Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Hassene Dridi

 

Áll a bál Tunéziában, az államfő puccsot hajtott végre, a kormányzattal elégedetlen tömegek pedig abban reménykednek, hogy a radikális beavatkozás megnyitja az utat egy működőképesebb garnitúra előtt. Az észak-afrikai országban már régóta egymást érik a tüntetések, vagy a kormány koronavírus elleni intézkedései, vagy a gazdasági hanyatlás miatti állástalanság (és kilátástalanság) miatt.

 

Kajsz Szajed tunéziai elnök feloszlatta a parlamentet, és ezzel az Arab Tavasz óta nem látott módon sodorta veszélybe az ország demokratizálódási folyamatát. Már ha lehet ilyen folyamatról beszélni. A történések azonban önmagukért beszélnek. Szajed július 25-én feloszlatta a parlamentet, bejelentette Hicham Mechichi miniszterelnök és kormány leváltását, és átvette a végrehajtói hatalom gyakorlását. Mindezt úgy, hogy az ország alkotmányossága nincs szavatolva, tekintve, hogy az Alkotmánybíróság jelenleg működésképtelen.

 

Szajed mindezt a tunéziai alkotmány 80. paragrafusára hivatkozva lépte meg. A vonatkozó passzus lehetővé teszi, hogy az elnök az állam”közvetlen veszélyeztetése” esetén „kivételes intézkedéseket tegyen”. A kvázi puccsot követően az államfő (immáron kiszélesített jogköröket gyakorolva) bejelentette, hogy 30 napos jogalkotási szünet alatt megoldást keressen gazdasági problémákra és a korlátozó intézkedésekre. Nem lesz könnyű: az emberek tiltakoznak a járvány miatt, de Tunéziában van a legtöbb napi esetszám és haláleset az összes észak-afrikai ország közül.

 

Szajed azonban azt is bejelentette, hogy egy hónaposra (augusztus 27-ig) kijárási tilalmat rendel el, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy este héttől reggel hatig az emberek nem közlekedhetnek sem gyalogosan sem járművekkel.

 

Elméletben alkotmányos, a gyakorlatban viszont…

 

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Tuniszban folyamatosak volt a Mechichi leváltását követelő tömegdemonstrációk, és a külföldi elemzők szerint a tunéziaiak többsége nem fog könnyeket ejteni az elkergetett kormány miatt. A probléma a folytatással lehet.

 

Szajed az alkotmány 80. cikkére hivatkozva vette át a hatalmat és oszlatta fel a parlamentet. Ez a passzus azonban azt is előírja, hogy minden lépését köteles egyeztetni az Alkotmánybírósággal – amely viszont jelenleg üres, nem tölti be senki a posztokat. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy míg Szajed és hívei teljesen alkotmányosnak tartják a radikális lépést, a pozíciójukat féltő parlamenti pártok többsége vitatja az eljárás törvényességét.

 

Ahogy Európa és az ENSZ. Ők inkább amiatt aggódnak, hogy mi lesz az ország sorsa. Az optimista forgatókönyv szerint a szakmája szerint alkotmányjogász Szajed harminc nap után kinevezi saját miniszterelnökét és kormányát, az új kormányfő átveszi a hatalmat, és helyreállítják az ország alkotmányos rendjét.

 

A pesszimista forgatókönyv szerint Szajed követi az ország korábbi, önkényesebb beállítottságú elnökeinek példáját, és húzni fogja az időt a kormány felállítása kapcsán, hogy minél tovább fenntarthassa központosított hatalmát, leszámoljon politikai ellenfeleivel – nem feltétlenül csak átvitt értelemben.

 

Tunéziában így a következő napokban tovább folytatónak a tüntetések, vélhetően Szajed támogatói és támadói egyaránt az utcákra vonulnak. A rendőrség és a katonaság mozgósítása borítékolható. Annyi biztos, hogy a jelenlegi politikai válság a gazdasági helyzet súlyosbodásával fenyeget. Ez Szajednek sem lehet érdeke: ha az emberek nem kapnak működőképes alternatívát a gazdasági gondok kezelésre, nem a parlamentből kibrudált pártok fordulnak Szajed ellen, hanem a tömegek is.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!