Tavaly június óta, amikor a rekonstrukciós munkálatok megkezdődtek, a tervek szerint folytatódik az oroszvári kastély helyreállítása. A projektben azonban változások történtek egy egyedülálló régészeti lelet miatt. Erről a helyszíni látogatáson tájékoztattak a kivitelező és a régészeti kutatás kivitelezőinek képviselői.
A régészek a keleti és a nyugati udvarban végeztek kutatásokat, ami általában a hasonló rekonstrukciók része. A Nagyszombati Egyetem régészcsoportja doc. Dr. phil. Erik Hrnčiarik vezetésével azonban egyedülálló leletre bukkant – egy ősi vízvezetékre. A római kori vízvezeték 80 cm-rel a mai felszín alatt található, kőből készült, az alját pedig római kori téglák, úgynevezett tegulák képezik.
A régészek számításai szerint a rómaiak 51 tonna követ és több mint 80 tegulát használtak fel a vízvezeték megépítéséhez. A téglák némelyikén megmaradt a készítő neve, másokon még egy kutya lenyomata is látható, amely átfutott rajtuk, miközben a napon száradtak.
A vízvezeték 91 centiméter magas, a víz pedig egy harminckét centiméteres csatornában folyt, ami körülbelül egy római láb szélességének felel meg. Hogy hol állt az épület, amelyre szánták, és mire használták a rómaiak, az máig rejtély.
A régészek becslése szerint az építmény római katonák fürdőjeként szolgálhatott. A lelet fontossága miatt a Pozsonyi Regionális Műemlékvédelmi Hivatal kérte annak a föld alatti épületnek az áthelyezését az udvarház technológiájához, amelyet éppen a lelet helyére terveztek. A Szlovák Köztársaság Kormányhivatala helyt adott a kérésnek, és folytatta az áthelyezést, ami változásokat okoz a projektben, és a megvalósítás módját is érinti.
A cselédlakásban is folynak a munkálatok
A rekonstrukció kezdete óta a kastélyban munkálatokat végeztek az épületbe történő beázás megakadályozására, valamint a korábbi építkezési eszközöket és egyéb elszállításra szánt tárgyakat is elbontották.
A felújítás során a faszerkezetek és -elemek dendrológiai és mikológiai felmérése is megtörtént, amely alapján a fából készült teherhordó részek – mennyezetek és tetőgerendák – statikai felmérése is elkészült.
Az értékes belsőépítészeti elemek állapotát is vizsgálták és értékelték a javasolt restaurálási és iparművészeti helyreállítási terjedelemhez viszonyítva (ajtók, ablakok, falburkolatok, mennyezetek, eredeti padlók, kandallók). Az értékes elemeket fokozatosan szétszerelik és előkészítik a restauráló műtermekbe való átadásra, mint például a fal- és mennyezetcsempék, festmények, kőpadlók, stb.
Elkészült az első föld alatti emelet téglaboltozatainak statikai értékelése, valamint a statikai értékelés alapján a teherhordó szerkezetek további statikai biztonsága. A szükséges munkamennyiséget csökkentő új projekt alapján a kastély alapjainak alápincézése is megtörténik.
A helyiségek eredeti téglakerítésének rekonstrukciója is folyamatban van, a faelemeket és falakat fokozatosan kezelik és besugározzák a faféreg ellen, az eredeti fafödémeket pedig betonnal zárták.
Ezzel párhuzamosan a cselédlakás épületben is folynak a munkálatok. A vadnövényeket kitakarították, és a kidőlt mennyezeti szerkezetek törmelékét eltávolították. Elkészült az épület statikai felmérése, beleértve a pincét is, valamint a sérült részek statikai biztonságának felmérése a bontási munkálatok megkezdése előtt. Az értékelés alapján már megkezdődött az épület bontása is.
A cselédházban régészeti felmérést is végeztek, amely a homlokzat eredeti kőelemeit és az ablakbélést kategorizálta. A kivitelező megpróbálta újra felhasználni az eredeti égetett téglákat, azonban a felmérésük alapján az új teherhordó részek új, tömör égetett téglából készülnek majd.
A rekonstrukció várhatóan 2029-ben fejeződik be, becsült költsége közel 110 millió euró.
Körkép.sk/sajtóhír
Nyitókép: Trnavská univerzita v Trnave (truni.sk)
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
