Az Európai Bizottság új költségvetési tervezete drasztikus befizetésnövelést ír elő a tagállamok számára, miközben irreális gazdasági növekedési számításokra épül. Micskó András cikke sorra veszi a terv pénzügyi trükkjeit, az agrártámogatások átalakítását és a közös adósságteher következményeit. A végeredmény: a tagállamok mélyebben nyúlnak a zsebükbe, miközben a valós haszon leginkább Brüsszel új adminisztrációját és Ukrajna jövőjét szolgálja.

 

 

A költségvetési tervezet szerint a tagállami befizetéseket GDP-arányos 1%-ról 1,26%-ra kell növelnünk. Azt állítják, hogy ez a 28-34-es költségvetést (1200-ról) 2000Mrd-ra növeli. Nézzük, hogyan lehetséges ez?

 

A táblázatunk harmadik sorában szereplő 1587 Mrd-os összesített GDP-növekedés egyszerűen a „II. TERV”-sorból következik. Ez volna az az összeg, amire az 1200 milliárdnak övekednie kellene, hogy igaz legyen az állítás, hogy 2028-ban a 2000 Mrd a GDP 1,26%-a lesz. De ez a szám csak akkor volna igaz, ha a GDP EU-szinten hét év alatt 132,3%-kal nőne! Ehhez éves átlagos ≈4,08% növekedési ráta (CAGR) volna szükséges (nominálisan), amely szám (szükségszerűen) a reálgazdasági növekedést (EU-átlagban eddig 1–2%), plusz az inflációt foglalja magában. Nézzük, mennyire megalapozott ez a számítás!

 

A tények

 

Az Eurostat adatai az EU27-re (névértéken, év/év változás):

 

  • 2021: +6,3 % (a COVID „felpattanás”)
  • 2022: +3,5 %
  • 2023: +0,5 %

 

Az eddigi (2021–2024) átlag tehát, a COVID-visszapattanással együtt is csak 2.83 %. Meg sem közelít a 4,08 %/év értéket! De ennyire is csak akkor jön ki, ha ostobán beleszámítjuk a 21-es 6,3%-ot is, ami valójában nem növekedés, csak a 20-as visszaesés korrekciója. Ne feledjük el erre vették fel a nominál €722 mrd NGEU-t is!

 

A 2021–2027-re szükséges 4,08%-os átlag tehát a későbbi évekre vonatkozó, az eddigi tényekhez képest őrült magas (9% körüli!) elképzelésen alapul. Máskét nem jöhetne ki a terv alapjául szolgáló 1,26%GDP=2000 Mrd! (vagyis a teljes 2021-2027-es időszakra átlagosan 6,7%/év GDP-növekedést kellene realizálni). Bár ez elképzelhetetlen, a tervezet mégis ebből indul ki!

 

Másszóval, az 1,26%-os befizetésnöveléshez € 22 500 mrd uniós GDP kellene, de legjobb esetben is csak €20 259 milliárd lesz.

 

A feltételezés

 

A Bizottság úgy számol, hogy a következő években:

 

  • A gazdaság visszatér tartós 2% körüli reálnövekedéshez, de ez azt jelenti, hogy
  • Az infláció évi 4–5% marad.
  • Így lehet a nominális növekedés éves szinten ~6–7%.

 

Vagy, mondjuk, kilenc. Ehhez valamelyik értéknek tovább kellen növekednie. Mindenki maga tippelhet, melyik a valószínűbb.

 

A bemutatott irreális számításokból adódó GDP növekedésről azt hazudják, hogy az csak 26%-kal, 1-ről 1,26%GDP-re növeli a szükséges befizetéseket. De nem, mert nincs ország az EU-ban, ahol 2021-ről 2028-ra a GDP 67%-kal nőne! Mivel pedig a reálgazdaság nem termeli meg az emelést, a 2000 Mrd befizetéséhez sokkal jobban a zsebünkbe kell nyúlnunk!

 

European Commission President Ursula von der Leyen pauses before speaking during a media conference after a meeting of the College of Commissioners at EU headquarters in Brussels, Tuesday, June 20, 2023. (AP Photo/Virginia Mayo)

 

A lapítás

 

Ha a gazdaság lassabban nő a tervezettnél, a közös EU-költségvetés nagyobb arányt hasít majd ki belőle – politikai és pénzügyi értelemben is. A befizetéseket 1% helyett valójában legalább 1,66%-ra kell növelniük a tagországoknak!

 

A pluszkiadások elfogadtatására azzal érvelnek, hogy a magasabb GDP-arányos keret lehetőséget ad az új programokra (pl. védelem, zöld ipar, migráció) amik valójában sem nem újak, sem az EU-hatáskörbe nem tartoznak.

 

De mindenképp szükséges növelni, mondják, mert a közös hitelt (NGEU)vissza kell fizetni.

 

NGEU

 

Az igen jó Next Generation elnevezést talán azért választotta a bizottság, mert a 2026-ig kibocsátandó kötvények hitelét a következő generáció fogja visszafizetni. Az ön gyermekei. Az eredetileg hétszázötven milliárd eurós keret mára nyolcszázhét milliárddá változott. Hogy miért? Mert a Bizottság 2018-as euróértéken számítja a keretet, azóta azonban az euró körülbelül 8 %-ot inflálódott. Mit tesznek ilyenkor? Megnövelik a kibocsátást!

 

A Pandémiahitel visszafizetése 2028 tól esedékes és 30 éven keresztül tart! Az évi €28 milliárdos kiadás (ciklusonként 150-170 milliárd), az EU éves költségvetés 8-13%-a. a 28-324-es ciklusban minimum 807 / 30 = 26,9 milliárd euró / év, összesen 188 milliárd euró, de a (tőke+kamat)-teher folyó áron 2034-ben már 29 milliárdra, így a ciklusra eső költség 196 milliárdra várható. Vagyis, a 800 Mrd-os növekmény-tervezet 25%-a NexGenre megy el!

 

A mi bukszánk

 

Miközben a költségvetés ezerkétszáz házról kétezer milliárdra nő, a Magyarországnak járó összeg 34 milliárdról 37,7 milliárdra emelkedik. A magyar újellenzék szerint ennek örülnünk kellene. Pedig nem úgy tűnik, mintha az emelkedés arányos volna! Az 1200/2000 arány szerint ugyanis a ránk eső résznek 57 milliárdra kellene növekednie, Szlovákiáénak 15-ről 24-re! A valóságban 19,9-et terveznek, ami korántsem 24, de jóval több, mint a magyar többlet! Eközben az éves magyar befizetéseket €1,5–1,8 mrd-ról 2,5-3 milliárdra kell majd növelni. Szlovákiában: 1,1-1,4-ről 1,85-2,34 milliárdra.

 

 

Látható, hogy bár a Szlovákia támogatása jóval nagyobb mértékben nő, mint a magyar, befizetéseinek emelkedése azonban még ezt is túlszárnyalja (5,30 vs 6,58). Magyarország esetében a különbözet ennek négyszerese, 5,2 milliárd euro! A következő ciklusnak tehát mindkét ország vesztese.

 

Farmers from nearly all 27 European Union countries demonstrate outside the European Commission building where European Commission President Ursula von der Leyen was unveiling the long term EU budget plan, in Brussels, Wednesday, July 17, 2025. (AP Photo/Sylvain Plazy)

 

Agrárravaszkodás

 

A jelenlegi költségvetésben külön szerepel a CAP (agrártámogatás, ~387 mrd), és a kohéziós alap (~392 mrd). Az újban feltalálták a „Partnerségi Alapot”, amely együtt kezeli a kettőt. Bárki ránéz az új alaphoz rendelt számra, hasra esik a látványtól: €865 milliárd. Ám miközben a jelenlegi és a tervezet összértéke 10 %-kal növekszik, a bizottsági javaslat a takarásban a teljes agrártámogatási keretet €89 milliárddal csökkenti! €387 mrd-ról 298 mrd-ra (-23%).

 

Ez Szlovákiára nézve nem olyan jelentős, mint Magyarországon, mivel a támogatás területi alapon történik és Magyarországnak nagyobb a területe, és művelésre alkalmas területének aránya is. Így ez az összeg Szlovákiában évi 200 millió eur (104/ha) és 800 millió Magyarországon (187-227/ha). 7 év alatt 1,4, illetve 5,6 milliárd euró. Ezt jórészt bukjuk! Az új rendszer: BISS+CRISS+eco

 

BISS – az alaptámogatás

 

Jóformán semmit nem tudunk róla, de ha abból indulunk ki, hogy a teljes költségvetés 23%-kal csökken, miközben a művelt terület 156millió ha-ról 199-re nő (Ukrajna), akkor a maximális támogatás legjobb esetben is a mai 60%-ára zsugorodik! Aki eddig 200-at kapott, 120-at fog. Aki 104-et, az 62-t. És pont.

 

CRISS – a kicsik plusztámogatása

 

Az első 10 ha €80/ha-t kap (100ha-os birtokra 10×80=800€). A következő 140 ha-ra €40/ha-t kap (100ha-os birtokra (100-10)x40=3600€). A 150ha feletti gazdaságok csak az első 150 hektárra kapnak pluszt, a fölötte lévő részre már nem jár CRISS; így 100 ha-ra összesen 4400€ támogatás kapható, tehát hektáronként 44!. A nagyobb gazdaságok is csak az első 150 hektárra kapnak pluszt, a fölötte lévő részre már nem jár CRISS.

 

eco-schemes – a rejtett ukrán támogatás

 

Ez a támogatás akkor jár, ha a gazda környezetbarát feltételeket vállal. El sem tudom képzelni, hogy egy „2030 előtt” belépő ukrán gazdának (gazdaságnak) ne volna olcsóbb kicsit „környezetbarátabbra” venni a figurát, mint az eddig is kemény feltételek között dolgozó EU-s gazdáinknak. Sőt, enélkül is igaz, hogy azonos támogatás mellett az alacsony termelési költségek teremtenek csak versenyképes terméket, a drága eusoknak befellegzett.

 

De, mint máshol írtuk, a 27-ek gazdaságai legalább két további okból is mehetnek a levesbe. Az első, hogy óriási részt hasítanak ki az EU költségvetéséből (1200 vs 387mrd). A második, hogy az EU népességének csak 3%-át foglalkoztatják, azaz hiányuk egy választási küzdelemben jóformán észre sem vehető.

Az meg, hogy mit eszünk – kit érdekel?

 

Eközben az EU

 

„A brüsszeli létszámot 2500 fővel növelni kell.” A javaslat indoka: a Bizottság jelenlegi létszáma nem elég a növekvő szabályozási feladatokhoz, például cyberbiztonság, új hulladékvédelmi szabályok, bővítés, költözések és válságkezelés miatt.

 

A legtöbb új munkatárs a következő területekre kerülne:

 

  • Kibővített digitális és mesterséges intelligencia osztályok
  • Új bővítési ügyosztály (Nyugat-Balkán, Ukrajna, Moldova, stb.)
  • Zöld átállásért felelős központok
  • Közös európai védelempolitika adminisztratív háttércsapatai

 

Ezt már tudják, de a „European Public Administration” fejezetre a 2028–2034 közötti költségvetési javaslatában még nem közölt külön éves összeget a nagyságos bizottság.

 

Terhelés

 

Bár ők szerényen hallgatnak, nekünk van azonban egy-két adatunk! Miután az EU 10.6 milliárd eurót költ adminisztratív kiadásokra, minden alkalmazottnak évi 135.897 euró üti a markát! Szegény németek, alig a kétharmadáért dolgoznak!

 

 

Ön? Mennyit keres? 25 ezret? Mert Ön nincs úgy agyonterhelve, mint szegény Eu-s képviselőink! Ezért tervez Ursula császárnő még 2500 alkalmazottat felvenni, mind a fővárosban! Mert ezt indokolják a hulladékvédelmi szabályok, bővítés, költözések. Nagyon szép!

 

 

Mert a táblázatból látható, a németekénél kb. 21%-kal kisebb hatékonyág biztos nem! Gondolom, ezért is kell 2000 milliárdra emelni a befizetéseket. Hogy javuljon a teljesítmény. – mert a fizetés már elég magas! Azaz… ha most 10,6 milliárdba kerül nekünk Ursula 78.000 fős hadserege, akkor a 80.500 főnek 10.9-be kellene kerülnie. De 12-be fog kerülni! Van ott is hát egy kb. 10%-os emelgetés elrejtve…

 

 

A pluszsor

 

Van még egy igen érdekes sor ebben a tervezetben. Egy 100 milliárd eurós sor. Ez az összeg Ukrajnához van rendelve, miközben ez az ország nem tagja az Eu-nak. A költségvetésnek ugyanakkor nincs sem Szerbia, sem Montenegró, sem Moldova, vagy Georgia sora. Érdekes.

 

De, mint arra már utaltunk, ez nem az egyetlen összeg, ami a tervek szerint Ukrajnában fog kikötni. Mértéktartó vélemények szerint a teljes összeg 15%-ra is rúghat.

 

Szóval, 300 Ukrajnának, 200 a törlesztésre, 100 a védelemre, 112 Ursulára. A többi pluszt viszik a zöldek, és a migránsok.

 

Mind mi fizetjük. Szerintem, szavazzuk meg! Ha Ön Európában él, akkor már úgyis mindegy.

 

Micskó András

Megosztás:
Címkék: agrártámogatások brüsszeli adminisztráció brüsszeli bürokrácia EU költségvetés eu-bővítés EU-s pénzpolitika GDP arányos hozzájárulás generációs adósság infláció közös európai hitel közös költségvetés magyar befizetések ngeu Partnerségi Alap reálgazdasági növekedés szlovák támogatások tagállami befizetések Ukrajna finanszírozása uniós támogatások Ursula von der Leyen
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!