Csíz fürdőjét átjárta a gömöri magyar népi kultúra – képes beszámoló

Ebben az évben Csíz adott otthont a Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélyének. Mivel a község fürdője révén Gömör egyik jellegzetes települése, érdemes néhány mondatban feleleveníteni történetét.

Csízt először 1274-ben említik írásos források „Chyz” néven, de már korábban is lakott volt. Kezdetben a Tukó család birtoka volt, majd más nemesi családokhoz került. A települést 1566-ban és 1682-ben a törökök elpusztították. 1773-ban 15 jobbágy-, 7 zsellér- és egy vagyontalan család élt itt. 1883-ra már 71 házában 559 lakos lakott, akik elsősorban mezőgazdaságból éltek.

A gyógyhatású vízre 1860-ban bukkant rá egy helyi gazda, aki kútásás közben sós, ivásra alkalmatlan vizet talált. Később kiderült, hogy a víz jód- és brómtartalma miatt gyógyító hatású. Egy részvénytársaság alakult a fürdő kiépítésére, és a létesítmény hamar népszerű üdülőhellyé vált. A szocializmus első évtizedeiben a fürdő hanyatlásnak indult, de a hetvenes években MUDr. Andráš Rudolf főorvos és a lelkes helyiek összefogásával új lendületet kapott. A nyolcvanas évekre korszerű gyógyfürdővé fejlődött, ahol sokan találtak enyhülést betegségeikre. A rendszerváltás után is folytatódott a fejlesztés, bár az egészségbiztosítási rendszer átalakulása bizonytalanná tette a fürdő jövőjét.

A kultúra mindig is fontos szerepet játszott a csízi fürdőéletben. A különböző vidékekről érkező gyógyulni vágyók számára a kulturális programok pihenésük szerves részét képezték, de a többségében magyarajkú helyiek is aktívan ápolták népi hagyományaikat. Ez a kulturális tevékenység mára a község egyik legfontosabb értékévé vált – köszönhetően a Csemadok helyi szervezetének és annak elhivatott tagjainak.

Idén itt, Csízben rendezték meg a Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélyét. A 31. alkalommal megtartott rendezvény fő szervezője a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya volt, de részt vett benne a Gömör-Kishonti Művelődési Központ, Csíz község önkormányzata és a Csemadok Helyi Alapszervezete is.

Az ünnepélyt Agócs Ildikó, a területi választmány új elnöke nyitotta meg, míg a vendégeket Július Tkáč polgármester köszöntötte a község nevében.

A fellépők között szerepelt a Nagyidai Hagyományőrző Csoport, Arany Niki énekesnő, a Balogfali Fürtöcskék, Hencz Ádám népmesemondó, a Gesztetei Barkó Menyecskék, Szaniszló Dániel énekes, a rimaszombati Blaha Lujza Vegyeskar, valamint Čarnoky Éva zongoraművész és természetesen Páko Marika a Mákvirágokkal. A programot Csank Tímea, détéri moderátor vezette le.

A rendezvény egyik legkedvesebb mozzanata a házi kalácsok és sütemények versenye volt. A 19 benevezett finomság közül a zsűri így döntött:

3. hely: a radnóti csemadokosok mákos rétese

2. hely: Csernok Éva krémes süteménye

1. díj: Kiss Irénke „Napraforgója”

A község különdíját Hencz Erzsébet nyerte el, aki a díjat Július Tkáč polgármestertől vehette át.

A rendezvény végén Agócs Ildikó zárszavában köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek az esemény megszervezésében. Hangsúlyozta, hogy a Csemadok tevékenysége ismét visszanyerheti méltó helyét közösségi életünkben. „Ma a csemadokos láng Csízben égett. Vigyük ezt tovább, ne hagyjuk kihunyni!” – buzdította a jelenlévőket.

A Körkép.sk a közönség soraiból is megkérdezett egy helyi lakost, Farkas Margitot:

„Nagyon jónak tartom az ünnepélyt. Meglepően színvonalas volt a műsor, a jól összeállított fellépések alatt egy percig sem unatkoztam” – nyilatkozta elégedetten.

Mede Géza

kép és szöveg: a szerző felvételei