Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Libkos
Szerdán Varsóban tett látogatást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Azontúl, hogy Zelenszkij Andrzej Duda lengyel államfővel a két ország egymás iránti elkötelezettségét fejezte ki, fontos kijelentések is elhangzottak.
A lengyel államfő leszögezte, hogy a világ vezetőinek nem szabad az ukránok feje fölött tárgyalni a békéről. Ez valószínűleg üzenet volt Emmanuel Macron francia elnöknek, aki szerdán érkezett többnapos látogatásra Pekingbe, és első napján már arról beszélt, hogy Kínának döntő szerepe lehet az ukrajnai béke felé vezető út megtalálásában. (Más kérdés, hogy egyre nyilvánvalóbb, tárgyalásokra csak Washington jóváhagyásával kerülhet sor – a szerk.).
Zelenszkij kijelentette, hogy Lengyelországnak segítenie kell egy olyan nyugati országokból álló koalíció létrehozásában, amely a tankokhoz hasonló összefogás keretében modern, nyugati F-16-os vadászgépek átadását szervezi meg Ukrajna számára. Ukrajna azt reméli, hogy az elkövetkező hetekben vagy hónapokban sikerül kibontakoztatnia a tervezett ellentámadást.
Közben komoly fegyverszállítmányokról érkeztek bejelentések. Az USA 2,6 milliárd dolláros csomagot helyezett kilátásba. Most a lengyel és ukrán államfő egy KTO Rosomak páncélozott harcjárművek és más hadiellátmány szállításáról írtak alá memorandumot. Csehország további 600–700 millió cseh korona (25–30 millió euró) értékben küldene felszerelést Ukrajnának.
A Reuters szerint Ukrajna összesen 40 ezer fős rohamdandárt hoz létre, amelyet a készülő ukrán ellentámadásban vet majd. Az ukrán védelmi minisztérium szerint a rohamdandárok nem a hadsereg részei, hanem a reguláris hadsereggel együtt fognak harcolni az ellentámadásban, amelyet nyugati tankokkal fognak támogatni.
Az ukránok ellentámadásának legvalószínűbb helyszíne Zaporizzsja megye lesz. A cél az lenne, hogy az ukránok áttörjék a megerősített orosz állásokat azokon a megszállt területeken, amelyek szárazföldi folyosóként szolgálnak a Krím és Donbasz megszállt része között. Ha sikerül kettévágniuk a frontot és kijutnak a tengerig, az komoly alkupozíciót jelentene. Egyesek szerint megnyitná a lehetőséget a tárgyalások felé, mások szerint érdemben nem változtatna Oroszország szándékain. Az viszont biztos, hogy nagy nyomás nehezedik Kijevre a Nyugat részéről, hogy katonai eredményeket mutasson. Az ellentámadást tavaszra ígérték, ám egyelőre Kijev kivár, a nyugati fegyverek beérkezésére hivatkozva.
Igen magas szinten lengették be a tárgyalás lehetőségét az ukránok
A fenti lehetséges forgatókönyvet erősíti meg az hír, miszerint Andrij Szibiha, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője a Financial Timesnak arról beszélt , hogy Ukrajn kész lenne tárgyalni a Krím státuszáról, amennyiben haderői elérnék a félsziget közigazgatási határát. Ugyanakkor nem zárta a Krím fegyveres erővel való visszafoglalását sem. (Ez nyilván durva fellépést váltana ki Oroszországból, mivel a Krím elvesztése súlyos csapás lenne az orosz stratégiára; voltak jelzések, amelyek szerint Moszkva ilyen esetben nem hezitálna taktikai atomfegyvert bevetni – a szerk.).
Bár Szibiha kijelentéséről joggal az eszkaláció juthat eszünkbe, eddig ez volt a legegyértelműbb kijelentés, ami a tárgyalásra mutatott ukrán részről – tavaly áprilisa óta, amikor majdnem sikerült megállapodni a harcban álló feleknek, de a Nyugat elkaszálta a megegyezést.
Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy Ukrajna komoly csapást szenvedett nyugati szövetségeseitől a héten. Bár Magyarország tiltakozása ellenére létrejöhetett a NATO–Ukrajna Bizottság ülése, ám Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az eredeti várakozásoktól jóval szerényebb eredményekkel tért haza.
Ukrán csalódás
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanis egyértelműen kimondta, hogy míg tart a háború, addig Ukrajna nem lehet a NATO tagja, és ha a háború véget is, csak akkor csatlakozhat, ha teljesíti feltételeket, ha demokratikus (értsd Nyugat-orientált) és független marad. Ráadásul a NATO első embere nem közölt semmilyen időkeretet. A történések nagyon hasonlóak voltak az EU–Ukrajna csúcshoz, amely február elején zajlott. Akkor Ukrajna azt várta, hogy nagy sajtófelhajtás mellett ígéretet kap a csatlakozásra (például 2 éven belül), ám végül semmilyen konkrét vállalást nem tudott kicsikarni a brüsszeli delegációból.
Közben egyre több ország hangoztatja, hogy nem tartható fenn a nyugati támogatások jelenlegi szintje, mert Európa nem bírja a megterhelést. Ezt már olyan atlantista politikusok is elismerik, mint Petr Pavel cseh vagy Zuzana Čaputová szlovák államfő. Pavel ráadásul arról beszélt, hogy az ukránoknak még egy ellentámadásra lesz lehetőségük, hogy eredményt érjenek el.
Ezzel párhuzamosan Ukrajna hosszú távú támogatásának narratívája még lehet valós szándék, de lehet puszta fenyegetés is. Ha az oroszok a leendő tárgyalóasztalnál azt látnák, hogy a Nyugat nem támogatja Ukrajnát bármilyen időtávban, akkor kevésbé törekedhet a megállapodásra. Ellenkező esetben számolnia kell a hosszú távú költségekkel. Leegyszerűsítve: a Nyugat igyekszik „felfújni” az ukrán pozíciókat. Persze az egész folyamat magában hordozza az eszkaláció veszélyét…
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
