A komáromi Szinnyei József Könyvtár a könyvkölcsönzés mellett számos nagyszerű lehetőséget kínál a művelődésre, szórakozásra, aktív kikapcsolódásra. Havonta megjelenő programjai között minden korosztály megtalálhatja a kedvére valót, a kisgyermekektől egészen a szépkorúakig.
Most, a karácsonyt megelőző időszakban, a könyvtár éppen a szenioroknak tartott egy nagyszerű, kellemes hangulatú kézműves foglalkozást, ahol az érdeklődők a népi mesterségek közül a nemezelés alapjaival ismerkedhettek meg – lehetőséget teremtve ezzel egyedi kivitelezésű karácsonyi ajándék készítésére is.
A nemezelés alapjait bemutató foglalkozáson az egymás társaságának is örvendő fiatalos hölgyek egy kedves nemezbaba készítésébe fogtak Balázs Lilla útmutatása alapján, aki a népi mesterségek képzett, szakavatott tudója.
A nemezelés napjainkra ismét közkedvelt foglalatossággá vált, éppen a régi kézműves szakmák felélesztésének jótékony hatására. A foglalkozás kezdetén számos hasznos tudnivalóval ismerkedtek meg az érdeklődők, elsősorban, hogy mi is a nemez.
Mi a nemez?
A nemez gyapjúból vagy szőrből tömörített vastag, posztószerű anyag. Tájainkon leginkább juhgyapjúból készítettek nemezt. Kétféle nemezelési technikát ismerünk, tűnemez, vagyis száraz nemez, amit egy nemezelőtű segítségével végeznek; a másik a vizes–szappanos nemezelés, ehhez a technikához értelemszerűen meleg vizet és szappant használnak, és a gyapjút kellő állagúvá gyúrják.
A foglalkozásvezetőtől azt is megtudhattuk, hogy számos tárgy készülhet nemezből: kalap, sapka, mellény, különféle játékok, mesefigurák, dísztárgyak táskák, stb. Nem mellékes dolog, hogy már az ősmagyarok is felhasználták ezt a természetes anyagot jurtáik, ruházatuk elkészítéséhez.
A foglakozásvezető mester, Balázs Lilla számára feltettük a kérdést, miben különbözik, miben tér el a módszertani folyamat a különböző korosztályok gyakorlati bevezetésében, hiszen ő nyári kézműves táborokban, alkotóházakban gyakran foglalkozik gyermekcsoportokkal és az ifjúsággal, jelenleg pedig a szeniorokat vállalta fel.
„Egyáltalán nincs különbség, minden az egyénen múlik – állítja Lilla -, ki mennyire mélyed bele egy-egy népművészeti ágba, aztán mennyire válik gyakorlott nemezelővé. Ebből a kezdő csoportból is fölfejlődhetnek profi nemezelők. Soha nem lehet tudni, hogy egy gyerek, vagy egy érettebb korú személy mennyire bontakoztatja ki majd alkotóvágyát – kerülhetnek a népművészet mesterei közé fiatalabb és idősebb személyek egyaránt.
A határ a csillagos ég, a fejlődés pedig az egyénen múlik. Mindenkiben ott rejlik a nagy alkotó, akit szorgalommal, kitartással elő lehet hívni”.
A beszélgetés közben a munkafolyamat egy percre sem állt meg, az asszonyoknak szorgalmasan járt a kezük, és vízzel, szappannal igyekeztek egyre jobban összezsugorítani az anyagot, hogy elkészüljön a nemezbaba fejecskéje. Őket is megkérdeztük, hogy milyen céllal érkeztek a foglalkozásra, a társaság öröméért-e, vagy a munkafolyamat megismeréséért.
„Szerettem volna kipróbálni, hogyan viselkedik ez az anyag” – válaszolja sok évtizedes óvónői gyakorlattal, nem kevés kézügyesség-fejlesztő foglalkozással a háta mögött Balla Rózsika. „Érdekel, hogyan tudok majd a gyapjúból alkotni saját magam. Egyelőre még nem haladok vele úgy, ahogy szeretnék, de igyekezni fogok, hiszen ajándéknak szánom – olyan személynek, akiről tudom, hogy nagyon értékeli a saját kezünkkel készített alkotásokat”.
Balázs Lilla a munkafolyamat során felmerülő sikertelenségre reagálva elmondta:
„Minden alkotási és tanulási folyamatnak része, hogy vétünk, de mindig újrakezdhetjük. Ha szétesik az anyag nemezelés közben, semmi gond, azt a részt nyugodtan le lehet szedni, vagy vágni. A hiba része a tanulási folyamatnak. Olyan anyaggal dolgozunk, ami egy természetes anyag és hogy miképpen viselkedik, annak lényege a kiismerés. Minél többször találkozunk egy anyaggal, annál jobban kiismerjük annak a viselkedését.
Amikor Edison regiment próbálkozás után végre feltalálta a villanykörtét, állítólag azt mondta, a korábbi kísérletsor nem több száz elrontott dolog volt, hanem állandó újrapróbálkozás, hogy egyszer sikert hozzon”.
A buzdító szavak hatására a szorgos hölgyek tovább folytatták a munkát, miközben azt is megtudhattuk, mindegyiküknek megvan az elképzelése, kinek is ajándékozza majd a kis nemezbabát – unokájának, lányának, a legelső saját magának, hogy legyen minta a következő készítésére; de olyan is akadt, aki a nyugdíjas klub díszítésére viszi majd el, másokat is bíztatva erre a tevékenységre.
A komáromi Szinnyei József Könyvtárában eltöltött idő nagyon kellemesnek és hasznosnak bizonyult minden jelenlévő számára.
Buday Mária
Nyitókép: Buday Mária
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
