Nyitókép forrása: JOHN THYS / AFP

 

A jogállamisági mechanizmust a megfelelő jogalappal fogadták el, összeegyeztethető az uniós szerződések 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Európai Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét, ezért az Európai Unió Bírósága elutasítja Magyarország és Lengyelország keresetét – ismertette döntését az Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.

 

Döntésének indoklásában az uniós bíróság közölte: elutasítja a Magyarország és Lengyelország által benyújtott, az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen irányuló kereseteket.

 

Magyarország és Lengyelország március közepén nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben.

 

A bíróság kimondta, a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van rá, mert valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése, vagy ennek kockázata komolyan fennáll, illetve az, ha ez kellően és közvetlenül érinti az uniós költségvetést. A rendelet alapján hozható intézkedések kizárólag az uniós költségvetés végrehajtásával függhetnek össze. A rendelet tehát az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből eredő védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul.

 

Az uniós bíróság megállapította, hogy a rendelettel bevezetett eljárás nem kerüli meg az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárást, és tiszteletben tartja az Unióra ruházott hatáskörök korlátait. A szerződések 7. cikke szerinti eljárás és a rendelettel bevezetett eljárás célja eltérő és a tárgyuk is egyértelműen különböző – szögezték le.

 

A jogállamiság fogalmának Magyarország és Lengyelország által vitatott értelmezésével kapcsolatban a bíróság úgy ítélte meg, hogy a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes elvek tartalmát és a belőlük eredő követelményeket.

 

Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg a júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.

 

A magyar miniszterelnök 16. számú Szamizdatában a következőket írta a várható ítéletről: „A február 16-ai ítéletből tehát meg fogjuk tudni, hogy a bíróság föderális Európát tart kívánatosnak. Ez nem nagy meglepetés. A bíróság, ha megakadni látta az európai integráció gépezetét, mindig a föderális berendezkedés felé lökte az EU-t: tudatosan szélesítette hatásköreit és aláásta a tagállami szuverenitás bástyáit. Ezek a döntések valójában nem jogi, hanem politikai döntések, ahol a jog csak a politikai akarat végrehajtásának az eszköze.

 

Varga Judit: politikai ítéletet hozott az unió bírósága a gyermekvédelmi törvény miatt

 

Varga Judit magyar igazságügyi miniszter szerint politikai ítéletet hozott az Európai Unió bírósága Magyarországot érintően a gyermekvédelmi törvény miatt. Varga Judit a Facebook-oldalán szerdán közzétett bejegyzésében arra reagált, hogy az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága elutasította a Magyarország és Lengyelország által benyújtott, az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen irányuló kereseteket.

 

A miniszter azt írta, a döntés élő bizonyítéka annak, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával. Hozzátette, „az ítélet egy újabb nyomásgyakorlás hazánk ellen, mert a nyár folyamán elfogadtuk a gyermekvédelmi törvényünket”.

 

„Brüsszel nem tudja annyiban hagyni, hogy a magyar emberek népszavazáson mondhatják el a véleményüket. A bürokratikus elit nem akarja elfogadni a magyarok szabad döntését és véleményét” – fogalmazott Varga Judit.

 

Ifj. Lomnici: az Európai Unió Bírósága beállt a sorba

 

Az Európai Unió Bírósága feladta szakmaiságát és „beállt a sorba”, a mainstream brüsszeli politika kiszolgálója lett – mondta ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában annak kapcsán, hogy szerdán dönt a bíróság a jogállamisági feltételrendszerről.

 

Az alkotmányjogász kijelentette: „biztos, hogy tökéletesen alkalmas a jogállamiság kifejezése, intézménye arra, hogy valódi, szó szerinti boszorkányüldözést folytassanak az égisze alatt tagállamokkal szemben”. Hol az egyik elemét nagyítják fel, hol a másikat, például a média vagy az igazságszolgáltatás függetlenségének ügyét – tette hozzá.

 

„Ember legyen a talpán, aki átlátja”, hány eljárást indítottak Magyarország és Lengyelország ellen csak azért, mert nemzeti, konzervatív, jobboldali kormánya van – fogalmazott.

Felidézte: az uniós bíróság eljárását a magyar és a lengyel kormány kezdeményezte többek között azért, mert álláspontjuk szerint sérül a jogállamiság és a normavilágosság elve a 2020 végén elfogadott kondicionalitási rendeletben. Az uniós jogszabály szerint az uniós források felhasználását jogállamisági feltételekhez kötik, és ha úgy ítélik meg, hogy azok egy tagállamban sérülnek, akkor annak szankciója lehet. Ami azonban nem feltétlenül az EU-s források teljes megvonása – fűzte hozzá.

 

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka nemrég azt javasolta a bíróságnak, hogy utasítsa el a magyar és a lengyel keresetet, mert az uniós joggal összeegyeztethetetlen.

 

Azzal, hogy ötven nappal a magyar választás előtt közvetítik a nyilvános ítélethozatalt, példátlan módon nyíltan beavatkoznak egy szuverén tagállam belügyeibe – fogalmazott.

 

Ez azt mutatja, hogy a bíróság „beállt a sorba”, feladta szakmaiságát, elfogulatlanságát és „deklaráltan is felvállalja azt a szerepet, hogy meg kell büntetni azokat a tagállamokat, amelyek nem a mainstream brüsszeli politikát követik” – mondta ifj. Lomnici Zoltán.

 

Fidesz: Magyarországot valójában a gyermekvédelem miatt akarják megbélyegezni

 

Magyarországot valójában a gyermekvédelem miatt akarják megbélyegezni – így reagált a Fidesz az Európai Unió Bíróságának szerdai ítéletére. A kormánypárt közleményében „hónapok óta tartó politikai bosszúhadjárat újabb állomásaként” értékelte a szerdai ítéletet, amelyben az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága elutasította a Magyarország és Lengyelország által benyújtott, az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen irányuló kereseteket.

 

„Brüsszel nem akar belenyugodni abba, hogy Magyarország nem enged a nyomásgyakorlásnak, a gyermekeket célzó LMBTQ-propaganda megállítására is törvényt hozott, sőt még népszavazást is kiírt. Ezért perelték be Magyarországot, ezért indították az egész „jogállamisági dzsihádot”, ezért akarják megbélyegezni, elítélni és megbüntetni hazánkat” – írta a Fidesz.

 

A kormánypárt szerint Brüsszelben „előre meg volt írva az ítélet Magyarország ellen”, kihirdetését pedig a magyar választásokra időzítették, így akarják a „Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldalt” hatalomra segíteni.

 

Hozzátették: a baloldal miniszterelnök-jelöltje megmondta, hogy a baloldal hatalomra kerülése „főnyeremény lenne Brüsszelnek”, hiszen a baloldali kormány beengedné az LMBTQ-propagandát az óvodákba és iskolákba is.

Április 3-án védjük meg a gyermekeinket, védjük meg Magyarországot! – szólított fel közleményében a Fidesz.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.