emiatt teljesen levált az európai hálózatról, és úgynevezett szigetüzembe kapcsolt.
„Az európai hálózattal való összeköttetés az egyetlen módja annak, hogy egy nagyobb kiesés esetén elkerülhető legyen a blackout. Ez segített például Csehországnak is, ahol sürgősen 1 500 megawatt teljesítményt kellett kiegyensúlyozni. Spanyolországban viszont nem tudott működni ez a rendszer, mert a hálózati kapcsolat ott nem kielégítő”
figyelmeztetett Hanzel a kölcsönös kapcsolatok fontosságára.
De mi történne akkor, ha Szlovákiában is megszakadnának ezek a határon átnyúló vezetékek? A hálózat bajba kerülne, és szigetüzemre váltana. Ilyen üzemmódban már kisebb teljesítmény-ingadozás is áramkimaradáshoz vezethet.
Először Bős, aztán Jászlóapátszentmihályi
Két évvel ezelőtt a Szlovák Villamosenergia-Átviteli Rendszer (Slovenská elektrizačná prenosová sústava) állami vállalat elvégzett egy szimulációt, hogy mi történne, ha Nyugat-Szlovákiában teljes áramszünet lépne fel.
Az első impulzus a „sötét hálózatba” Bősről érkezne – egy dízelgenerátor és egy vízturbina segítségével, amelyek a vízenergiából termelnek áramot.
„Az így keletkezett áram a távvezetékeken és az elosztórendszeren keresztül jutna el a jászlóapátszentmihályi atomerőműbe”
mondta Peter Dovhun, a cég korábbi vezérigazgatója és volt gazdasági miniszter.
Ezután a fokozatos csatlakoztatással az energia fokozatosan eljutna a teljes hálózatba – ebben az esetben Nyugat-Szlovákiába.
Ha két szomszédos „sziget” stabil frekvenciával – azaz 50 Hz-cel – működik, akkor az irányítóközpont ezek összekapcsolásával folytatja a hálózat egyesítését, amíg az egész ország újra villamos energiához jut.
Hogy ez mennyi időt vesz igénybe, több tényezőtől is függ. Spanyolországban például 10–12 óra kellett ahhoz, hogy az áramellátást a fogyasztók 95 százaléka számára helyreállítsák.
A legutóbbi európai áramkimaradások is azt mutatják, hogy a kontinensnek többet kell befektetnie a hálózat rugalmasságába.
„Már egy kisebb kimaradást is dominóeffektus követhet – különösen akkor, ha nincs elég gyorsan reagáló tartalék kapacitás”
zárta gondolatait Miškovský.
Nyitókép: sita
Megosztás:
Címkék: áramszünet blackout energiahálózat hálózati biztonság Spanyolország szigetüzem Szlovákia Túlterhelés válságkezelés villamosenergia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
