A szlovák közpénzügyek kritikus helyzetben vannak, amit a GDP-arányos számok nem képesek elrejteni. Radovan Ďurana, az INESS elemzője egy interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy a hiány (deficit) és az adósság gyakran elvont fogalmak a hétköznapi emberek számára, de a valóság sokkal kézzelfoghatóbb.
„Minden kilencedik eurót, amit az állam elkölt, hitelből kell fedeznie. Ez azt jelenti, hogy az adósságunk folyamatosan nő, és az előrejelzés nagyon rossz” – hangsúlyozta.
Szlovákia így rossz közpénzügyekkel néz elébe egy nehéz időszaknak. Az adósság már átlépte a 80 milliárd eurót, és az idén eléri a GDP 60%-át, ami jóval meghaladja azt az optimális szintet, amellyel az adósságfék bevezetésekor eredetileg számoltak.
Visszafizethetetlen adósság
Ďurana emlékeztetett, hogy az adósságfék eredeti logikája az volt, hogy a kedvező demográfiai időszakban Szlovákia többlettel gazdálkodik, hogy a jövőben, amikor az úgynevezett Husák-generáció nyugdíjba vonul, képes legyen kezelni a nyomást. Ehelyett azonban már ma is adóssággal lépünk ebbe az időszakba, amely az elemző szerint visszafizethetetlen.
„Egy dolgozóra hozzávetőlegesen 14 ezer euró adósság jut, ami megfelel az egész éves nettó jövedelmének. Más szóval, az adósság visszafizethetetlen, és a kormányok a gazdasági növekedésre támaszkodnak. Csakhogy az túl gyenge Szlovákiában ahhoz, hogy csökkenteni tudja az adósság GDP-hez viszonyított arányát”
– magyarázta Ďurana.
Az elemző a legnagyobb problémát a kiadások szerkezetében látja. Ahelyett, hogy a kölcsönzött pénzt megtérülő projektekbe fektetnék, Szlovákia főként fogyasztásra költi azt.
A bérek meredek növekedése az ágazatokban
„Amit kölcsönveszünk, azt elpazaroljuk. Kifizetjük a 13. havi nyugdíjat, az általános családi támogatásokat és az energiasegélyt még azoknak is, akiknek egyáltalán nincs rá szükségük. Jelentős rész jut a közszférában lévő bérek növekedésére is, ahol a 450 ezer alkalmazott évente egymilliárd eurós bértöbbletet jelent”
– hangsúlyozta Ďurana.
Hozzátette, hogy az egészségügyben és az oktatásban ráadásul sikerült kiharcolni a bérek meredek emelését, ami tovább növeli a költségvetésre nehezedő nyomást. Ďurana szerint a felelőtlen gazdálkodás eredménye a növekvő kiadások és a csak részlegesen növekvő bevételek kombinációja, ami tartós hiányhoz vezet.
Kontraszt Csehországgal
Az elemző rámutat a szomszédos Csehországgal fennálló ellentétre is, amely ugyanazokkal a demográfiai és gazdasági kihívásokkal néz szembe, mégis képes a hiányt a GDP 3%-os határa alatt tartani. „Nálunk ez csak a populizmus mértékén és azon múlik, hogy mennyire vagyunk hajlandóak szembenézni az államháztartás helyzetével” – mondta az elemző.
Véleménye szerint kicsi az esély egy alapvető reformra. Bár lehetne spórolni a szociális juttatásokon vagy a közszolgálati alkalmazottak számán, hiányzik a politikai akarat a nehéz döntések meghozatalára.
„Az új konszolidációs csomag legalább kétharmada ismét az állampolgárok vállára kerül”
– zárta szkeptikusan Ďurana.
SITA, Körkép.sk
Nyitókép forrása: Getty Images
Megosztás:
Címkék: adósság adósságfék államháztartás felelőtlen gazdálkodás hiány Hitel INESS pazarlás szlovák közpénzügyek
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
