Lassul a szlovák gazdaság: két és féléves mélyponton a növekedés

A szlovák gazdaság 2025 első félévében több kemény csapást is elszenvedett, mind hazai, mind pedig külföldi oldalról. Egyrészt megmutatkozott az idei konszolidációs intézkedések hatása, amelyek növelték az inflációt, másrészt pedig az európai gazdasági blokk teljesítményének lassulása is éreztette hatását.

A Hospodárske noviny elemzése szerint a helyzetet tovább rontotta a Donald Trump nevével fémjelzett kereskedelmi vámok miatti bizonytalanság és a megnövekedett költségek. Ennek eredményeként a bruttó hazai termék (GDP) az első két negyedévben alig egy százalékot nőtt – legutóbb 2023 első negyedévében mértek hasonlóan gyenge eredményt.

És bár a gazdaság áprilistól júniusig a vártnál gyorsabban bővült, a teljesítmény így is az elmúlt két és fél év leggyengébbje maradt.

Az ipar teljesített a legjobban

A szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint gazdaságunk az április-júniusi időszakban 0,6 százalékkal bővült. Bár ez magasabb, mint az eredeti, 0,4 százalékos gyorsbecslés, mégis a leggyengébb eredmény 2022 vége óta.

A statisztikusok egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy a gazdasági ágazatok teljesítményének növekedése a második negyedévben gyakorlatilag megállt. A bruttó hozzáadott érték volumene változatlan áron 23,5 milliárd eurót tett ki, ami szinte megegyezik az egy évvel korábbi szinttel.

A teljes eredményhez leginkább az ipar járult hozzá, amely éves szinten két százalékkal erősödött. A növekedést a fémgyártás, az elektromos berendezések és a közlekedési eszközök gyártása tartotta pluszban.

Ezzel szemben a növekedést fékezte a gép- és berendezésgyártás 2,1 százalékos, valamint a vegyipar 4,3 százalékos visszaesése.

Enyhén jobb teljesítményt hozott a kereskedelem, a közlekedés, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás közös kategóriája is, amely éves szinten 0,9 százalékkal nőtt.

Negatív eredményeket főként az ingatlanpiaci tevékenységek mutattak, amelyek 4,5 százalékkal estek vissza. Az építőipar 1,8 százalékkal, az információs és kommunikációs ágazat pedig 1,1 százalékkal csökkent.

„Feltételezzük, hogy a negatív teljesítményt ismét a készletképzési ciklus megszakadása okozhatta, ami már több negyedéve jelentősen befolyásolja a GDP-adatokat. A külföldi kereslet esetében jelentősen negatív hozzájárulásra számítunk, amely a nemzetközi kereskedelmi feszültségek miatt szenved”

nyilatkozta már a gyorsbecsléskor Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár (Slovenská sporiteľňa) elemzője.

A fogyasztás még húzza, de lassul

A GDP növekedését 2025 második negyedévében elsősorban a belföldi fogyasztás húzta. Ez azonban csak nagyon lassan, 0,5 százalékkal nőtt, ami az elmúlt másfél év leggyengébb üteme.

A jobb eredményhez leginkább a végső fogyasztás és a beruházások járultak hozzá. A háztartások is többet mertek költeni, kiadásaik éves szinten két százalékkal nőttek. Az év elején a növekedésük mindössze 0,5 százalékot ért el. A kiadásokat az államigazgatás is növelte, mégpedig 2,2 százalékkal.

„A belföldi kereslet növekedése a költségvetési konszolidáció hatására egyre inkább lassul. Ezt a hatást tovább erősíti annak kedvezőtlen összetétele, különösen a magasabb adók”

értékelte Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője.

2025 teljes első félévében a GDP 0,7 százalékkal nőtt. Folyó áron elérte a 65,6 milliárd eurót. A bruttó hozzáadott érték változatlan áron csak enyhén, éves szinten 0,4 százalékkal emelkedett. A tíz vizsgált gazdasági ágazatból hatban mértek növekedést.

Európa gyorsabban növekszik

Az Eurostat friss adatokat közölt a második negyedéves gazdasági növekedésről az egész Unióra vonatkozóan is. Az adatok azt mutatják, hogy az eurozóna és az Európai Unió GDP-je éves szinten 1,5, illetve 1,6 százalékkal nőtt.

A leggyorsabban továbbra is Írország növekszik, amely az előző év azonos időszakához képest 18 százalékkal bővítette gazdaságát. Ez a lenyűgöző növekedés azonban főként a multinacionális cégek nagy számával magyarázható, amelyeket az ország az alacsony társasági adóval és a vállalkozásbarát politikával vonz.

Írország mögött Bulgária, Horvátország, Ciprus, Litvánia és Lengyelország teljesített a legjobban, gazdaságuk több mint három százalékkal nőtt. Ezzel szemben néhány nagyobb európai gazdaság, mint Olaszország és Németország, lassabban nőtt Szlovákiánál – mindössze 0,4 és 0,2 százalékkal, míg mi 0,7 százalékos szintet értünk el.

A szomszédos Magyarország és Ausztria csak enyhén, 0,2–0,3 százalékkal javított. A leggyengébb eredményt a nulla növekedést produkáló Finnország és a 0,2 százalékos éves csökkenést mutató Luxemburg érte el.

Három tényező, amely reményt ad

Koršňák szerint a külföldi piacok már jövőre ismét segíthetik gazdaságunkat.

„Főként a német gazdaság, Szlovákia kulcsfontosságú kereskedelmi partnerének újrainduló növekedési hatása miatt. Ezért a gazdasági növekedés 1,6 százalékra gyorsulását várjuk. Az idei év egészére azt prognosztizáljuk, hogy a szlovák gazdaság átlagosan 0,8 százalékkal fog erősödni”

fejtette ki az elemző.

A költségvetési konszolidáció negatív hatásai a háztartásokra tovább fognak mélyülni. Az év végén az emberek hangulatát és fogyasztását a 2026-ra szóló új intézkedéscsomag is gyengítheti – különösen mivel az a háztartások költségvetését közvetlenül érintő, jelentősebb beavatkozásokat is tartalmaz.

„Másrészt, az európai autókra kivetett amerikai importvámok csökkentése legalább részben segítheti ősztől a szlovák autógyárakat. Az amerikai piacra irányuló termelésük azonban így is a tavalyi szint alatt marad”

teszi hozzá az elemző.

Szerinte a gazdaságot fokozatosan támogatniuk kell a központi bankok alacsonyabb kamatainak, amelyek a magánberuházások és a külföldi kereslet élénkülésében fognak megmutatkozni. A legnagyobb súlya azonban az állami beruházások folytatódó újraindításának lehet, különösen a helyreállítási tervből származó források felhasználási lehetőségének közeledő vége miatt.

Bemutatták a kormány gigászi megszorítócsomagját: 2,7 milliárd euró, adóemelés, drágulás, bérbefagyasztás

hnonline.sk, Körkép.sk

Nyitókép forrása: pxhere.com