Európában egyre nagyobb gond a felmelegedés. Ebben a városok is ludasak

Nyitókép: Körkép.sk

Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, mely fokozottan ki van téve az emelkedő hőmérsékletnek és a hőséggel kapcsolatos elhalálozásoknak. Ezen problémákért bizony a városok is okolhatók. A Sweco építészeti vállalat „Urban Insight” jelentésére hétfőn hívta fel a figyelmet a The Brussels Times.

Az európaiak több mint 70 százaléka jelenleg városokban él. 2050-re ez a szám várhatóan 84 százalékra emelkedik. Európában a hőmérséklet kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a globális átlag. Brüsszelben immár kritikusnak tartják a helyzetet, számo be róla a The Brussels Timesra hivatkozva a TASR.

A Sweco 24 európai város hőszabályozási tervét vizsgálta meg, és „jelentős hiányosságokat” talált klímaterveikben.

„Az extrém felmelegedés jelentős kockázatot jelent a közegészségügyre, az energia-infrastruktúrára és a városok gazdasági termelékenységére”

– áll a jelentésben, megjegyezve, hogy az elmúlt 20 évben a hőség okozta elhalálozások száma mintegy 30 százalékkal nőtt.

A városi „hősziget”-nek nevezett hatás hozzájárul az európai hőmérséklet gyorsabb általános növekedéséhez. Brüsszelben akár nyolc Celsius-fokkal is magasabb a hőmérséklet, mint a környező vidéki területeken.

A „mérsékelt hőstresszes” napok száma (azaz, amikor 26°C és 32°C közötti hőfokot mérünk) 2020 és 2100 között a városban várhatóan 150 százalékkal növekszik, ami minden évben további kilenc forró nappal bővül. A jelentés szerint az olyan észak-európai városokban, mint Koppenhága, Stockholm és Oslo, a hőhullámok a becslések szerint legalább 140 százalékkal növekednek 2020 és 2100 között.

A jelentés felhívta a figyelmet a hőhullámok időtartamának jelentős növekedésére is, amelyek veszélyt jelentenek a közegészségügyre, az infrastruktúrára és az erőforrásokra. A brüsszeli forró napok száma, mely 2020-ban tizennyolc volt, 2100-ra több mint kétszeresére, 40-re nő.

Brüsszel klímatervében a természeti adottságok javításán alapuló megoldások szerepelnek, például a zöldterületek bővítése által.

„Az európai városok klímaterveiben nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a veszélyeztetett csoportok védelmére az óvodák, a szociális intézmények, az idősotthonok légkondicionálásának javítására”

– mondta Séverine Hermand, a Sweco tervezési szakértője. A 2021–2027 közötti időszakra az EU 680 milliárd eurós költségvetést különített el az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre.

teraz.sk, Körkép.sk