Spanyolországban jobboldali fordulat jöhet, kormányra kerülhet Orbán Viktor szövetségese

Nyitókép forrása: Budapest, 2023. június 2. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (j) fogadja Santiago Abascalt, a spanyol Vox párt elnökét a Karmelita kolostorban 2023. június 2-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Spanyolországban előrehozott választásokat tartanak július 23-án. A dolog érdekessége, hogy azt azután eszközölte ki a jelenleg regnáló baloldali kormány, hogy csúfosan leszerepelt a regionális választásokon, amely a spanyol Néppárt (PP) és a nemzeti-konzervatív VOX győzelmét hozta el több kulcsfontosságú spanyol nagyvárosban. A meredek húzás mögött valószínűleg az áll, hogy a baloldal nem számol azzal, hogy meg tudja fordítani támogatóinak lemorzsolódását, ezért inkább elébe fut az eseményeknek, amíg van esélye újra kormányt alakítani. Az egyik kiemelt prioritás a baloldali vezetés fenntartása az EU soros elnöksége idején.

Pedro Sanchez spanyol baloldali kormányfő május 29-én jelentette be, hogy július 23-án előrehozott választások lesznek. Mindössze öt hónapot kellett volna várni a rendes választásokig. Ezzel a spanyol kormány merőben más stratégiát választott, mint anno a szlovák vezetés, amely a lehető legkésőbbi időpontra tolta az előrehozott választások időpontját, elegendő időt és teret hagyva az ellenzéknek az erősödésre – és a volt kormánypártoknak a gyengülésre.

Sanchez igen kockázatos játékba kezdett. Nemcsak pártja, a baloldali szocialista PSOE szerepelt le az helyhatósági választásokon, de a szélsőbaloldali Unidas Podemos (UP) is – az UP nélkül pedig nemigen tudna újra kormányt alakítani.

A május 28-án Spanyolország 17 autonóm területéből 12-ben regionális és helyhatósági választásokat tartottak. A jobbközép PP a szavazatok 32 százalékát szerezte meg (négy évvel korábban 23 százalékot), közben a PSOE csak 28 százalékot (négy évvel korábban 29 százalékot).

De ami még ennél fontosabb, hogy a feltörekvő nemzeti-konzervatív VOX a leadott voksok 7 százalékát kasszírozta be szemben a négy évvel korábbi 3,5 százalékkal.

A VOX-ról tudni kell, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő és a FIDESZ ideológiai szövetségese. A párt elnöke, Santiago Abascal két nappal ezelőtti budapesti látogatása alkalmával arról beszélt, hogy együttműködésük célja egy erősebb Európa, és kiemelte, hogy elítéli azt az „üldözést, zsarolást”, amit Brüsszel Magyarország ellen folytat. Abascal az ideológiai diszkriminációt tartja az Európára leselkedő igazi veszélynek.

Merész húzás

A Néppárt nyerni tudott olyan tartományokban és városokban is, ahol eddig a szocialisták domináltak, beleértve Valenciát, Aragóniát, La Riojat és a Baleár-szigeteket.

A Néppárt és a VOX sok helyen egymásra van utalva, hogy többséget tudjon alakítani. Emiatt kongatja a harangot a baloldal, mivel ez jobboldali fordulatot jelezhet előre. Nyilván arra számítanak, hogy koalíciós tárgyalásokba nyilván bele fog rondítani az országos szintű választások kampánya, így verve éket a két jobboldali párt közé.

A másik megfontolás az lehetett, hogy a helyhatósági választások eredménye miatt a rendes választásokig (december) a kormányzás a széthúzásról és a káoszról szólt volna.

A harmadik kiindulópont pedig az lehetett, hogy Sanchez pozíciója is meggyengült volna a következő hónapok alatt, és sokan megkérdőjelezték volna szerepét a PSOE élén.

Nyugati elemzők már most jobboldali fordulatról beszélnek, és egyesek szerint egy PP-VOX koalíció elkerülhetetlenül kormányellenes tüntetéseket vonna maga után. Ami érdekes, hogy elsősorban az LMBTQ kisebbségek várható megmozdulásairól beszélnek…

Jobboldali kormány esetén Spanyolország és Marokkó viszonya várhatóan feszültté válik. A PP, de különösen a migrációellenes VOX azzal vádolják Marokkót, hogy a migránsokat használja fel gazdasági és politikai engedmények kikényszerítésére Spanyolországgal szemben. E kérdésben a VOX-nak van keményebb az álláspontja, ők a katonaságot is bevetnék a marokkói spanyol exklávékben, hogy biztosítsák a határok védelmét.

Mi változna egy jobboldali kormány esetében?

Spanyolország július 1-jén veszi át az EU soros elnökségét. Ez kétélű fegyver. Nyilván az Európai Bizottság és egyes tagállamok majd kívülről próbálnak segíteni a baloldalnak a kampányban – a Bizottságtól nem ez lenne az első eset, hogy közvetlenül beavatkozik egy tagállam politikai versenyébe. Ugyanakkor a spanyol kormányzat figyelmét a választási kampány fogja lekötni, a választások után pedig a kormányalakítás.

Egy jobboldali kormány lassíthatja az EU döntéshozását, de csak bizonyos kérdésekben. A jelenleg baloldali kormány prioritásként tűzte ki az EU állami költségvetésekre vonatkozó szabályozásának lazítását. Ezen valószínűleg egy jobboldali kormány sem változtatna, mivel Spanyolország is szeretné, ha kevésbé szigorú korlátokat kéne betartani az államadósság és deficit esetében.

Nem volna változás energiapolitika terén sem, és a jobboldal ugyanúgy támogatná a földgáz árának leválasztását az áramárakéról – ez azért lenne fontos, hogy a gáz ára ne rántsa magával fel az áram árát is adott esetben -, illetve szintén támogatná az energiafolyosók kelet-nyugati építésének felgyorsítását.

Ugyanakkor klímapolitika terén a VOX a józanabb álláspontot képviselő, és kifejezetten ellenzi a blokk szén-dioxid-kibocsátásának túlságosan is ambiciózus csökkentését. Ez komoly feszültség forrása lehet Madrid és Brüsszel között.

A VOX sokkal kritikusabban áll hozzá a dél-amerikai Mercosur gazdasági blokk és az EU között folyó szabadkereskedelmi tárgyalásokhoz is – saját agrárpiacuk védelmében, tekintettel arra, hogy az olcsóbb brazil és argentin mezőgazdasági termékek előnytelen versenyre kényszerítenék a spanyol gazdákat (is).

Körkép.sk