Brexit: Nagy-Britannia számára továbbra is elfogadhatatlanok az EU feltételei

Nyitókép forrása: bloomberg.com

Semmivel sem kerültek közelebb az áttöréshez az EU és Nagy-Britannia között zajló Brexit-tárgyalások. London ugyanis elutasította az Unió legújabb ajánlatát, mivel azt elfogadhatatlannak ítélte meg.

Pedig már csak három hét van hátra a végső határidő lejártáig, amikor is megállapodással vagy anélkül, de az EU és a britek sorsa minden értelemben különválik. A napok óta tartó tárgyalások vasárnap is folytatódnak Boris Johnson brit kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke között.

Johnson nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy bármilyen megállapodás is születik, annak tisztességesnek kell lennie, és tükröznie kell, hogy Nagy-Britannia szuverén állammá válik.

A brit miniszterelnök szerint a megállapodás legfőbb akadálya az az uniós elvárás, hogy Nagy-Britannia a kiválás lezárulta után is kötelezze magát az uniós szabályok és szabályozások betartására, azok jövőbeli változásaival egyetemben.

Mindenképp fájdalmas lesz az átmenet

Az érem egyik oldala, hogy ha nem születik megállapodás Brüsszellel, akkor a briteknek a Világkereskedelmi Szervezet szabályai szerint kell kétoldalú szerződésekkel megállapodásra jutniuk minden egyes tagállammal. Ennek hátulütője, hogy jóval drágábban (magasabb vámok, nagyobb bürokratikus akadályok mellett) férhetne csak hozzá az uniós piachoz és pénzügyi rendszerhez. Ez pedig súlyos hatással lehet a brit gazdaságra.

A másik oldalon ott van a 2016-os Brexit-népszavazás eredménye, amely azt mutatja, hogy Angliában tömegek maradtak ki a globalizmus és az uniós tagság előnyeiből. De akad más példa is: nem csak a Brexit miatti bizonytalanság, de maga az uniós károsanyag-kibocsátási követelményrendszer is súlyosbította az egyébként is gyengélkedő brit autóipar helyzetét, amely így ma már az összeomlás szélére sodródott.

A sok-sok negatívum mellett tehát akadnak pozitívumok is, mégpedig elég meggyőző pozitívumok. A britek mentesülnek az évi nettó 9,8 milliárdos uniós költségvetési hozzájárulás alól. Érdemes tudni azt is, hogy London mindig is különutas EU-tag volt, és tagsága inkább kényszerű stratégiai döntés volt, semmint jóléti célok teljesítésére irányuló törekvés. Sokan ezt úgy fogalmazzák meg, hogy a britek feladata az EU-ban a német dominancia ellensúlyozása volt, garantálva az európai status quót. E tekintetben tehát az egyre mélyebb integrációt hirdető Brüsszel törekvései enyhén szólva is kevésbé rokonszenvesek a szigetország számára.

A Brexit gazdasági nehézségeinek ellensúlyozására a brit kormány már egy 10 milliárd fontos mentőcsomagot is elkülönített a költségvetésből. Elég elszántnak tűnnek, legalább próbálják azt mutatni, hogy fel vannak készülve a megállapodás nélküli kiválásra.

Ráadásul, kereskedelmi zavarokra, a határon átmenő fuvarozás és személyszállítás területén is jó eséllyel számítani kell a jövő év elejétől, amikortól  a brit-európai határok többé már nem lesznek „légiesek”.

Közben Brüsszel nyomatékosan arra kérte az EU-tagállamokat, hogy ne törekedjenek külön megállapodásra Nagy-Britanniával – legalábbis ne az EU kihagyásával.

Körkép.sk