Kezdődik a csillagászati nyár: ma lesz az év leghosszabb napja és legrövidebb éjszakája

Nyitókép: 24.hu

Június 21-én, pénteken közép-európai idő szerint 17.54-kor veszi kezdetét a nyári napforduló, s ezzel hivatalosan is elkezdődik a csillagászati nyár.

Az egyezményes koordinált világidő (UTCA) szerint a nyári napfordulóra idén június 21-én 15.54-kor kerül sor. Az északi féltekén ilyenkor veszi kezdetét a nyár, a déli féltekén pedig a tél.

A nyári napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap delelési helye az égbolton délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, és az év leghosszabb nappalát adja, következésképpen a legrövidebb éjszakát.

Idén péntekről (június 21.) szombatra (június 22.) virradó éjjel lesz a legrövidebb ideig sötét az évben. Az éjszaka mindössze 7 óráig és 59 percig fog tartani. Innentől kezdve az északi féltekén rövidülni fognak a nappalok – egészen december 22-ig, a téli napfordulóig –, a déli féltekén pedig hosszabbodni.

A Szent Iván napján gyújtott tűz megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen

A nyári napfordulóhoz köthető szertartásokat június 24-én, Keresztelő Szent János napján tartották, így a pogány ünnep hosszú évszázadok után összekapcsolódott a keresztény hagyománnyal.

Szent Iván éjszakáját (az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakból származik) a nyári napfordulótól valójában három nap választja el. Ez azért van így, mert korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett, de az időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok következtében eltávolodott egymástól ez a két ünnep.

Szlovákia területén a nyári napforduló ünnepléseként került sor a Szent Iván-napi tűzgyújtásra. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, illetve raknak a mai napig, hogy elűzzék vele a sötétséget.

Szent Iván napján kellett leszedni a gyógynövényeket, viszont ültetni és mosni nem szabadott. A szerencse annak az embernek kedvezett, akinek sikerült elfognia és magánál tartania a szentjánosbogarat.

A Szent Iván napján gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen és elősegíti a jó termést. A tűznek egészség- és szerelemvarázsló szerepe is volt, közvetlenül a tűz átugrálása, valamint a felette füstölt különféle növények révén.

Az egyes régiókban a völgyek legmagasabb pontjáról legurított égő, tüzes kerekekkel szimbolizálták a Nap süllyedésének kezdetét. Ezenkívül elterjedt volt még fáklyadobás, illetve a magas oszlopokon végzett kerékgyújtás.

Teraz.sk/Körkép.sk