Nyitókép forrása: SITA, körkép-kollázs

 

Csütörtök délután elkezdődött az uniós tagállamok országvezetőinek találkozója. A fő téma természetesen Ukrajna, ám ezúttal van egy másik égető probléma is: a migráció. Mivel Brüsszel nemrég keresztülverekedte a kötelező betelepítési kvóták egy új alternatíváját, parázs vitára kell számítani. Azt viszont egyelőre nem látni, hogy a migrációs kérdést Brüsszel ostorként használja-e az Ukrajnát támogatni vonakodó országok ellen, vagy ennyire ész nélkül próbálja gyengíteni saját pozícióját. Orbán Viktor magyar kormányfő is több nyilatkozatban bírálta Brüsszel költségvetési tervét, egy Twitter-bejegyzésben pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszel kifogyott a pénzből, holott még csak a költségvetési ciklus második évét tapossuk.

 

Kiinduló helyzet

 

A migrációs pkatum új verziójáról azt érdemes tudni, hogy minősített többséggel fogadták el a tagállamok (Szlovákia csak tartózkodott, és csak azért nem szavazott igennek, mert az Ódor-kormány belügyminisztere a választásokra való tekintettel ezt nem merte meglépni). Az új paktum szerint az az ország, amely nem fogadja be az előírt számú migránst, 20 ezer eurót köteles fizetni minden be nem fogadott migráns után.

 

A migráció kérdése nem kezelhető külön az ukrajnai konfliktustól. Ugyanis miközben a tagállamokat Brüsszel megsarcolná, további 50 milliárd eurós támogatást akar biztosítani Ukrajna számára. Közben Lengyelországnak és Magyarországnak is vonakodik kifizetni a nekik járó uniós forrásokat, ahogy a külső határok védelmére sem hajlandó több forrást fordítani.

 

Olaf Scholz német kancellár az új migrációs paktum támogatója, aki nagyon szeretné keresztülnyomni a javaslatot az Európai Tanácson is. Tekintettel arra, hogy Németország az első számú célországa az illegális bevándorlóknak, a német állaspont logikus lenne, ha Scholz nem jelentené ki egyúttal azt is, hogy

 

„a migrációt nem szabad feltartóztatni”.

 

Scholz azzal érvelt a Politico szerint, hogy Németországnak „nagyon eltérő képességű munkásokra van szüksége a magasan képzett szakemberektől a kézművesekig”.

 

Kiemeljük, hogy a német pénzügyminiszter a múlt héten jelezte, hogy Németországnak nincs lehetősége pótlólagos pénzügyi keretekkel dotálni az EU kasszáját.

 

Orbán rákérdezett Brüsszelnél: Hová tűnt a pénz?

 

Orbán Viktor magyar kormányfő két nappal ezelőtt az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel, valamint a horvát, belga, luxemburgi, szlovk és svéd miniszterelnökökkel tárgyalva leszögezte, hogy az Európai Bizottság uniós költségvetési javaslata jelenlegi formájában komolytalan és megvitatásra is alkalmatlan.

 

Brüsszel ugyanis 50 milliárd eurós támogatást biztosítana a tagállamok közös kasszájából, miközben az eddig nyújtott összegek sorsa is tisztázatlan. Brüsszel ennek ellenére újabb befizetéseket követel a tagállamoktól, miközben a Magyarországnak és Lengyelországnak járó pénzeket továbbra is visszatartja. 

 

A csütörtöki uniós csúcs elején Orbán Viktor a Twitteren tett közzé egy bejegyzést, ahol egy ismert mémmel illusztrálva kritizálta az Európai Bizottságot:

 

„Még csak alig két év telt el a 7 éves költségvetési időszakból, Brüsszeli már fogy ki a pénzből. Hogyan történhetett ez? Mi történt a költségvetéssel? Hol van a pénz?”

 

írta Orbán.

 


Körkép.sk

Megosztás:
Címkék: EU-csúcs Európai Bizottság európai unió migrációs paktum migránskvóták Orbán Viktor Ukrajna támogatása
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.