Nyitókép forrása: aktk.in
Szerdán nem kora délután, nagyjából fél egykor megkezdődött a vietnami fővárosban, Hanoiban Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető kétnapos csúcstalálkozója.
Először zárt ajtók mögött egyeztetnek, majd kíséretükkel együtt díszvacsorán vesznek részt. A szakértők azt találgatják, hogy sikerül-e áttörést elérni a nyolc hónappal ezelőtti, szingapúri találkozóhoz képest, amelynek ígéreteinek legfontosabb részei még nem teljesültek
Mi várható?
A Startfor amerikai geopolitikai agytröszt elemzése szerint mind az USA, min Észak-Korea előnyöket akar elérni, és egyáltalán nem zárkóznak el a kompromisszumoktól. Washington például hajlandó volt félretenni az Amerikától megszokott „mindent, vagy semmit” álláspontot a Koreai-félsziget atommentesítése kapcsán. Ennek oka, hogy Észak-Korea aligha siet feladni az egyetlen eszközét, amellyel sakkban tarthatja a nemzetközi közösséget.
Az USA ugyanakkor inkább arra fókuszál, hogy saját területének atomfenyegetettséget csökkentse, amihez a fagypontnál „melegebb” diplomáciai kapcsolatok nagy segítséget nyújtanak.
Észak-Korea elsődleges célja az ellene elfogadott nemzetközi szankciók csökkentése, és cserébe minimum látványos – ha nem is lényeges – tesz az atommentesítés felé.
„Miután évekig építették az atomprogramjukat és annak gazdasági hátterét, Pehenjan nem adja majd olcsón magát”
írja a Stratfor. Az agytröszt szerint a találkozó kimenetele valószínűleg egy olyan kompromisszum lesz, amelyet el lehet majd adni előrelépésként, miközben enyhíti az USA-ra nehezedő nukleáris fenyegetettséget. Az észak-koreai fegyverkezési nyilatkozat elfogadása az USA követeléseinek egyik sarokköve. Ez tartalmazza az észak-koreai nukleáris arzenál, az urándúsítás helyszíneinek és a rakétagyrak teljes körű számbavételét.
Van esély lényeges megoldásokra is
A csúcstalálkozón azonban tényleges előrelépések is születhetnek. Például a Koreai Háború Békenyilatkozata, amely erősen szimbolikus jellegű. Már régen ott hever a döntéshozók asztalán. A nyilatkozat az 1950-53-as koreai háború tényleges lezárása előtt nyitná meg a kaput (hetven év után is csak fegyverszünet van érvényben). A tető alá hozása sem ütközik különösebb akadályba: mivel nem aláírása nem követeli meg az amerikai Kongresszus jóváhagyását, nem is bír kötelező érvénnyel, ugyanakkor elismeri a háború végét, amivel teljesülne a nyolc hónappal ezelőtt Szingapúrban tett, a stabil békerendszer megteremtésérő szóló ígéret.
Észak-Korea számára a szankciók feloldása körül forog majd a találkozó. Trumpnak elég nagy a mozgásköre e tekintetben, nem szorul a Kongresszus jóváhagyására, de stratégiai szempontból aligha fog gyorsan enyhülni a szankciós nyomás. Amerika számára túl kockázatos a lépés, ezért arányosan nagy eredményeket követelne Észak-Koreától – és persze az is fontos kérdés, ki lép először a bizalom jeleként vállalva a kockázatot.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
