Valódi adventi hangulatot teremtett a Concordia Vegyeskar a komáromi Szent András-bazilikában

Nyitókép: Körkép.sk

Kodály Zoltán születésének 142. évfordulója alkalmából bensőséges, meghitt hangulatú zenei előadásra került sor a komáromi Szent András-bazilikában, összekötve az esti hálaadó adventi szentmisével; mindez a Concordia Vegyeskar közreműködésével.

Kodály Zoltán, a zenepedagógia atyja éppen e csodálatos, Istengyermek-váró adventi időszakban, 1882. december 16-án született, ami összekapcsolta az adventi szentmisét a Concordia Vegyeskar koncertjével.

A szentmise menetét az énekkar a liturgikus énekek szolgálatával kísérte végig, vezényelt Stubendek István karnagy, közreműködött Stubendek László. Az istentisztelet liturgiájában hálát adtak az énekkar meglétéért és működéséért, ugyanakkor imádkoztak a már elhunyt tagjaik lelki üdvéért is.

A szertartás folyamán több adventi ének is elhangzott, amely valódi lelki táplálékul szolgál ebben a várakozással teli időszakban, s megadja a karácsonyvárás valódi értelmét.

Ébredj, ember, mély álmodból, / Megszabadulsz rabságodból,
Közelít már üdvösséged, / Eltörlik már minden vétked.

Elküldé az Úr angyalát, / Hogy köszöntse Szűz Máriát,
Kinek tiszta, szűz méhébe / Alászállt az örök Ige.

A Concordia Vegyeskar – mint rendszeres résztvevője a galántai Kodály Napoknak, sorozatosan kiérdemelve az aranykoszorús minősítést – szívügyének tekinti Kodály Zoltán hagyatékának éltetését, ápolását, így művei, feldolgozásai a szentmisét követő koncerten is jelen voltak repertoárjukban.

Számukra egyértelmű, hogy nem csupán a kerek évfordulókon, de minden évben megemlékezzenek a mesterről. Hiszik és vallják a kodályi gondolatot, mely szerint „Az igazi művészet az emberiség emelkedésének egyik leghatalmasabb eszköze, s aki azt minél több embernek hozzáférhetővé teszi, az az emberiség jótevője”.

A Szent András-bazilikában megtartott koncerten a Kodály-művek mellett középkori antifónák is felcsendültek. Ezek közül az egyik legszebb, legismertebb a Jöjj el Emmanuel (Veni, veni Emmanuel) kezdetű lélekemelő adventi ének volt, amely feltehetően a 14–15. századból származik. E zenemű különösképpen a templomi tér misztériumában érvényesül – visszatükrözve az emberi lélek vágyódását, amely mind a béke, a szabadság, a szeretet, a szépség felé irányul. A középkori művet a Concordia Vegyeskar latin nyelven adta elő, mi most a magyar változatát tesszük közzé.

Jöjj el, jöjj el Emmánuel, csak Téged áhít Izrael,
és Hozzád sóhajt untalan, mert Isten híján hontalan.
Meglásd, meglásd, ó, Izrael, hogy eljövend Emmánuel!

Jöjj el, jöjj el, ó, Jessze vesszeje, és állj a rossznak ellene!
A mélyből mely már eltemet, s a tűzből mentsd ki hívedet!
Meglásd, meglásd, ó, Izrael, hogy eljövend Emmánuel!

Jöjj el, jöjj el, ó, Napkelet, ím árva néped költöget.
Törd át a sűrű éj ködét, és oszlasd gyászát szerteszét!
Meglásd, meglásd, ó, Izrael, hogy eljövend Emmánuel!

A Concordia Vegyeskar a komáromi Szent András-bazilikában valódi adventi hangulatot teremtett. A szertartást és koncertet követően a kórus tagjai az Európa-udvarba vették útjukat, ahol éppen egy éve nagyon szép domborműves emléktáblát avattak fel a halhatatlan zeneszerző tiszteletére, amely a kórus kezdeményezése által valósulhatott meg.

A szép megemlékezés Kodály Zoltán emléktáblájának megkoszorúzásával ért véget.

Buday Mária

A templomban készült fotók a szerző felvételei.