Az utóbbi évek legsúlyosabb diplomáciai válsága alakult ki a Közel-Keleten

Négy közel-keleti ország is megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Katarral

Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom megszakította a diplomáciai, szárazföldi és tengeri kapcsolatokat Katarral. Ez az utóbbi évek legsúlyosabb diplomáciai válsága a Közel-Keleten.

Szaúd-Arábia hétfőn kijelentette, hogy a lépésre azért volt szükség, hogy megvédje magát a Katarból áramló terrorizmus és extrémizmus ellen. A szaúdi katonaság kiutasította a koalíciós hadseregekből a katari katonákat, akikkel eddig együtt harcoltak Jemenben. A földi, légi és tengeri kapcsolatok szüneteltetése lényegében a határok lezárást jelenti.

Katar térségbeli kiközösítésére azután került sor, hogy hackerek egy csoportja kényes információkat szivárogtatott ki május végén, amelyek tartalma sértetta Washingtont és a többi Perzsa-öbölbeli ország vezetőjét. Katar szerint a kiszivárogtatott információk hamisak, és nemzetközi lejárató kampány folyik ellene.

Katart már régóta kritizálják, amiért támogatja az iszlamistákat, a valódi ok azonban az Arab Tavasszal van összefüggésben.

Kicsi a bors, de erősek a barátai

Katar egy kicsi ország, de 2,6 milliós lakossága büszkélkedhet a legnagyobb egy főre eső jövedelemmel – 129 700 dollár évente. Külföldi tőkebefektetéseinek értéke eléri a 335 milliárd dollárt, felvásárolta Európa legmagasabb felhőkarcolóját, a London Shardot.

Katar a világ legnagyobb cseppfolyósított gáz (LNG) exportőre (Lengyelországon keresztül hamarosan Szlovákiába is szállítanak majd), ő működteti a Szlovákiáról is nemrég riportot készítő Al Jazeera pánarab hírtelevíziót, 2022-ben foci vb-t szeretne rendezni. Az elég ingatag régióban amolyan beavatkozó szerepet játszik.

Míg 2003-ban Szaúd-Arábia és a többi öböl menti ország elutasította, hogy területére USA támaszpontot telepítsenek, Katar elfogadta, és jelenleg is 10 ezer amerikai katona állomásozik az országban.

Az elmúlt hónapokban Katar tetemes mennyiségű tőkét pumpált az orosz Roszneft olajvállalatba, ő a harmadik legnagyobb részvényese a Volkswagen csoportnak, az egyik legnagyobb befektetője a Barclays banknak, miután 2008 után kisegítette a megszorult pénzintézetet. Az ország sok pénzt fektetett a török építőiparba is.

Fenyítés

Katarra már régóta neheztelnek szomszédai. A kis ország – méretéhez képest – elég merészen támogatja a közel-keleti országok kormányainak ellenzékeit, nagy szerepet vállalt az Arab Tavasz eseményeiben is. Ráadásul a kis ország változó intenzitású kapcsolatokat ápol Iránnal és a Muzulmán Testvériséggel, amit szomszédai gyanakodva figyelnek.

Gazdasági helyzete az olcsó energiaárak miatt kicsit megtorpant, de 135 évre elegendő, felszín alatti földgáz tartaléka még így is kellően stabil bevételt biztosít számára.

Mindenesetre Szaúd-Arábia és a többi érintett ország lépése egyelőre csak verbális jellegű, és jelenleg még kicsi az esélye, hogy valódi konfliktussá növi ki magát. Talán csak a kívülálló, kezelhetetlen és nagyszájú kisöccsüket szeretnék megregulázni. Persze érdemes megjegyezni, hogy Katar kiközösítésének hírére enyhén emelkedni kezdett az olajár is…

Körkép.sk, Bloomberg.com, TheGuardian.com

Nyitókép: yahoo.com