Iván Tamás (Magyar Szövetség) a Körképnek: Míg az emberek nem érzik a veszélyt, addig legyintenek (Interjú)

Nyitókép: Iván Tamás archívuma

„A Magyar Szövetség választói közül is sokan azt mondják, hogy értik és érzik a választások tétjét. Látják, hogy nem jó irányba mennek a dolgok, amik csak akkor fognak más irányt venni, ha ők maguk is tesznek érte legalább egy keveset. Arra számítok, hogy magasabb lesz a választási részvétel ezúttal nemcsak a szlovák, de a magyar területeken is.

Akkor lehet változást elérni, ha először mindenki veszi a bátorságát és szembenéz a közösségben uralkodó jelenséggel. Enélkül a lépés nélkül, minden csak pótcselekvés. Már nem érvényes az a dogma, hogy Brüsszelben úgy sem történik semmi.” – mondja a Magyar Szövetség 4-es számú EP-listájának 5- helyén induló jelölt.

Iván Tamással többek között ezekről beszélgettünk:

• Mi a tétje a június 8-i EP-választásnak?
• Milyen a választói hangulat a Felvidéken?
• Mennyiben befolyásolhatja a Fico elleni merénylet a választást?
• Mik a Brüsszellel kapcsolatos fő üzenetei?
• Mivel tud hozzájárulni a békéhez a felvidéki magyar választó?
• Hogyan látja a migránskérdést, uniós mezőgadasági politikát, szankciókat?
• Kire adja másik karikáját?

9 hónap alatt ez a harmadik választás Szlovákiában. Melyik tekinthető a legfontosabbnak?

A maga nemében mindhárom választás sorsfordítónak nevezhető. A parlamenti választásokon a magyar képviselet bejutása volt a tét, ez sajnos nem sikerült, ugyanakkor az újonnan felállt szlovák kormánnyal a Magyar Szövetség megtalálta a közös hangot. A szomszédságpolitika terén, a háború, a szuverenitás, a migránshelyzet kérdésében ugyanis ugyanazt gondoljuk.

Az államfőválasztás tétje az volt, hogy marad-e az elnöki palotában a progresszív ideológia. Az eredmény azt mutatja, hogy csomagolnia kell. A június 8-i EP-választás e tekintetben az előző két voksolás folytatása. Csak ezúttal Uniós szinten kell megálljt parancsolnunk a baloldalnak, a liberális, progresszív erőknek, melyek felelőtlen módon egy jövőkép nélküli Európa felé kormányozzák az öreg kontinenst.

Mi jelenleg békében élünk, gazdasági megszorítások közepette. Míg az emberek nem érzik a veszélyt, addig legyintenek. Azonban nagyon valóságos, hogy mit mond Macron, mikor katonákat szeretne küldeni Ukrajnába. Nagyon valóságos, hogy a németek a kötelező sorkatonaság bevezetését mérlegelik, és nagyon valóságos az is, hogy miként nyelették le velünk az eddigiekben is a nyugati nagyhatalmak elképzeléseit.

A sokadik olyan orosz ellenes szankciónál tartunk, amely Európa gazdaságát kivérezteti, de az orosz gazdaság nő. Ezek a tények mindannyiunk életét befolyásolják. Ez ellen tenni a mostani választásokkal lehet! Tanult emberek mondják ezekre a folyamatokra, hogy riogatás. Sajnos itt tartunk. Vállalom, és mélyen átérzem annak súlyát, hogy ez egy utolsó olyan választás lehet, amikor még tehetünk valamit Európa békéjéért.

Milyen most a hangulat az emberek között? Készülnek választani a magyarok?

Én csupa jóról tudok beszámolni, de lehet, hogy egy kiváltságos burokban élek. Ugyanis a kampány során egy nagyszerű csapattal olyan rendezvényekre jártam, ahol valóban a politikáról beszélgettünk, nem koncerteztünk, nem osztogattam semmi jót, maximum szórólapokat. Ugyanis azt vallom, hogy demokráciában az emberek nem csak valakinek, hanem valamilyen eszméknek adják a szavazatukat. Ezért a mandátumért meg kell dolgoznunk.

Olvashatóvá kell tenni magunkat. Nem tartanám tisztességesnek, hogy valami által szimpátiát váltok ki, és közben nem tudják rólam, hogy mi az én politikai meggyőződésem, mit várhatnak tőlem, vagy miért tartom nagyra a listavezető tapasztalatát. Szóval, nem árulok zsákbamacskát, és ezt az emberek a fórumainkon megbecsüléssel fogadták. Remélni tudom, hogy ugyanez a választási kedvben is majd megnyilvánul.

Mennyire változtatta meg a közhangulatot a Robert Fico elleni merénylet?

Úgy látom, hogy az első napok mély döbbenete után egyre inkább az elszántság válik uralkodóvá. Az a felismerés, hogy nem ülhetünk ölbe tett kézzel, miközben mások cselekednek.

A jelenlegi kormánykoalíció pártjai mellett a Magyar Szövetség választói közül is sokan azt mondják, hogy értik és érzik a választások tétjét. Látják, hogy nem jó irányba mennek a dolgok, amik csak akkor fognak más irányt venni, ha ők maguk is tesznek érte legalább egy keveset. Arra számítok, hogy magasabb lesz a választási részvétel ezúttal nemcsak a szlovák, de a magyar területeken is.

Robert Ficora egy ellenzéki fanatikus rántott fegyvert, aki korábban a progresszív oldal jelöltjeit támogatta. A progresszívek önmérsékletre intették a tragédia után a közvéleményt. Mennyire lehet, illetve szabad önmérsékletre intve elhallgatni a merényletet megelőző valóságot? Ön szerint mi vezetett az Európában is példátlan esethez?

Azt gondolom, hogy az a fajta társadalmi feszültség, emberek közti frusztráltság az, ahol az okokat kell keresnünk. Ki kellene mondani, hogy a feszültség keltésében nagyban felelős sajnos a választásokon alulmaradt oldal, azok politikusai és sajtója is. Ezzel nem valakire, hanem a jelenségre szeretnék rámutatni.

Szlovákia ma oda jutott, ahol a progresszív, baloldali, liberális oldal a másik véleményt nem elfogadni, hanem legyőzni szeretné. Először extrémistának kiáltja ki azt, aki mást gondol, mint ő. Majd ha nem tudja őt választásokon legyőzni, börtönbe zárná. És ha ez sem működik, akkor egyesek odáig jutnak, hogy fegyvert ragadnak, hogy eltegyék láb alól a gonoszt, a maffiózót, a ki tudja még kit. Mert amilyen jelzőkkel az ellenzéki politika és média illeti az ellenfeleit, az igencsak felelőtlen. Ennek megálljt kell parancsolni.

Úgy tűnik, néha még ezt is ciki nevén nevezni, de meggyőződésem, hogy akkor lehet változást elérni, ha először mindenki veszi a bátorságát és szembenéz a közösségben uralkodó jelenséggel. Enélkül a lépés nélkül, minden csak pótcselekvés.

Ön a Magyar Szövetség 4-es számú listájának 5. helyén indul. Mik a fő üzenetei?

20 évvel ezelőtt annak reményében léptünk be az EU-ba, hogy egy olyan szövetséghez tartozzunk, amely biztonságot, stabilitást és békét nyújt. Ki kell mondani, hogy ez nem sikerült makulátlanul, pár éve pedig – a covid, háború kitörésével – teljesen megváltozott a helyzet. Mostanság tapasztalhatjuk, hogy milyen az, amikor liberális progresszív erők, azonosítatlan érdekek mentén nyomogatják Brüsszelben a gombokat.

Az elkövetkező ciklus olyan komoly kérdésekről szól, mint az illegális migráció, háború vagy béke, a gazdák helyzete, biztonságpolitika, vagy a Green Deal. Természetesen az sem egészséges helyzet, hogy a felvidéki magyarokat érintő témákat anyaországi, vagy erdélyi barátaink tartják a víz felett. Hálásak vagyunk testvérpártjaink kiállásáért, de épp itt az ideje, hogy közösségünket érintő témáknak újra legyen felvidéki képviselete Brüsszelben.

Szlovákia általában sereghajtó az uniós országok között, ami az EP-be való választási részvételt illeti. Ukrajna szomszédjaként a bőrünkön érezzük a háború következményeit. Mivel tud hozzájárulni a békéhez a felvidéki magyar választó?

Azzal, hogy ha tudatosítja, hogy már nem érvényes az a dogma, hogy Brüsszelben úgy sem történik semmi. Az elmúlt évek hibás döntései megmutatták, hogy milyen hatással van ránk, közép-európaiakra a brüsszeli hibás döntések eredménye. Példálózhatunk itt a gazdák helyzetével, az elhibázott Oroszország elleni szankciókkal és még sokáig sorolhatnám a sort. Mind-mind a mi bőrünkön és pénztárcánkon tapasztalhattuk meg ezeknek a következményét.

A felvidéki magyar azzal tud hozzájárulni ennek a változásához, ha 8-án elmegy szavazni, hiszen ahogy a tenger is cseppekből, a brüsszeli parlament is képviselőkből áll össze. Egy-egy csepp szavazattal képesek vagyunk tenni a békéért, biztonságért és egy élhetőbb Európáért.

Brüsszellel kapcsolatban sok kritika jelent meg az elmúlt években. Közös ismérvük, hogy mintha saját polgárai helyett más, idegen érdekeket igyekezne kiszolgálni. Ilyen például a mezőgazdaság, ahol Európa szerte vonultak utcára a gazdák, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek. Ön hogy látja ezt a kérdést?

Gazdáink léte prioritás számunkra és mindenki számára. Ha a gazdák helyzete romlik, azt azonnal érezzük és tapasztaljuk. Csökken a hazai élelmiszerek mértéke, és áruk pedig növekszik. Az EU válasza pedig az, hogy csökkenti a támogatásukat. Ez tarthatatlan, mielőbbi orvoslást igényel. Gazdáink léte nem lehet alku tárgya! Másrészt pedig hatalmas energiákat fektetek a vállalkozói szövetség keretén belül, hogy felhívjam a figyelmet, micsoda értékkel rendelkezünk a mezőgazdaságunk kapcsán.

Csinos marketinggel bármit eladtak már nálunk aranytojásként, miközben mindvégig körülöttünk volt az aranytojás! A termékeny termőföld, a tudás, a tapasztalat. Mindenünk megvan, hogy első osztályú termények kerüljenek ki gazdáinktól. Rá kell ébrednünk újra, hogy ez mekkora lehetőség, mekkora előny! Azon vagyok, hogy ez az ágazat visszaszerezze a társadalmi megbecsülését, másrészt pedig politikai értelemben is olyan körülményeket kell teremtenünk, hogy meg tudjanak élni ebből az ágazatból. Mellesleg a gazdatüntetésekkel megmutatták, micsoda tartás van ezekben az emberekben! Amikor valami ellehetetlenülne, kezükbe veszik a sorsukat.

Azt hangoztatja, hogy újra kell írni Európa kottáját. Ez mit jelent pontosan?

A jelenlegi politika, amit az EU képvisel egyértelműen hibás. Játékszer vagyunk csupán a nyugat és a kelet közti harcban, érdekellentétben. Rajtunk áll, hogy tudunk, illetve akarunk-e ezen változtatni. Békében akarunk élni, és nem a háború támogatásáról vitatkozni. Míg otthon a gabona olyan minőségű, hogy nyomába sem érhetnek a környező államokban, addig nincs szükségünk kétséges ukrán gabonára. Az illegális migrációra nemet tudunk mondani, mert éppen elég humánusak vagyunk ahhoz, hogy az ukrajnai menekülteket befogadjuk, és ahhoz is éppen elég éberek, hogy az illegális migránsokat meghagyjuk azoknak, akik tárt karokkal várták őket, de már nem tudnak velük mit kezdeni.

Az EU alapelveit továbbra is értjük, ugyanakkor az importált idegen ideák nem kerekedhetnek a mi szuverén nemzetállami elképzeléseink fölé. Tudjuk, hogy miként szeretnénk élni, és arra törekszünk, hogy ez a jogunk meg is maradjon. A változáshoz viszont olyan képviselőkre van szükség, akik ezt a nem könnyű feladatot felvállalják és apró pénzre is váltják.

Minden választópolgár összesen két karikát adhat az adott lista jelöltjeire. Ön kire adja a másik voksát és miért?

Berényi Józsefre, hiszen ő a listavezető és ő rendelkezik a legnagyobb EU-s és nemzetközi tapasztalattal és kapcsolatokkal. Egykori külügyi államtitkárként is tevékeny volt, jelenleg is  az EP mellett működő Régiók bizottságának a tagja. A politikai felkészültségén túl pedig nagyra becsülöm, hogy kész minden megosztó témában megszólalni, akkor is, ha ezzel szemben megy az árnak, de a mi érdekeinket és értékrendünket képviseli. Az EP-ben pont erre van szükség!

Köszönöm az interjút.

Király Zsolt